Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-24 / 216. szám

Tizenhatodik évfolyam 193. szán: Szombat Pápa, 1921 augusztus 27. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő : HORVÁTH JÓZSEF A nemzetgyűlés segélyezéséről Budapest, szept. 23. A nemzetgyűlés ülését Gaál Gaszton pontban 10 órakor nyi­totta meg. Az elnöki előterjeszíés után Had­házi Zsigmond a mentelmi bizottság előadója terjeszti be a mentelmi bizottság jelentését. Pákozdi András, Gál Endre, Zeőke Antal és Zákány Gyula nemzetgyü'ési képviselők men­telmi jogának felfüggesztése tárgyában. Ez­után a ház áttért a tisztviselők segélyéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Ernszt Sándor ismeiteti a törvényjavas­latot. Kijelenti, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseket a hadseregre, csend­őrségre és rendőrségre is kiterjeszti. Mo­mentán nem áll rendelkezésre más fedezet, mint megszavazott vagyonváltság. Ehhez azonban nem lehet hozzányúlni, mert a ho­zadék nagy része még nem folyt be. Min­dent meg kell tenni a tisztviselők érdekében. Be kell látni, hogy a mai viszonyok között a tisztviselők megélhetése lehetetlen. Lépé­seket kell tenni, hogy a tisztviselők fizete­sének emelése és a rendkívüli segélyek meg­szavazásával ne járjon együtt a drágasag is. Kéri a javaslat elfogadasát. Ezután Cserthy József szólalt fel: A magyar középosztályt csak sajnálni tudják. A pénzügyminiszter expozéjában beígérte a takarékosságot, ezt azonban nem vitte ke­elfogadta a tisztviselők resztül és ez eredményezte a mai helyzetet. A pénzügyminiszter a termelést sem indí­totta meg, mely nélkül a pénzügyi helyzet megjavítását sem lehet elképzelni. A pénz­ügyminiszter a forgalmi adóval igyekezett a helyzeten javítani, ez azonban a kisiparosokat és kereskedőket sújtja legjobban. A javaslatot nem fogadja el. Weisz Konrád: Ugy látszik, hogy a mai agrár politikában a tisztviselők érdekeit nem honorálták eléggé. Kéri a kormányt, hogy foglalkozzon behatóan a tisztviselő kérdéssel. (<éri az árdrágítók ellen hozott törvények szigorú betartását. Röviden foglal­kozott a biróság helyzetével. A javaslatot elfogadja. Kerekes Mihály elálván a felszólalástól, az elnök több felszólaló nem lévén bere­keszti a vitát. Gróf Bethlen István miniszterelnök; Ami a tisztviselő kérdést illeti Hegedűs pénz­ügyminiszternek az volt a terve, hogy a korona javításával javit a tisztviselők hely­zetén, úgyannyira, hogy a segélyek is meg­szűnjenek. Sajnos nem váltak be a remények. Komolyan kell foglalkozni a tisztviselő kér­déssel. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház a javaslatot elfogadta. 99' Nyugst-Magyarország megszerzése fi A Neue Freie Presse igy u a nyugat-magyarországi kérdésről: A st. germaini békét a nagyhatalmak köiöt­ték és nem a kis államok, a pagyha­talmak feladata tehát és nem a kicsi­nyeké, hogy Nyugat-Magyarországot nekünk megszerezzék, feltétlenül és minden további hallogatás nélkül. A mi politikánknak nem lehet a feladata, hogy egyik vagy másik nagyhatalom­nak a terveit kereztezze és ha Olasz­ország nem türi a kisántánt beavatko­zását, akkor mi semmi olyan akcióba nem foghatunk, amely ezt a beavatko­zást vonná maga után. A nyugat-magyarországi kérdés a nagyántánt és magyarország függő kérdése Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon : 61. sz.) riusai és Magyarország közt kell el­intézni. Ausztriának nem lehet feladata, hogy beleavatkozzék ebbe a vitába, amely az ántánt és Magyarország között támadt, de épp ugy nem lehet feladata, hogy valamely állam­nak mandátumot adjon arra nézve, hogy hajtsa végre a trianoni béke­szerződés pontozatait. Azok, akik a kis-ántántnak Ausztria ügyeibe való beavatkozását sürgetik, épp olyan rossz tanácsadói Ausztriának, mint azok voltak, akik Kossuth Lajos idejében az orosz intervenciót előidéztek. 9 bolsevik kormány képviselője az olasz szocialisták pártgyiilÉsÉn. Zürich, szept. 23. Az olasz szociálisták októberi pártgyülésén a moszkvai szovjet­kormány is képviselteti magát és pedig Lunat­scharski népbiztossal, aki beutazási engedélyt kért. üriíiküs egész loropa pénzügyi helyzete. A jóvátétel káros következménye. Bécs, szept. 23. Az utóbbi időben, ha nem is hivatalos körökben, de a pénz­és üzletvilág vezetői között az a meggyőző­j dés uralkodik, hogy a washingtoni konfe­j rencia programmját ki kell bővíteni és a világ pénzügyi és gazdasági kérdéseire is ki kell terjeszteni. Hangoztatják, hogy a je­lenlegi gazdasági zűrzavar főoka a jóvátételi adósság, mindenekelőtt Németország jóváté­teli fizetése. Az itteni pénz és üzletemberek információkat kaptak, amelyek arról tesznek bizonyságot, hogyha a legközelebbi jóváté­teli fizetések esedékessé válnak, olyan krízis következik be, amely minden eddiginél na­gyobb lesz és amelyet csak csoda akadá­lyozhat meg. E körök nézete szerint szükség van arra, hogy uj megfontolás tárgyává tegyék a jóvátételi kérdéseket. Sriiober ÉS Benes a nyugat­magyarországi hérdés megoldását Bécs, szept. 23. A Reichspost irja: Az a sürgősség, mellyel Benes és Schober összejövetelében megál­lapodtak, — mellőzve feltűnő módon a diplomáciai érintkezésben szokásos formaságokat — arra enged követ­keztetni, hogy halaszthatatlanul fontos ügyek megbeszéléséről van szó és hogy a külügyi bizottság délutáni ülésén, amelyen Schober kancellár a nyugat­magyarországi kérdésről és magától értetődőleg a cseh határon folytatott tanácskozások eredményéről is jelen­tést tesz, esetleg már olyan döntéseket hoznak, amelyek rendkívül nagy hatással lesznek az események további fejlődé­sére. Ausztria magatartása a nyugat­magyarországi kérdés további kialakulá­sában mindenesetre előre megállapított­nak vehető mindaddig, mig Magyaror­szág részéről nem fenyegetik az osztrák határt. Amig ez meg nem történik, ad dig pusztán oly viszályról van szó, amelyet az ántánt esetleges mandatá­B é c s, szept. 23. A Neues Wiener Journal Schober birodalmi kancellár és Benes dr. találkozásával kapcsolatban a következő­ket irja: Politikailag jól értesült körökben azt tartják, hogy a cseh kormány kezde­ményező lépésének 48 órán belül kitűzött megbeszélése nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a kisántánt és Bécs között minél előbb befejezésre akarják juttatni a tárgyalást a.nyugat-magyarországi kérdésben. Az osztrák kormány ehhez a marcheggi találkozáshoz Nyugat-Magyarország sorsára nézve a maga szempontjából nagyon optimisztikus követ­keztetéseket kapcsol.

Next

/
Thumbnails
Contents