Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-09-24 / 216. szám
Tizenhatodik évfolyam 193. szán: Szombat Pápa, 1921 augusztus 27. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő : HORVÁTH JÓZSEF A nemzetgyűlés segélyezéséről Budapest, szept. 23. A nemzetgyűlés ülését Gaál Gaszton pontban 10 órakor nyitotta meg. Az elnöki előterjeszíés után Hadházi Zsigmond a mentelmi bizottság előadója terjeszti be a mentelmi bizottság jelentését. Pákozdi András, Gál Endre, Zeőke Antal és Zákány Gyula nemzetgyü'ési képviselők mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Ezután a ház áttért a tisztviselők segélyéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Ernszt Sándor ismeiteti a törvényjavaslatot. Kijelenti, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseket a hadseregre, csendőrségre és rendőrségre is kiterjeszti. Momentán nem áll rendelkezésre más fedezet, mint megszavazott vagyonváltság. Ehhez azonban nem lehet hozzányúlni, mert a hozadék nagy része még nem folyt be. Mindent meg kell tenni a tisztviselők érdekében. Be kell látni, hogy a mai viszonyok között a tisztviselők megélhetése lehetetlen. Lépéseket kell tenni, hogy a tisztviselők fizetesének emelése és a rendkívüli segélyek megszavazásával ne járjon együtt a drágasag is. Kéri a javaslat elfogadasát. Ezután Cserthy József szólalt fel: A magyar középosztályt csak sajnálni tudják. A pénzügyminiszter expozéjában beígérte a takarékosságot, ezt azonban nem vitte keelfogadta a tisztviselők resztül és ez eredményezte a mai helyzetet. A pénzügyminiszter a termelést sem indította meg, mely nélkül a pénzügyi helyzet megjavítását sem lehet elképzelni. A pénzügyminiszter a forgalmi adóval igyekezett a helyzeten javítani, ez azonban a kisiparosokat és kereskedőket sújtja legjobban. A javaslatot nem fogadja el. Weisz Konrád: Ugy látszik, hogy a mai agrár politikában a tisztviselők érdekeit nem honorálták eléggé. Kéri a kormányt, hogy foglalkozzon behatóan a tisztviselő kérdéssel. (<éri az árdrágítók ellen hozott törvények szigorú betartását. Röviden foglalkozott a biróság helyzetével. A javaslatot elfogadja. Kerekes Mihály elálván a felszólalástól, az elnök több felszólaló nem lévén berekeszti a vitát. Gróf Bethlen István miniszterelnök; Ami a tisztviselő kérdést illeti Hegedűs pénzügyminiszternek az volt a terve, hogy a korona javításával javit a tisztviselők helyzetén, úgyannyira, hogy a segélyek is megszűnjenek. Sajnos nem váltak be a remények. Komolyan kell foglalkozni a tisztviselő kérdéssel. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház a javaslatot elfogadta. 99' Nyugst-Magyarország megszerzése fi A Neue Freie Presse igy u a nyugat-magyarországi kérdésről: A st. germaini békét a nagyhatalmak köiötték és nem a kis államok, a pagyhatalmak feladata tehát és nem a kicsinyeké, hogy Nyugat-Magyarországot nekünk megszerezzék, feltétlenül és minden további hallogatás nélkül. A mi politikánknak nem lehet a feladata, hogy egyik vagy másik nagyhatalomnak a terveit kereztezze és ha Olaszország nem türi a kisántánt beavatkozását, akkor mi semmi olyan akcióba nem foghatunk, amely ezt a beavatkozást vonná maga után. A nyugat-magyarországi kérdés a nagyántánt és magyarország függő kérdése Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon : 61. sz.) riusai és Magyarország közt kell elintézni. Ausztriának nem lehet feladata, hogy beleavatkozzék ebbe a vitába, amely az ántánt és Magyarország között támadt, de épp ugy nem lehet feladata, hogy valamely államnak mandátumot adjon arra nézve, hogy hajtsa végre a trianoni békeszerződés pontozatait. Azok, akik a kis-ántántnak Ausztria ügyeibe való beavatkozását sürgetik, épp olyan rossz tanácsadói Ausztriának, mint azok voltak, akik Kossuth Lajos idejében az orosz intervenciót előidéztek. 9 bolsevik kormány képviselője az olasz szocialisták pártgyiilÉsÉn. Zürich, szept. 23. Az olasz szociálisták októberi pártgyülésén a moszkvai szovjetkormány is képviselteti magát és pedig Lunatscharski népbiztossal, aki beutazási engedélyt kért. üriíiküs egész loropa pénzügyi helyzete. A jóvátétel káros következménye. Bécs, szept. 23. Az utóbbi időben, ha nem is hivatalos körökben, de a pénzés üzletvilág vezetői között az a meggyőzőj dés uralkodik, hogy a washingtoni konfej rencia programmját ki kell bővíteni és a világ pénzügyi és gazdasági kérdéseire is ki kell terjeszteni. Hangoztatják, hogy a jelenlegi gazdasági zűrzavar főoka a jóvátételi adósság, mindenekelőtt Németország jóvátételi fizetése. Az itteni pénz és üzletemberek információkat kaptak, amelyek arról tesznek bizonyságot, hogyha a legközelebbi jóvátételi fizetések esedékessé válnak, olyan krízis következik be, amely minden eddiginél nagyobb lesz és amelyet csak csoda akadályozhat meg. E körök nézete szerint szükség van arra, hogy uj megfontolás tárgyává tegyék a jóvátételi kérdéseket. Sriiober ÉS Benes a nyugatmagyarországi hérdés megoldását Bécs, szept. 23. A Reichspost irja: Az a sürgősség, mellyel Benes és Schober összejövetelében megállapodtak, — mellőzve feltűnő módon a diplomáciai érintkezésben szokásos formaságokat — arra enged következtetni, hogy halaszthatatlanul fontos ügyek megbeszéléséről van szó és hogy a külügyi bizottság délutáni ülésén, amelyen Schober kancellár a nyugatmagyarországi kérdésről és magától értetődőleg a cseh határon folytatott tanácskozások eredményéről is jelentést tesz, esetleg már olyan döntéseket hoznak, amelyek rendkívül nagy hatással lesznek az események további fejlődésére. Ausztria magatartása a nyugatmagyarországi kérdés további kialakulásában mindenesetre előre megállapítottnak vehető mindaddig, mig Magyarország részéről nem fenyegetik az osztrák határt. Amig ez meg nem történik, ad dig pusztán oly viszályról van szó, amelyet az ántánt esetleges mandatáB é c s, szept. 23. A Neues Wiener Journal Schober birodalmi kancellár és Benes dr. találkozásával kapcsolatban a következőket irja: Politikailag jól értesült körökben azt tartják, hogy a cseh kormány kezdeményező lépésének 48 órán belül kitűzött megbeszélése nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a kisántánt és Bécs között minél előbb befejezésre akarják juttatni a tárgyalást a.nyugat-magyarországi kérdésben. Az osztrák kormány ehhez a marcheggi találkozáshoz Nyugat-Magyarország sorsára nézve a maga szempontjából nagyon optimisztikus következtetéseket kapcsol.