Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-09-11 / 205. szám
4. pÁPa és vidékÉ 1921 szeptember 2, A kisgazdapárt é s a k iviteli engedélyek A földmivelésügyi miniszter titkárának éleményei — A kisgazdapárt vállsága Több százmilliós panama Budapest, szept. 10. Kiderült, hogy aföldmivelésügyi minisztérium közbejöttével már eddig is 1175 vagon gabonát szállítottak ki az országból. Különböző cégek kaptak a gabonára kiviteli engedélyt, azonban a listán nincs rajta a Szesztermelési Részvényíérsaság neve, amely egymaga hétszáz vagontétellel .szerepel az ügyben. A Szesztermelési Részvénytársaság természetesen nem rendelkezett ezzel a gabonamennyiséggel, amelynek kiszállítására engedélyt kapott, ilyenformán a Szesztermelési Részvénytársaság utasítást kapott arra, hogy az ellátatlanok részére összegyűjtött gabonából az Áruforgalmi Részvénytársaságtól szerezze be a szállításra engedélyezeit gabonamennyiséget. A Szesztermelési Részvénytársaság a gabonát ez év decemberében iett volna köteles akár természetben, akár méterrnázsánkéní 1500 koronás megtérítéssel visszaadni az Áruforgalmi Részvénytársaságnak. Az Áruforgalmi Részvénytársaság ugyanis utasítást kapott, hogy a gabonát 1500 koronával számlázza, illetőleg értékelje a leszállításkor. A gabonának külföldi ára ugyanekkor 2500 korona volt a külföldön, ugy, hogy ezen az üzleten a Szesztermelési R.-T. mm-kint 1000 koronát, vagyis 700 waggon melleit 70 millió koronát kereseti volna. A földmivelésügyi minisztérium tisztviselői tudni vélik, hogy Esküdt Lajos, nagyatádi Szabó magántitkára sürün tárgyalt egy lefdtyolozoit hölgygyei bizalmasan és ezek után a tárgyalások után hol egy gabonakiviteli, hol pedig egy állatkiviteli engedély hagyta el különböző cégeknek adresszálva a földmivelésügy minisztérium iktatóját. Ezen az alapon a rendőrség megindította a nyomozást, amely 24 óra alatt eredményre is vezetett. A rendőrség tegnap este letartóztatta Esküdt Lajos Máv. irodakezelőtt és ennek barátnőjét, Tömör Angélát ilyen engedélyek megszerzése miatt és azért, hogy ennek révén jogtalanul nagy anyagi haszonhoz jutottak. Esküdt Somagyból származik, nagyatádi Szabónak a földije. A Károlyi forradalom előtt Máv. altiszt volt. A kommün alatt résziveti a 11-es katonatanácsban, a kommün bukása után pedig a vasúti szolgálatból elbocsájiották, mert az igazoló bizottság nem találta kifogástalan egyénnek. Ezután befolyásos ismeretsége révén rendőrfelügyelő lett, a rendőrtisztviselők azonban felzudultak ellene. Itt egy újból igazoló eljárás olyan eredménnyel végződött, hogy állásából elbocsájíották. A közélelmezési minisztériumban kapott ekkor alkalmazást, majd a földmivelésügyi minisztériumba tétetett át szolgálatra. Titkár volt, de ezen álláshoz sem minősítése, sem képzettsége nem volt. Három hónapig fel sem volt véve a minisztérium állományába. Azután irodakezelő cimet kapott, ami azonban fizetés nélkül járt, mégis igen nagy láb on élt és dacára annak, hogy nős ember, több barátnőt tartott. A kisgazdapárt tagjai érzik azt az erkölcsi felelősséget, amely a pártot terheli ebben az ügyben. Nagyatádi Szabó szerdán este kijelentette, hogy a kijáró képviselők nevét nem nevezi meg, mert nem hajlandó csemegével szolgálni. Megállapítható, hogy süket környezetének csak 15 tagja járult hozzá ehhez a kijelentéshez. Ugy értesülünk, hogy Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke, a kisgazdapárt egyik vezető egyénisége Nagyatádival szemben a nevek nyilvánosságra való hozását és az egész ügy napfényre való derítését kívánja. Ugyanilyen álláspontot foglalt el Mayer János, Meskó Zoltán, Gaál Endre, Dömötör Mihály, iklódi Szabó János és Temesváry Imre is. A párt maga azt hangoztatja, hogy ezt az ügyet semmiképen sem lehet politikai hajszának minősíteni, mert az ügynek ilyen felzavarása a rendőrségi eljárás alapján bontakozott ki és dagadt fel politikai botránnyá. Úgyszólván a pesti aszfalton feküdt az ügy, csak le kellett érte hajolni és felemelni. A tőzsdén nyiltan és szemérem nélkül árulták a kiviteli engedélyeket és a kávéházakban állandóan beszédtéma volt. A kisgazdapárt intéző-bizottsága szerdán értekezletet tart. Ezen az értekezleten valószínűleg szakadás fog beállani, mely maga utdn vonja a párt nagyrészének kiválását. Lapzártakor érkezett. Hz osztrák csendőrség elhagyta a magyar Lajtaujfaluból az osztrák csendőrség kivonult. Ezzel az utolsó osztrák csendőrőrs is elhagyta Nyugat-Magyarországot. A Vulkapordányból kivonuló osztrák csendőrség magával hurcolta a plébánost, jegyzőt és az állomásfőnököt. A Magyar Kereskedők Egyesülete a forgalmi a^A ügyben felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez, melyben kéri, hogy a forgalmi aaóí számlabélyegekben fizethesse és számlázha r" . EK. VAZLATKONYV. JÓKAI MÓR ÜGYVÉD ÚR. Van egy ismerősöm, a neve Böröndös Miklós, a foglalkozására nézve pedig volt járásbirósági, szolgabirósági dijnok, ügyvédi, közjegyzői irnok, jelenleg, mint ő maga mondá: „a kataszteri segédmérnők segédjének a segédje". Tehát lánchuzó, vagy napszámos. Néha felkeres. Most is meglátogatott. Szívesen érdeklődtünk egymás viszonyai iránt. Megkérdeztem: — Hol is van most Böröndös üt? — A segédmérnök segédjének a segédje vagyok, Pápán. — Az szép foglalkozás lehet — véltem. — És Pápa kedves városka. Én is voltam benne sokat, ott jártam iskolába. Csönd. Böröndös ur hallgatott. Már pedig én nem szeretem a hallgatag vendéget, vittem hát a szót, hogy akkor talán megoldódik az ő nyelve is. Jól számítottam. — A Hosszu-utcán laktam — folytattam — még pedig egy nevezetes házban. Talán tudja is melyik az: a Jókai-ház? Böröndös ur arca felderült, már otthon volt: — Hogyne tudnám ! Naponként eljárok előtte. Ki van rá téve a cégtábla: Jókai Mór ügyvéd. Jókai ügyvéd urat is ismerem: reggelenként az ablakon nézeget ki pipázgatva, ősz szakálla van s a fején háló-sapka . . . (— Nem Bodánczky úrral azonos? !—) Megjegyzem Böröndös urnák agytifusza volt fiatalkorában. Öedenburg — Ostenburg. Vannak kellemes csalódások és csudák is néha. Legutóbb a soproniaknak volt részük. Az osztrákokat várták, helyettük azonban csöndben, alkonyattájon Ostenburg érkezett meg csendőrzászlóaljával, ugy, hogy csak kevesen tudtak róla. Hoztak velük plakátokat is, melyeket mindjárt kiragasztattak. A félsötétbSn olvasták a poncikterek. Nem értették. Csak a végét, azt, hogy Ostenburg. — Látod — v mondja az egyik bőrnadrágos a másiknak — megjöttek az osztrákok s Ostenburgnak nevezték eí Öedenburgot . . . _ <p d Megnyílik a vasúti tisztképző tanfolyam. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter intézkedésére a vasúti tisztképző tanfolyam, amely a háború óta előadásait felfüggeszteni volt kénytelen, e hó folyamán újra megkezdi működését Budapesten a Luther-utcai helyiségeiben. Nagy tüz Tósokberénden. Szombaton délelőtt ismeretlen okokból tüz ütött ki Tósokberénden. Nyolc ház leégett a mellék épületekkel együtt. Az egész falut veszélyeztető tüzet csak délutáni órákban sikerült lokalizálni. A kár megbecsülhetetlen. A Nép iroda szeptember 12-től kezdve Fazekas-utca 2. sz. alatt folytatja működését. A hadigondozó hivatal. Minisztérium rendelete alapján az 1921 — 1922. tanévre hadiárvák és hadirokkantak gyermekeinek adományozandó nevelési segítségre pályázatot hirdet. A pályázat részletes feltételei a hivatalos lap 1921. évi 198. számában vannak felsorolva. A kérvényürlapok a veszprémi kir. tanfelügyelőségtől szerezhetők be. Csak az előirt űrlapon beadott kérelmek fogadhatók el. A kérvényeket a városi árvaszékhez 1921 október 30-ig bezárólag kell benyújtani. A családi viszálykodás vége. Hukli Jánosné igali lakos augusztus hó 29-én éjjel fél 11 órakor nagy dörömbölésre ébredt fel Szokása szerint az ura volt a csendháborító, aki bebocsájtást követelvén, irgalmatlanul dörömbölt zörgette az ablakot. Hukliné amúgy, igazi magyar menyecskemódra persze elkezdett nyelvelni az ura felé. A szóváltás annyira ment, hogy a .menyecske haragjában felkapta a szobában levő revolvert és a férjébe lőtt, aki azonnal meghalt. Hosszú idő óta éltek családi viszálykodásban, aminek ez az eset aztán örökre véget vetett. Hukli Jánosnét bekísértek a kir. ügyészségre. Magyarember, magyar cé g magyar gyártm á. 1 nyát használja: B rázay-só s bor szesze P^jSÄ
