Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-08 / 203. szám

496. PAPA ÉS VIDÉKE 1921 szeptember 4. A magyar föld dolgozó népe, a nincstelen kisemberek százezrei, kiknek a magyar föld gyümölcséből a legkevesebb jut, a ker. szoc. földmunkások és föidmivesek országos szövetségének zászlaja alatt küzd egy becsületesebb, szociális igazságon felépülő uj Magyarországért. Ebből a nemzetépítő munkából, amely a legszegényebb és legnehezebb munkát végző társadalmi osztály érdekében indult meg, nekünk pápai földmunkásoknak is ki kell venni a részünket, ha magunknak több kenyeret és gyermekeinknek szebb jövőt akarunk biztosítani. Azért e célból ma, csütörtökön délután fél 4 órakor Szentilonai-utca 12. szám alatt (a Ker. Munkásegyesület helyiségében) nagy földmunkásgyülést tartunk a következő tárgysorozattal: 1. A földmunkások helyzete. 2. A szervezkedés célja és haszna. Előadó Budapestről. Vessük le magunkról a közönyt, a nemtörődömséget és szervezett erővel álljunk szembe a kapitalizmus vérszopó uzsorájával, mely pusztulásra kárhoztatja a magyar dolgozó népet. Jöjjetek el mindnyájan és hívjátok magatokkal ismerőseiteket is a nagygyűlésre, melyen rólatok és a ti érdekeitekről lesz szó. Testvéri üdvözlettel: a pápai Ker. Szoc. Földmunkások Szövetségének Elnöksége. Sült József Varsó, szept. 7. Több lap megállapítja, hogy az Oroszország megsegítésére alakult lengyel segélybizottság néhány tagja bolsevista agitátornak bizonyult. A lapok e tény következtében követelik a határ szigorú őrzését és a menekültek távoltartását, mert azok legnagyobbrészt bolsevista agitátorok. Az éhezek nem tudnak eljutni a határig és már útközben elpusztulnak. 9 loFono zürichi jegyzése. Budapest, szept. 7. Zürichben ma 100 magyar koronáért T40 svájci frankot jegyeztek. Osztrák garázdálkodások. Sopron, szept. 7. Zárány község plébánosát azzal vádolták az osztrákok, hogy a magyar felkelőkkel összejátszik, azért elakarták hurcolni. A lakosság" éjnek idején az iskolát, ahol az osztrák csendőrök el voltak szállásolva körülfogták, a csendőröket lefegyverezték. A dulakodásban 2 csendőr elesett. Másnap az osztrákok visszatértek, a plébánost lehurcolták. Sopron, szept. 7. Szentmargitbánya sopronmegyei község lakossága sehogysem tud belenyugodni az osztrák megszállásba. Ma másfélórás tűzharc fejlődött ki a németnyelvű lakosok és az osztrák csendőrök között. Retorzióképen az osztrákok a községben ujabban számos embert letartóztattak. királyi közjegyző tegnap Szombathelyre utaztában a vonaton meghalt. — Az elhunytról szombati számunkban fogunk megemlékezni. A vasmegyei horvátok Nyugat-Magyarország elszakítása ellen. Impozáns módon, hatalmas tüntetés formájában nyilvánították ki a vasmegyei horvátok az ezeréves Magyarországhoz való törhetetlen ragaszkodásukat. Csajta, Csém, Nagy- és Kisnarda, Felső- és Alsócsatár derék horvátajku lakossága, „Mi magyarok maradunk", Nem, nem, soha" felirásu táblákkal és cigányzenével ezerszámra jött be kedden délelőtt Szombathelyre és itt a vármegyeháza előtt, mint egy ember emelték föl tiltakozó szavukat a halottrabló Ausztria és az antant erőszakos területrablása ellen. A vármegyeháza előtt először Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő szólt az erkélyen megjelent Cziráky József gróf főispánhoz, kérve, hogy hallgassa meg hazafias horvátjaink szónokát. Ezután Biritz Ferenc csémi esperesplébános horvátnyelven tartott nagyhatású beszédet. Beszédében rámutatott arra a szomorú tényre, hogy a háború végével az ezeréves Magyarországnak csak egyharmad részét hagyták meg, a többit erőszakkal elrabolták. Hogy a csehek, románok, jugoszlávok hazánkra törtek, nem csodálkozik, mert mindig ellenségeink voltak, azonban, hogy még Ausztria is követeljen magának egy részt, ezt nem engedhetjük. Beszéde további részében kitárt még a horvátok betelepítésére és kifejtette, hogy horvátjaink mindenkor bebizonyították tettekkel is ragaszkodásukat Magyarországhoz. Ma éppen oly sziklaszilárd az elhatározása Nyugat-Magyarország hazafias horvátjainak, hogy ha kell fegyverrel is megvédik hazánkat az ujabb megcsonkítás ellen. (Zsivíó, éljen, éljen Magyarország!) Utána a horvátok soraiból egy öreg falusi bácsi lépett elő, aki keresetlen szavakkal biztosította a főispánt a horvátok törhetetlen bizalmáról. Éljen Magyarország kiáltással fejezte be beszédét. Majd Cziráky József gróf főispán magyar nyelven meghatottan köszönte meg a kormány nevében hazafias horvátjainknak ragaszkodását és biztosította őket, hogy hiven fogja tolmácsolni illetékes helyen. A főispán horvát nyelven is szólt a tömeghez. Krausz dr. lelkes beszéde után a Himnusz hangjaival a tiltakozó gyűlés véget ért. Lingauer képviselő szólt még a tömeghez a gyűlés végén, amire a közönség hatalmas éljenzéssel, a felkelő szabadcsapatok éltetése közepette szétoszlott. Szerkesztő Ur kérem, bocsásson meg, hogy zavarom, de annyira üldöz egy gondolat, hogy biz' Isten belehalok, ha nem súgom meg magának is. Minden nap az Első Magyar Biztosító Társaság Pápa és Vidéke Főügynöksége előtt visz el az utam, midőn a hivatalba megyek, hogy kis családom betevő falaíját megkeressem. Már régóta járom ezt az utat, de két év óta, mintha bizonyos lehangoltság kisérne utamon. Sokáig küzködtem magammal, hogy ugyan . .. nevetséges . . . hiszen más ember fel sem veszi, mért kell éppen nekem megbotránkoznom rajta . .. Egy ideig uralkodtam is magamon, de később ismét csak elíogoöt a szomorúság . .. Sok volt, nagyon sok volt, szerkesztő ur kérem, amit a kommunisták velünk tettek. Nem is jó rágondolni. Teccik tudni akkor vörös volt minden ... az emberek nyakkendőjétől az Első magyar Biztozitó Társaság Pápa és Vidéke Föügynökségének cégtáblájáig minden... de minden. A vörös nyakkendőkkel aztán az a sok minden vörös hirtelen eltűnt a keresztény magyarok végtelen örömére, csak az Első Magyar Biztosító Társaság Pápa és Vidéke Föügynökségének cégtáblájáról nem akarja az eső lemosni a vöröset. Pedig a festék alól szinte előkiabál a magyar korona a szép magyar cimmerrel . . . Mondja meg szerkesztő ur kérem, mért üldöz engem az Első Magyar Biztosiló-Társaság Pápa és Vidéke Főügynöksége azzal a vörös folttal? . . . Mindenáron menekülni akarok a vörösek véres orgiáinak még az emiékezeiétői is és ime nem tudok, mert az Első Magyar [Biztosító-Társaság Pápa és Vidéke Főügynöksége lehetetlenné tesz számomra minden menekvést . . . Nagy gond ez, kérem . . . higyje el szerkesztő ur! Ha tudnám, hogy az ügynökségnek nem futja, hát magam fizetném meg a cégtábla átfestését.. .| Egy ébredő. Szeszes italok élvezése. A szeszes italok élvezetét az emberiség már évezredekkel ezelőtt ismerte. A keleti népek, főképpen az egyiptomiak, kezdetben a pálma gyümölcséből sajtolt nedvet, mint pálmabort fogyasztottak. Később gyümölcsnedv, méz és viz keveréséből készült az úgynevezett „met" nevü ital, amelyet Madagaszkár szigetén még napjainkban is élveznek. Később készítettek már „kunusz és kefir" nevezetű szeszes italt. Hosszú ideig az emberiség nem ismert másféle szeszes italt. A mezőgazdaság fejlődésével azonban az egyiptomiak az árpából készült sört, a szőiiőből sajtolt bort a Földközi tenger környékén lakó többi népek kezdték fogyasztani. Ezzel kezdődött meg az a pusztítás és rombolás, amelyet az alkohol millió meg millió ember szervezetében napról-napra végez. A szeszes italok élvezésével az emberek azt kezdték hinni, hogy napi gondjaikat és fáradságaikat elfeledhetik. Testük és szellemük olyan helyzetbe jutott, hogy nyugodt gondolkodásuk és emlékező tehetségük megszűnt, melyet az alkohol mérgező hatásának köszönhettek. Hozzájárult még ezen romboláshoz a pálinka gyártásának a feltaláiása. Az 1600-ik év körül, mivel rozs és burgonya bőven termeit, ezen két cikkből készítették az úgynevezett rozs- és burgonya-pálinkát. Legelőször a 900-ik évben az orvosok kísérelték meg, hogy a borból a tiszta szeszt párolással kivonják. Az orvosok ugyanis arra gondoltak, hogy ezen tiszta szeszt felhasználhatják gyógyításra. Sokan csodaszernek tartották és azt hitték róla, hogy az életet hosszabbítja. Éppen azért a régi orvosi könyvekben „élet vizének" nevezik. Nem is gondoltak arra, hogy évszázadok múlva a „halál vize" lesz belőle. Az alkohol mérgező hatása abban nyilvánul, hogy az ideg-szállakat lassanként elbénitja, tönkreteszi. Ezért feledi el a szeszivó ember fokról-fokra gondjait és bajait. Minél több szeszt fogyaszt el egy ember, annál inkább közeledik a teljes testi és szellemi pusztulás felé. A szeszfogyasztás akadályozza tudatos izommunkát. Az orvosi megfigyelés bebizonyította, hogy az alkohol fogyasztása mellett sokkal nehezebb és ügyetlenebb az izmok mozgása, mint teljes józan állapotban. Kiderült, hogy egy szesztől tartozkodó iparos négy ora alatt végzi el azt a munkát, amelyet a „mértékletes" szeszivó csak négy és fél óra alatt. Kórházak, betegsegitő pénztárak és orvosok feljegyzései azt igazolják, hogy a korai