Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-03 / 199. szám

T921 «September 3 PAPA ES VIDÉKE 3. A második felsőruha varrótan­folyam kezdők és továbbképzők részére megnyílik szeptember hó 15-én a Kaih. .Nővédő-Egyesület égisze alatt. Érdeklődni és beiratkozni lehet szeptember 7-től 15-ig, d. u. 5—7 óráig a Háziipari Szakosztály ügy­vezető elnökénél: Wolmuíhné Galamb Ilona /úrasszonynál, (Jókai utca 34.), ki minden irányban szives felvilágosítással szolgál. Csak az elnöknél személyesen jelentkező hölgyek vehetnek részt a tanfolyamon. Az állami rendőrkapitányság fi­gyelmezteti a közönséget, hogy a gyalogjár­dára és úttestre dinyehéjat ne dobáljanak el, mert mint az már megtörtént, az eldobott dinyehéjak, elcsúszás folytán ember társainak testi épségét veszélyeztetik. A PFC. mérkőzése a Szombat­helyi Atlétikai Clubb il.-vel. Több mint 1500 néző előtt folyt le vasárnap délután a vásártéri pályán a PFC.—SzAK. mérkőzés. Publikumunk ugy látszik mindjobban érdek­lődik a footballcsoport iránt, mert eddig még nem volt rá eset, hogy mérkőzés ily nagy­számú közönséget vonzott volna ki az elég nagy távolságban levő vásártéri pályára. A mindvégig érdekes és izgalmas matsch a PFC. győzelmével végződött 4:1 gól arány­ban. A mérkőzést Farkas István fővárosi szövetségi biró vezette kiváló szaktudással. Este a Hungáriában íársosvacsora volt a vendégcsapat tiszteletére. Vasárnap Sárváron játszik" a PEC. A vas- és fémmunkások szak­csoportja ma, szombaton este 7 órakor összejövetelt Jart, a Keresztény Munkás­egycsüietben. Minden tag ott legyen. Az elnökség A pápai Polgári Kör 1921. szept. hó 4-én, nyári helyiségében (kedvezőtlen idő esetén téli helyiségében) rendkivüli köz­gyűlést tart délután 3 órai kezdettel, melyre a Kör t. tagjait ezúton tisztelettel meghívom. Tekintettel a tárgy fontosságára, a t. tagok minél nagyobb számban való megjelenését kérem. Tóth. Ferenc, elnök. Arckép-festőművész Pápán. Pápa városának Schwarze Emil festőművész sze­mélyében vendége érkezett. A közismert ud­vari festő Kiss Béla gyümölcskereskedésének kirakatában mutatja be néhány arcképét, szines rajzban, toílrajzban és vizfestékben. Helieu a szines rajzokkal a régi francia szi­nes rézmetszeteket újból felkarolta és az amerikai milliomosoknál divatba hozta. Mig Helieu Amerikában érte el legszebb dia­dalait munkáival, addig az olasz Argnani a a keleteurópai női szépségeket vette sorba. Schwarze Emil feleségével, aki szintén kiváló festő, Helieu és Argnani nyomdokain indult bár nem akkora anyagi, de mindenesetre nem sokkal kisebb erkölcsi eredménnyel a mi szűkebb hazánkban. A festő férj és fe­lesége, az oláh megszállás elől menekülve, Bupapesten próbált szerencsét, ahol az arisz­tokrata családoknál, mint miniatürisíák lettek közkedveltekké. Kevéssel később Szombat­helyen, mint műkedvelők jelentek meg és a nyugat-magyarországi vezető emberekei lepték meg pompás arckép-festményeikkel. Ezekből az arcképekből hozott e! a művész egy párat Pápára is. A bemutatott képek közül feltűnően jól sikerült gróf Cziráky József, Vasvármegye főispánjának mellrajza a charakterisztikus fővel, továbbá egy tollrajz és egy szines rajz, melyek báró Lehárt, a piavai hőst áb­rázolják. Meg kell említeni azonfelül a Madam W.-t. és egy szinésznőt ábrázoló vizfestéket is, mint amelyek gróf Czraky és báró Lehár képeivei együtt egy Helieunek is dicséretére válnának, annyira élethűek és tetszetősek. Schwarze művész érdeklődésünkre kijelen­tette, hogy a legjütányosabb áron áll a pápai küzönség rendelkezésére, egy-egy arckép megfestéséért mindössze ezerötszáz koronát kér. — Itt emiitjük még meg, hogy a művész különös előszeretettel foglalkozik néprajzzal és dr. Sebestyén, a nemzeti muzeum igaz­gatójának megbízásából Magyarország kül­földi propaganda céljaira motívumokat keres. Célszerű volna tehát, ha a pápai hölgyek magyar ruhában ülnének modelt Schwarze festő előtt. A gabona áfa ismét esett. Mig Budapesten 1410 koronát adnak a búzáért, Pápán tegnap csak 1320—1350 koronát fi­zettek érte. A rozs 950—1000, K, az árpa 1350—1400 koronáért ment. A gabona esése a kormánynak a kivitelt szabályozó akciójával van összefüggésben. Lehár ezredest nyugdíjazták, Pró­nay megválik a hadseregtől. A kor­mányzó Lehár'Antal báró ezredest orvosi felülvizsgálat eredménye alapján nyugdíjazta szeptember hó 1-tö! kezdődőleg. Prónay Pál báró huszáralezredest a kormányzó, saját kérelmére, eibocsájtotta a nemzett hadsereg kötelékéből. Borbély mint fogorvos. Méder Já­nos zalalovői borbélymester fogorvosi gya­korlatot tartott, s a szerencsétlen fogfájós emberek beteg fogait rozsdás csipesszel hú­zogatta ki. A zalaegerszegi járás főszolga­birája 600 K pénzbüntetésre itélte el a mű­kedvelő fogorvost. Olasz katonák Sopronban. Három nehéz teherautó érkezett Sopronba fegyveres olasz katonákkal és néhány gépfegyverrel. A kb. félszázad olasz katonaságot a volt tiszti leánynevelő intézetben helyezték el. Bővült a nyugat-magyarországi vasutforgaiom. A szombathelyi üzletveze­tőségtől kapott értesülés szerint a pinkafői vonat Felsőőrig, illetve Felsőlövőig közleke­dik. Felsőőr és Pinkafő között egyelőre még nincs közlekedés. A soproni bányászati főiskola sorsa. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a salgótarjáni osztály kérésére a soproni bányászati és erdészeti főiskola elhelyezése, illetve a két szakosztály szétválasztása tárgyában az elmúlt vasárnap rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen a Jó­zsef műegyetem, az orsz. erdészeti egyesület, á honvédelmi, pénzügyi és földmivelésügyi minisztérium, valamint a főiskolai ifjúság kiküldöttei is résztvettek. A szokatlanul szen­vedelmes- hangú és sokáig tartott vitatkozás során elhangzott érvelések után az a nézet alakult ki, hogy meg kell hagyni a főiskolát jelenlegi alakjában, mert a két szakosztály szétválasztása csak másodrangú kérdés. Első­sorban a főiskola elhelyezését illetően kell intézkedni, hogy október 1-én az előadások megkezdődhessenek. Itt emliijük meg, hogy Miskolc város polgármestere egy a minisz­terelnöknek küldött felterjesztésben kérte a főiskolának odahelyezését. A főiskola egyéb­ként most becsomagolva Győrött várja to­vábbi sorsát. Az őrült anya rémtette. Bajáról jelentik: Megrázó tragédia játszódott le Ba­ján. Egy szerencsétien úriasszony elmeza­varában megölte két gyermekét. Lukin Sán­dor középiskolai tanár felesége már hosz­szabb ideje kedélybeteg. Lukin hivatalos ügyben Bácsalmásra utazott és férje távol­iétét használta fel a feleség borzalmas tetté­nek végrehajtására. Este Íróasztalához ült és a késő éjjeli órákig leveleket irt A levelek tartalma — teljesen kuszált s az értelmetlen sorok — azt a benyomást kelti, hogy a szerencsétlen asszony egy pillanatig sem volt ép elménél. Hajnalban felvette 5 hónapos csecsemőjét és a fürdőkádban levő vizbe fojtotta. Ugyanígy végzett hét esztendős kis­lányával is. Amikor borzalmas munkájával elkészült, Sándor nevü kis fiát is behívta a fürdőszobába, azonban a fiu észrevette édes­anyja szándékát és megszökött hazulról. Segélykiáltására összegyűltek a szomszédok, akik felfedezték a szörnyű rémtettet. Az elő­hívott orvos a két szerencsétlen kis gyer­I meknél már csak a beállott halált kons­tatálhatta. Javul a bortermés. Az esőzés külö­nösen a dunántuli vidékeken igen jótékony hatással volt a szőllőkre. A keddi jégverés vidéken nem okozott károkat. Az üzlet menet vontatott. A belföldi forgalomban csakis fe­dezeti üzletek voltak. Kilenc százaiékos bort 22—23 koronáig vették, a kivitel azonban most is pang. — Csehországi kereskedők ugyan érdeklődést mutattak, de tényleges kivitel nem történt. A Rábaszabályozó társulat vá­lasztmánya ülést tartott, amelyen főként belső és személyi ügyekkel foglalkozott. Egy szakmérnöki állás betöltésével mindaddig várnak, mig Nyugat-Magyarország sorsa vég­leg el nem döl Ugyanis a társulatnak leg­nagyobb működési köre Nyugat-Magyaror­szág területén van. A megrongált marcaitői és patonai két Rába-hid újból való felépíté­sét mindaddig nem kezdik el, mig; el nem dől az a kérdés, hogy ki tartozik viselni a kiaépiíés költségeit. A Marcalon, Gyirmót és Koroncó között az eredeti védtöltés és a viz közé a társulat ideiglenes nyári gátat épít­tetett. amely most beszakadt. Elhatározták, hogy a töltést kijavítják és magasabbra emeltetik. Az elvált asszony tragédiája. Bahn Károlyné, férjét, Bahn Károly győri kocsist elhagyva, Horváth István győri, Pápai-utcai lakos napszámossal két hónap óta közös háztartásban élt. Horváth István már hosz­szabb idő óta kérte és unszolta Bahn Ká­rolynét, hogy férjétől, aki mostanában Felső­gallán, szüleinéi tartózkodott, váljon el és lépjen vele törvényes házasságra. Bahn Ká­rolyné ezt megtenni nem akarta, amiért is közöttük amiatt áilandó torzsalkodások vol­tak napirenden. Horváth István a napokban újból kérlelte az asszonyt, aki ismét tagadó választ adott. Horváth e felett annyira elke­seredett, hogy kapta a lakáson levő vadász­fegyverét és azzal rálőtt az asszonyra, aki a lövés folytán súlyos, de nem halálos sérü­lést szenvedett. Horváth István a tett elkö­vetése után azonnal jelentkezett a rendőrsé­gen, ahol a bünügyi eljárást folyamatba tet­ték ellene. A Magyar Lloyd. A közgazdasági világ legszélesebb köreiben egyre fokozódó figyelemmel kisérik ezt a hatalmas közgaz­dasági újságot, melynek rendkivül nivós és példátlanul gazdag tartalma meghódította nemcsak a szorosan vett szakköröket, hanem az egész magyar intelligenciát, mely a mai viszonyok között fokozott érdeklődéssel vi­Iníeiligens család teljes ellátásra elfogad — Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents