Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-31 / 196. szám

Tizenhatodik évfolyam 196. szám Szerda Pápa, 1921 augusztus 31. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. 99 Felelős szerkesztő : HORVÁTH JÓZSEF Iii Miről ábrándoznak Bécsben? A Neues Achíuhrblaít azt irja, liogy a Nyugat-Magyarországi kritikus helyzet miatt legközelebb várható az antant beavatkozás. A békeszerződés megszegésével teremtett helyzet tisztázása teljesen az antant dolga. Elsősorban az antant budapesti lépése várható negyvennyolc órán belül. Ha az antant demarsa, amely a szabad csapatok és felkelők eltávolításáról szólana, eredménytelen lesz, akkor az antant látna hozzá NyugatMagyarország tényleges megszállásához. Ez pedig vagy ugy történne, hogy a nagyantant küldene csapatokat Felső-Sziléziából vagy a Rajna-vidékről, vagy pedig a csehek, jugoszlávok és románok szállnák meg a NyugatMagyarországi területet. Ez esetben Baranya ujabb megszállásával is számolni kellene. Ausztria semmiféle katonai lépést nem tesz arra, hogy Nyugat-Magyarországot kézhez kapja. Bécs, aug. 30. A hétfői lapok jelentése szerint az antant a nyugat-magyarországi kérdésben Budapesten demarsot tett, sőt egyes lapok azt is megírták, hogy a magyar kormány már ultimátumot kapott az antanttól. A N. W. T. budapesti tudósítója jelenti, hogy ezek a hirek valótlanok. Budapesten az antant a magyar kormánynál semmiféle lépést nem tett és az ultimátumról szóló hirek is teljesen koholtak. Tiltakozó nagygyűlés Szombathelyen Friedrich Isiván segítséget kér Szombathely aug. 30. Szombathely város közönsége ma délelőtt fél 12 órakor körülbelül 8—10.000 ember jelenlétével népgyűlést tartott. A gyűlést Renner Oszkár Máv. felügyelő nyitotta meg. Dr. Beliczay Zoltán pénzügyigazgatósági titkár és Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő nagyhatású beszéde után a tömeg mint egy ember emelte fel tiltakozó szavát Nyugat-Magyarország elszakítása ellen és esküdött meg, hogy támogatja a határon őrt álló felkelőket. Koroknay Istvánná a Magyar Aszszonyok Szövetségének nevében nemzeti zászlót adott át, hogy a magyar férfiak ezen lobogó alatt védjék meg a hazát. Majd Friedrich István riadó éljenzés és taps vihar közepett emelkedett szólásra. Nem szónokolni jöttem — ugy mond — ne is éljenezzenek. Éljenzéssei semmit sem érünk el. Nyugat-Magyarország ősi rögét védő honfitársaitok segítségért kiáltanak, ezt adjátok meg. Végül Renner zárószavai után a Himnusz akkordjai mellett a gyűlés feloszlott. A bécsi sajtó rágalomhadjárata Budapest, aug, 30. A bécsi lapoknak Nyugat-Magyarországra vonatkozó hírei helyreigazításra szorulnak. Az a hir például, hogy Osztenburg erőszakosan vonult Sopronba, nem állja meg a helyét, ellenkezőleg a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta. Ugyancsak az a hir, hogy több antant tisztet elfogtak és megsebesítettek, céltudatos valótlanság. Az ideges osztrákok Sopronban állandó lövöldözéseket hallanak, holott Sopronban a legnagyobb rend uralkodik. Az Arbeiter Zeitung a német lakossággal szemben elkövetett atrocitásokról ir> Vaióság az, hogy a német és magyar lakosság a legnagyobb egyetértés\ ben van és tiltakoznak az elszakítás ellen. Az egyik a keresztény szociálistákat rágalmazó bécsi újság azt irja, hogy a helyzet bizonytalan és kérdéses, vájjon Héjjas vagy Bethlen lesz-e az ura. A cáfolatot maguk az események bizonyítják, amennyiben Héjjas az éjjel NyugatMagyarországot elhagyta. Rakovszky, Beniczky és Huszár az emiitett lap szerint állást foglaltak a nyugat-magyarországi «eseményekkel szemben. Valóság az, hogy Rakovszky, Beniczky és Huszár állásfoglalásukról a. nyilvánosság előtt még nem nyilatkoztak. Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Zsidóéknáí bál van. Nagy heje-huja a földbirtokoséknál. — Zöldfa-utcai csendélet. — A dolgozó keresztény népnek kenyere sincs. A Széchenyi- és Zöldfa-utca sarkán terül el egyik zsidó földbirtokos, polgártárs várszerű kastélya, melynek a Zöldfa-utcára néző bástyafalán vascölöpökhöz erősített szöges drótsövény ékeskedik és belül a várura 7—8 szobából álló téli lakosztálya igen gyakori vendéglátás zsurok és cigányzenés estélyek, hajnalig tartó dáridók színhelye. Boldogabb időkben egy cseppet sem volna feltűnő és botrányt keltő cselekedet, mert végtére is azért ur a földesúr, hogy a füstös cigány neki huzza a legszebb nótát és a suhogó selyembe öltözőit dámák vidám danája tegye még kedvesebbé a bőség sarujában könyékig vájkáló nagyúri éietet. De ma háború van a háborúnál is szörnyűségesebb küzdelme a magyarnak. Innét nem messze, a nagy Széchenyi kriptája körül ropog a puska, kaltog a gépfegyver és párólgó keresztény magyarok vére áztatja a földet. Idebennt a szűkre szabott ország gazdasági frontján soha nem képzelt élethalál harc folyik a nyomorban sínylődő munkások, ütött-kopott tisztviselők és a dolgozó tömegeket éhenhalálra kárhoztató uzsorások között, melyben a győztes mindig az erősebb fél, melyek százezrek nyomorúságának árán élnek itt tivornya életet. Egy szobából álló szegényes lakásom ablaka a fentebb emiitett négy soros szöges drótsövénynél körülveit bástya falára néz, ahol harmadmagammal virrasztom át a sokszor gondoktól terhes áimatlan éjszakámat. Köröskörül szegényes, zsuppfedeles házak húzódnak meg és este 8 órakor csak a fényes palotából kiszűrődő fénysugár vibrálódik az alig 4—5 méter széles utcasor mentén elterülő házak falán. Huzd rá cigány! Nagy a dinom-dánom. R Zöldfa-utcai lakók panasza. Varárnap este 8 óra tájban kerültem haza, hogy az aznapi és e'őző éjszakai utazás fáradalmait kipihenjem. Azt gondoltam, hogy legjobban cselekszem, ha idejekorán aludni megyek. Csendes, halk lépésekkel nyitottam be a szobámba, hogy a legkiszbb zörrenésre is figyelmes gyermekem édes álmát meg ne zavatjam és a „magyar hiszekegy" imájával az ajkamon pihenésre hajtottam fejemet. R pápai csárd ban, ecet ég a lámpában . . . Hangos kurjongatas vert föi almomból. A szomszéd'földesúr várkastélyából jött-a hang. A nagybőgő menydörgésszerü morajlásának offenzívája ellen hiába próbáltam menekülni azáltal, hogy a dunyha közé temettem a fejemet is, nem volt menekvés, mert a zsidó önagyságaék visító hangja keíüééüi mfa dsüuiíi