Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-11 / 57. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . Negyed évre . Egy hóra . . . Egyes szám ára 2 kor ma £x iwivna a Pápa, 1921 március 11. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal jj Ker. Nemzeti Nyomda ss K KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. ss ss 1 ss ss Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. ss ss A Területvédő Liga nagy népgyülése. A házakon nemzetiszínű zászlókat lenge:ett a csipős szél s a Fő-téren több mint hatezer ember gyűlt össze a népgyűlésre, hogy meghallgassa a Területvédő Liga központi szónokait. A gyűlést a Griff-szálló erkélyéről Tenzlinger József dr. polgármester lelkes megnyitó szavai vezették be, amelyben rámutatott arra, hogy a mai nehéz, válságos időkben, amikor az ország fönnmaradásának életfeltétele a törhetetlen társadalmi egység megteremtése, ezt az egységet távol a napi politikától, a politikai élet hullámzásaitól, a faji kérdések kiélezésétől a minden idők legszentebb alapján: a hazaszeretet alapján kell megteremteni. Pápa városa ma ünnepet ül, ünnepli a budapesti központ kiküldötteit, akik eljöttek közénk, hogy az ország területi épségének védelme érdekében egységesítsenek, egy táborban tömöritsenek bennünket. Szükség van a magyar társadalom legbensőbb egységére, hiszen láthatjuk, hogy egész Európában nincs egyetlen egy barátunk, ellenségektől vagyunk mindenünnen körülvéve, nem támaszkodhatunk senkire a világon, csak saját magunkra, a magunk erejére. A Szózat halhatatlan nevü költőjének szavai: „A . nagy világon e kivül nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned s halnod kell" — sohasem volt fájóbb igazság, de egyszersmind igazabb mementó a nemzet számára, mint nap-, jainkban. Az igaz, őszinte, áldozatkész, nemcsak szavakban, de tettekben is megnyilvánuló hazaszeretetre van most szükség, hogy visszaszerezzük a régi szép, területében ép Nagy-Magyarországot. — A polgármester beszédét a „Hiszekegy Istenben" kezdetű nemzeti imával fejezte be, amit a közönség lelkesen zúgott utánna a Fő-téren. Azután bejelentette, hogy Karajfiáth Jenő nyűg. államtitkár és Szilcs Dezső képviselő akadályoztatásuk miatt nem jelenhettek meg a népgyűlésen, ezért az ünnepi beszédet dr. Pongrácz Aladár budapesti kiküldött fogja mondani, utánna dr. Krisztics Sándor egyetemi tanár fog beszélni. Pongrácz Aladár hatalmas beszédét a piultba való visszapillantással kezdte. A magyar nemzet ezer éves történelmében egymást követik a fény és árnyék, az. öröm és nyomorúság, a diadal és elbukás. Ennek oka sokszor az ösi magyar átokban: az össze nem tartásban, az egymást gyülölésbeu keresendő, részben pedig különleges földrajzi helyzetünk az oka ennek.- Európa közepén fekszünk, Európa országútja vagyunk. De mégis egyetlen egy elbukásunk sem volt olyan szomorú, olyan gyalázatos, mint a Károlyi-féle forradalomtól a nemzeti hadsereg bevonulásáig terjedő időszak, mert a magyar nemzet elvesztette benne lelkét, becsületét. Könnyű a hegytetőről a sziklát lezúdítani a mélységbe, de sokkal nehezebb azt oda visszavinni és visszaviteléhez sohasem elég akkora erő, mint a mélységbe taszításához. A Károlyi forradalom is igy tett: az Úristen tekintélyétől kezdve ledöntött minden tekintélyt egészen az utolsó falusi bakter tekintélyéig. Könnyű volt a tekintélyeket akkor lerombolni, de bajos most a tekintély tiszteletét visszaállítani az emberekben. Pedig enélkül az ország elrabolt részeit vissza szerezni sohasem tudjuk. A Károlyi forradalomban volt egy csapat, amely a szennyes árból tiszta szigetre menekülvén kibontotta a meggyalázott nemzeti szinü lobogót az ország területi épségének védelmére. Nehéz dolguk volt, mert hiszen ellenségekkel kellett küzdenük kifelé a világtól elzárva és elhagyatva és ellenséggel kellett küzdeni befelé: a közönnyel és gyanúsítással, hogy a politikai hatalomra törnek. Pedig a Területvédő Liga már akkor hangoztatta, hogy távol áll minden politikától, mert hiábavaló minden politikai marakodás, amig az ország területi épségét vissza nem szerezzük, mert addig itt élet nem lehet, csak nyomorult haldoklás. Hiába termelünk mi búzát, bort és más terményeket, ha nincs sónk,fánk, szenünk,építőanyagunk, nyersanyagunk, ha mindenért a szomszédba kell menni s ha egy szál deszkáért oda kell adnunk egy mázsa búzát. Igy csak nyomorúság lesz az életünk. De — bár látjuk és fájlaljuk mindezt — fejjel mégsem megyünk a falnak, hanem várjuk az alkalmas pillanatot. Lesben állunk, ugrásra készen, hogyha itt lesz az alkalmas időpont, egy hatalmas, hirtelen megmozdulással visszaszerezzük mindazt, amit elraboltak tőlünk. (Lelkes éljenzés.) A békét, amit velünk elfogadtattak, ránk kényszeritettek, kötelezőnek soha el nem ismerjük, ez ellen lázítunk mindenütt. Mert — jól jegyezzük meg — a ránk kényszeritett békeszerződés nemcsak legdrágább területeinket rabolja el, de olyan gyalázatos kikötéseket tartalmaz, amelyeket egy élő és élni akaró nemzet el nem fogadhat soha. (Viharos éljenzés.) Azt követelik tőlünk, hogy azokat a károkat, amelyeket akár az egyes ellenséges államok, akár az ö polgáraik a háború alatt elszenvedtek, azokat is mi fizessük vissza (Sohaí Soha!). 1921. májusban meg kellene kezdeni azoknak a nagy jóvátételi összegeknek, fizetését, amelyeket az ugy nevezett jóvátételi bizottság ránk ki fog róni. Nekünk kellene fizetni ellensé geink rokkantjainak nyugdiját, az elesettjeik hozzátartozóinak nyugdiját és nemcsak pénzben, hanem amint jól esik nekik: termésben, buzában, állatokban, nyersterményekben, kész árukban, teliát miután a románokkal egyszer már végig raboltatlak bennünket, most tovább akarnak rabolni bennünket. Magyar testvéreim, reá akarnak bennünket kényszeríteni arra is, hogy a mai határok kőzött, amelyeket még sok katonasággal sein lehet jól megvédeni, egyetlen erőnket, az izmos karunkat, a jövőnk és feltámadásunk erős zálogát: a magyar nemzeti hadsereget szereljük le. Azt akarják, hogy koldussá tételünk után még zsoldos hadsereget tartsunk fenn, de ez se lehessen több 85 ezernél a tisztekkel együtt, ennek is . csak meghatározott számú fegyvere lehet és lőszert számára csak egyetlen gyárban lehessen gyártani — az antant ellenőrzése mellett. Magyar embert az egész világon el akarnak tiltani a katonáskodástól, csalt az afrikai idegen légióba állhatna be, ezt kifejezetten megengedik. Rámutatott ezután arra, hogy a békeszerződés szabad vasúti átjárást biztosit a cseheknek és románoknak Magyarországon keresztül. Ettől már csak egy lépés, amit Csehország akart: hogy osszák fel az egész országot a szerbek, csehek, rácok és osztrákok között s a megmaradt Budapestet tegyék meg nemzetkőzi Duna-kikötővé. Magyar testvéreim, kérdezlek benneteket, lehet-e ezeket a föltételeket elfogadni? (Soha!) Önérzetes, becsületes, tisztességes magyar ember belenyugodhatik-e ezekbe a föltételekbe? (Soha! Soha \) Megrázó szavakkal festette ezután a megszálló területen élő elnyomott véreink sanyargatását, a magyar érzés, a magyar iskola, a magyar nyelv, a magyar kultura üldözését a balkáni hóditó'k által. Majd rámutatott arra a hatalmas munkára, amelyet a Területvédő Liga végez, amely már nyolcvanegy körét alakította meg Csonkamagyarországon. Hiszi, hogy a pápaiak sem lesznek méltatlanok a Tevét zászlójához. Beszédjét viharos helyeslés közben ezzel fejezte be: „Ugy áldjon vagy verjen benneteket a magyarok Istene, amint integritás visszaszerzése céljának fogtok élni". Utána Barta István csóti vöröskereszt egyieti megbízott szavalta el elementáris hatással, szivekbe markolóan a „Magyar ének 1921-böi" c. irredenta költeményt. Ezután Krisztics Sándor egyetemi m. tanár mutatott rá azokra az okokra, amelyeknek helytelen megvilágítása a külföld hangulatát ellenünk irányította. A magyar nemzetet azért büntették meg olyan szigorúan, mert ráfogták, hogy ő volt háború előidézője, holott Tisza az emlékezetes koronatanácson a háború ellen foglalt .állást, a magyar nemzetet azért büntették meg, mert ráfogták, hogy elnyomja nemzetiségeit, holott egyetlen államban nem élhettek a nemzetiségek nyugodtabb, zavartalanabb nemzeti életet, mint nálunk és néni élhetnek most éppen azokban az államokban, amelyekbe belekebelezték őket. A magyar nemzet jövőjébe vetett élő hitének szavaival fejezte be beszédét. A közönség ezután a polgármester felkérésére elénekelte a mindenmagyarok nemzeti imáját, a Hymnuszt s ezzel az impozáns, lélekemelő látványt nyújtó, maradandó emlékű népgyűlés véget ért. Nyolc órás üléseket tart a nemzetgyűlés. fi református lelteegpsüleí debreceni botoánp és a Dirradat egy milliós zsarolása. — Budapest, márc. 10. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Gyömörey György sürgős interpelláció elmondására kert és kapott engedélyt. — Iklódi Szabó János a pénzügyi bizottság előadója terjesztette be jelentését, utánna pedig Huszár Károly szemólyes kérdésben szólalt föl. Összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen. Elmondja, hogy még miniszterelnök korában Zipper Leó lengyel ékszergyáros a lengyel követség ajanló levelével megjelent nála és bizonyos felvilágosításokat kért tőle a vagyon és személybiztonság dolgában, mivel nagyobb vásárlásokra, készült, ő megnyugtatta Zippert. Ő rendkivül fontosnak tartja, hogy a parlament egyik tagja se legyen a köztisztesség elleni cselekménnyel vádolható. A Virradat őt a Zipper ügyben meggyanúsította. Tény, hogy előkelő közbenjáró járt el Zipper ügyében, meg is nevezte őt. A Virradat ebben az ügyben egy millió koronás -zsarolást követelt el. Sohasem szokott általánosságban beszélni, hanem pontos adatok alapján, amely megfelel a valóságnak. Zipper a Bachruch ékszergyárat, illetve üzletet megvette és ezzel nagy konkurrenciát csinált a budapesti ékszergyáraknak, illetve kereskedőknek. A Virradat erről támadásokat közölt, sőt két intervjut is hozott, az egyiket Erekyről, a másikat Csilléryről. E két interjú megjelenése után, amelyek Csillérynek a főváros közgyűlésén ez ügyben való interpellációját Ígérték be, megjelent a lap megbízottja Zippernél, aki Gruber Károlynak mutatkozott be és elmondotta, hogy hajlandók a további támadásokat beszüntetni, az eddigieket rektiíikálni és az interpellációt is megakadályozni, nagy anyagi áldozatok ellenében. Zipper kitérő választ adott, majd ügyvédjéhez fordult. Ennek tanácsára a Vadászkürt egyik szobájába adtak találkozót Grubernak, ahol elrejtőzött Nyegru detektív, aki kihallgatta az alkudozást, amelynek során a lap egy millió, illetve később 500 ezer koronát kért. A zsarol as elkövetése ezzel bizonyitva van. — Huszár jelentését a Ház az összeférhetetlenségi bizottsághoz tette át. Ereky Károly személyes kérdésben szólal föl. Huszárnak igazat ad abban, hogy erre a kérdésre világosságot keli deriteni. Ezután a nemzetgyűlés nagy többséggel kimondotta az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatra a sürgősséget. Ezután a gazdasági bizottság jelentése következett. Ereky indítványozza, hogy a gazdasági bizottság jelentésénél a régi gyakorlatot vegye alapul; a képviselőházi naplót osszák szét a képviselők között. Szinrecsányi is ilyen értelemben nyilatkozott. Teleky is hozzájárult Ereky javaslatához. A Ház Ereky indítványát elfogadta. Ezután az állami és társadalmi rend hathatósabb védelméről szóló törvényjavaslatot tárgyalták, amelyhez először Malier József szólalt fel. A javaslatot elfogadja azért, mert ez a javaslat azt célozza, hogy a tömegek uralmát elkerülhessék. A javaslat elsősorban a bolsevisták állam és társadalomellenes törekvései ellen irányul. Ezután Apponyi Albert gróf szólalt föl. Nagy igazság van abban a mondásban, hogy az állami és társadalmi rendet csupán törvényekkel biztosítani nem lehet. A javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, mert akkor, amikor a hivatalos hatalom letéteményesei, akik helyzetüknél fogva a társadalom vérkeringését a legjobban ismerik, azzal a javaslattal lépnek a nemzetgyűlés elé, hogy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmére intézkedésekre van szükség, nem érzi magát feljogosítva arra, hogy a merev elutasiiás álláspontjára helyezkedjen, különösen mikor olyan szinptomák jelentkeznek, amit mindenki észre vesz a saját szemeivel, amikor az egész világon nagy aknamunkát fejtenek ki a kommunisták. A javaslatot más atmoszférában szerette volna látni; ő is szükségesnek tartja az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmére vonatkozó intézkedéseket, de ezeket beleillesztve szerette volna látni a közszabadságok helyreállításába. (Ugy vanl) Nincs ellentmondás a két megállapítás között, mert a társadalmi rend legnagyobb veszedelmét a közszabadságok elfojtásában látja. (Ugy van!) A törvényjavaslatot ki kell tágítani és bele kell vonni a diktatúrára irányuló törekvéseket is. Szól ezután Szilágyi Lajos legutóbbi beszédéről is. Szilágyi mind olyan dolgokat hozott itt fel, amelyeken — hála Istennek — már régen tul vagyunk. Az állami és társadalmi rend legjobb biztositéka, ha