Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-18 / 186. szám

9 PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 18. És a közönség tódult be a kis bódéba, majd a hallott igazságoktól megbódulva fris­sítő után rohant, mert ilyent is árultak: — Friss a jeges, jó a jeges, Uraim a gyenge jeges . . . Ordítottak három utcasar­kon is. De a „habkó árusítói is serényen dol­goztak, verték a varázs kaszakövet, „melyet ha valaki nem vesz meg nem érdemli meg a pénzét." A kanalasok viszont azután ér­deklődtek, hogy „ki eszik még kanállal?" ... A cukorkakereskedök egymásra licitálva üvöl­tötték : — Vanília . . ,-lia . . ,-lia . . . csokoládé ,. .-iádé, csokoládé. Olcsóládé, csokoládé ! A nagy zene­bona ellenére is a vásáron bizony csak lanyha üzleti élet lüktetett. Nem kellett a varázskaszakő, a vanília csokoládé sem fogyott, de legkevésbké fogytak a fa­zekak, öntözö korsók, kelmék és a többi ipari cikkek. A sertésvásáron sem volt valami nagy kereslet. A még eddig elő nem fordult meny­nyiségben felhajtott sertésekből alig kelt el 300 drb. Az árak óráról-órára estek. Hát meg II óre felé, mikor a hirtelen támadt porfelhő szárnyain Hegedűs szelleme meg­jelent a piacon s hirtelen 30—40%-al estek az árak, ugy hogy 300—400 K-ért nagyon szép 2 malacot adtak. Terményárak esnek, marhaárak esnek, esik a korona. És ezután ? A nemzetgyűlés ülése A Ház általánosságban elfogadta az ingatlan vagyonváltságről szóló törvényjavaslatot Budapest, aug. 17. Gaál Gaszton elnök nyitotta meg az ülést. Az ingatlan vagyonváltságről szóló törvényjavaslat foly­tatolagos tárgyalásának vitájában elsőnek Zákány Gyula emelkedett szólásra. Általános­ságban sem fogadja el a javaslator. Elkésett­nek tartja a javaslatot. A vagyonváitságnak természetbeni fizetését gazdasági szempont­ból helyesnek tartja. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy azért van erre szükség, hogy igy a lekötött földmenyiség a külföldi arany­kölcsön fizetésére szolgáljon. Forgács Miklós elfogadja a javaslatot. Huszár Elemér: Nem csoda, ha a pénz­ügyminiszter a pénzintézetek iránt elfogult, hiszen onnan jött ide. Nem lehet helyes a részvénytársaságok vagyonváltságában a rész­vény kurzust venni alapul. A részvénytársa­ságok vagyonának fő képét a részvény kurzus nem adja. A vagyonváltsági javaslat az agrár érdekeket háttérbe szorítja. A pénzügyminisz­ter csak lisztet enged kivinni. A gabona ki­vitelét nem engedi, minthogy szüksége van a korpára. Ezen ugy vélnek segiteni, hogy a kivivő lisztet tesz le a visszaküldendő korpáért. A tagyonváltságíól a bankok azt remélik, hogy a kis exisztenciák megfognak szűnni. A javaslatot nem fogadja el. Mahunka Imre elfogadja a törvény­javaslatot. Drózdy Győző: Ez a javasiat a nagy­birtokok előnyére van, nagy hibája, hogy közvélemény nem ismeri. Hiányzik a javas­latból a szociális igazság. Egyetlen adót ismer, amely alapul szolgálhatott volna ennek a javaslatnak és ez a jövedelemi adó. Ebben a javaslatban nincs semmiféle morál, az összes terheket a kisgazdákra akarja róni. Igazságtalannak tartja, hogy egyesek mente­sítve vannak, vagy bizonyos mértékben kedvezményezésben részesülnek. A javaslatot nem fogadja el. Bdiíska Sándor honvédelmi miniszter beterjeszti a tisztiképzésről és a honvédség­ről szóló törvényjavaslatot. Darányi kijelenti, hogy nem a cigány, a kártya és a szüreti mulatságok tették tönkre a nemesi kúriákat, hanem a foglaikozásból eredő konzervativizmus. Elfogadja a javas­latot. Hegedűs kéri a Házat, hogy általános­ságban fogadják el a javaslatot. A Ház ál­talánosságban elfogadta a javaslatot. Vasadi Balog György kéri a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az állami középiskolai tanárok nyugdíj ellátásánál a méltányosság elvén járjon el. A miniszter megnyugtató választ ad. Letenyei Pál zirczi körjegyzőség egyik jegyzőjének szabálytalan­ságai miatt, valamint az illető járásbeli a anomáliák miatt interpellálja a belügyminisz­tert, aki megígéri, hogy intézkedni fog. Né­gyesy a mező és kisvárosok lakás viszo­nyairól interpellál. A menekült kommunisták ujabb őrülete Kaposvár, aug. 17. Szigetváron és Barcson a csőcselék pécsi kollegák mintá­jára kikiáltotta, a köztársaságot. A A „Szerb­Magyar-Baranya-Bajai Köztársaság" elnökévé Károlyi Mihály grófot választották meg. Barcsról és Szigetvárról a katonaság már eltávozott, úgyhogy ezekben a városok­ban már csak csendőrség van. A nagykövetek tanácsa jegyzéket kül­dött a szerb kormányhoz, hogy a magyar terüleieket röktön ürítsék ki. A szövőmunkások az Első Keresztény Bizíositóért. A pápai ker. szoc. szövőmunkások, kik hazafias és keresztényszociális cselekedetek­ben gazdag múltra tekinthetnek vissza, min­den alkalmat megragadnak, mivel a magyar­ság közös ügyét előbbre segíthetik. Az el­múlt vasárnap d. u. 3 órakar tartott érte­kezleten az első keresztény biztosító intézet felkarolása ügyében történt megbeszélés, hogy minél több munkást, iparost, keres­kedőt és gazdát belevonjuk a keresztény biztosító intézet kötelékébe, mely egyedül és kizárólag keresztény erkölcsi felfogással szol­gálja hivatását és amely intézmény mentes mindazon elemektől, kik a magyar nép fillé­reiből gyűjtenek aranyhegyeket és élnek el­dorádó életet itt. A munkásság megértve e nemes intézmény óriási nagy jelentőségét, elsőnek ragadja meg az alkalmat, hogy élet biztosításait ott kösse meg, mely szoros kon­taktust tart fen a ker. szoc. szakszervezetek­kel, sőt annak vezetésében a munkásság arra hivatott vezetősége is helyet foglal. Az érte­kezletet Szalay Lajos ker. titkár nyitotta meg és Süle Gábor tanár az intézet helyi kép­viselője ismertette annak céljait, nemkülön­ben kongrét bizonyítékokat sorolt fel annak igazolására, hogy a zsidó biztosító intézetek hogyan nullázzák ki a feleket, kiket elemi csapásért és tőlük vár támogatást. Igazán itt volna az ideje, hogy a ke­resztény társadalom ne csak a szavakon nyargalna, hanem tettekben is nyilvánítaná kötelességét és amig keresztény intézményt, iparost, kereskedőt, munkást és keresztény újságot, orvost és ügyvédet kaphat, addig ne adja a pénzét az ellenségnek, mely ismét csak a mi nyakunk köré fonja a hurkot. Postások hazafias ünnepélye. A pápai postási kar most is, mint számtalan más alkalmakkor is megmutatta, hogy minden téren megállja helyét. Már he­tekkel ezelőtt lázas érdeklődésben tartotta a várost, mindenben jónak ígérkező postás ünnepély. A várakozásnak a legteljesebb mó­don meg is felelt a postásság. Este d órakor vette kezdetét az ünne­pély Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő beszédével, ki megjelenésével direkt kitün­tette a postásokat. A hazafias érzésben gaz­dag beszédében az irredentizmust fejtegette. Annak örökké leikeket perzselő létét akarta beleszuggerálni a figyelmes hallgatóságba. Rákóczi, Bocskay szeilemüeket hivta fel, kik a magyar irredentizmus örök példái le­gyenek. Kolbe Lajos szavallata, a „Székelyek üzenete", a legteljesebb követője az irreden­tizmus terén képviselőnk hazafias beszé­dének. Az estély fénypontját képezte a Fekete toborzó cimü irredenta szinmü. Ugy a darab beállításáért, mint a szereplők elsőrangú szerepléséért a legteljesebb elismerés illeti a rendezőséget. Fa Emmuska anya szerepé­ben közismert tehetségének legjavát adta és a darab sikere elsősorban az ő művészeté­nek tulajdonitható. Frauendient Dénes István szerepében jól adta a büszke elnyomatást nem tűrő magyart. Az előadás sikerét mél­tán előmozdították Szalmai Imre tanyás sze­repében eddigi sikereit sokban felülhaladta Polgár Ilonka Juci szerepében kedves jelen­ség volt. Kőibe Nándi is megfelelt a hozzája fűzött reményeknek. Csattanóképen az előadás végén meg­jelent a megszállott városok: Pozsony, Ko­lozsvár, Arad, stb. és méltó megszemélyesí­tője voltak azok magyarságának és virágzó voltának. A rendezőség nagy körültekintéssel, talán Diognes lámpájával kereste össze az ugy csinosságban, mint bájos megjelenésük­ben ritka hölgyeket. A megszállott városokat alakították Süle Babus, Németh Manci, Major Irénke és Margitka, Tauber Babus,, Strommer Tutus. Az előadást reggelig tartó táncmulat­ság követtej mely ugy erkölcsileg, mint anya­gilag a legfényesebben sikerült. Pápa város közönsége türelmetlen várakozással tekint a postások ezután rendezendő mulatsága elé. Erdőégés. A szombathelyi káptalan kenienesszentpéteri erdeje a napokban is­meretlen okokból kigyulladt. Az úgynevezett Gelegényes részlet teljesen elégett.

Next

/
Thumbnails
Contents