Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-17 / 185. szám

Tizenhatodik évfolyam 185. szám Szerd

a Pána. 1U21 auguszfiis 17. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelő* szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Fizetéses szabadság a dohánygyári munkásságnak. A keresztényszociáüsta dohánygyári alkalmazottak országos szövetsége már két év óta sürgette a pénzügyminisztert, hogy a dohánygyári munkások is megkapják azt a kis pihenő szabadságot, amelyre leginkább a dolgozó munkásnak van legnagyobb szüksége. S aztán a szociális igazság is amellett szól, hogy ne csak a tisztviselőnek járjon ki a fizetéses szabadság, (akiktől szintén aem irigyeljük) hanem a munkásoknak is, kik több évi eltöltött becsületes munka után erre jogot formálhatnak. Hosszú ideig hallani sem akartak a szabadság engedélyezéséről. Azonban a szakszervezet vezetősége nem adta fel a küzdelmet, melynek, ha nem is a kivánt mértékben, de a mai viszonyok mellett megvan a lehető eredménye. Csütörtökön f. hó 11-én délelőtt szövetségünk budapesti (Sip utcai, lágymányosi és óbudai) dohánygyárak alkalmazottaiból, a szegedi és pápai keresztényszociáüsta szervezetek delegáltjaiból összeállított küldöttséggel jelent meg Tömöry Kálmán államtitkár, illetve központi igazgatóság előtt és ott újból előterjesztette a pénzügyminiszternél és a központi igazgatóságnál korábban tett ezirányu kérelmét. Tömöry államtitkár ez alkalommal kijelentette, hogy engedve az alkalmazottaknak a szövetség utján előterjesztett fizetéses szabadság kérelmét teljesiti oly formán, hogy minden alkalmazott aki 5 év óta van foglalkoztatva és szabadságát eddig ki nem vette és nem mulasztott ez évben sokat, a kiadandó rendelet értelmében 6 napi fizetéses szabadságra tarthat igényt. A szabadságolás turnusokban történik. S csak szombaton veheti kezdetét és tart két közbeeső vasárnapot beleszámítva 8 napig. Ebből a 8 napból 6 munkanap fizettetik meg. A szabadságolásnál az orvosilag igazolt gyengélkedők és az idősebb alkalmazottak sorrendi előnyt élveznek. A rendeletet ma, vagy holnap hirdetik ki a gyárakban és nyomban életbe lép. íme az összetartásnak és a szervezettségben rejlő erőnek ujabb eredménye, mely bizonyíték arra, hogy ha a ker. szoc. eszmékért lelkesedő s a szövetségben bizó tömeg áll a vezetőség háta mögött sok üdvös dolog lesz megvalósítható. A munkásság tehát becsülje meg szakszervezetét, építse és erősítse a dolgozók erős várát, rúgja ki maga közül a bujtogatókat, az összmunkásság és a keresztény megújhodás hitvány ellenségeit, mert a szu és a férgek rágicsálása a mi közös céljaink és sikereink hátráltatója. A hoiona zürichi jegyzése. Budapest, aug 16. Zürichben ma 100 nagyar koronáért 1 47

V« svájci frankot jegyeztek. ! Országos vásár Pápán Veszélyben a marhaállomány — Bizonytalan a gabona ára — Olasz kereskedők a marhavásáron A gazdálkodók nagy várakozással tekintettek az augusztus 16—17 iki országosvásár elé. A gabona árának hirtelen emelkedése, majd némi zuhanás szerű pár százalékos esése, továbbá a marha árának szeszélyes ingadozása némi lehangoltságot varázsolt merész számitásaikba. Nem csoda, ha a közelmúlt hetivásárairól az állatok úgyszólván teljesen eltűntek és a termelők inkább gabonát hoztak fel nagyobb mértékben. Hogy rengeteg marha vár eladásra, az országos vásárnak tegnap lezajlott elsőfele mutatja legjobban. Már a kora reggeli órákban a leggyönyörűbb ökrök, a szebbnél-szebb tehenek és fiatal üszők százai töltötték meg az egész vásártért. A szarvasmarháknak ekkora előállítása, nem különben az a nagymennyiségű ló, ami szintén eladásra várakozott, a mezőgazdaság szomorú hátterébe enged bepillantani. A szűnni nem akaró szárazság következtében a legelők teljesen kiégtek, sarjukaszálásról szó sem lehet, burgonyából, tengeriből alig lesz annyi, amennyi a megélhetésre szükséges, nem hogy teleltetésre lehetne belőle félretenni. A gazdák tehát menekülnek állapjaiktól és attól való félelemben, hogy a takarmány hiány folytán még alább esnek az árak, alig alkusznak, a legszebb ökrök párját oda dobják 40—45.000 koronáért. Az országos vásárnak első része egyébként meglehetős gyönge keretek között mozgott. A marhavásártól eltekintve közönséges, szürke hetipiacnak nevezhetnének inkább mint nagy vásárnak. Gabonából alighoztak fel valamit. Az árak körülbelül ugyanazok voltak, mint a mult héten. Sőt pár koronával még o csóbbak. A termelők 1400 koronát kertek a búzáért, azonban 1300 koronánál drágábban nem vett egy kereskedő sem. A rozs 1010 koronáért, az árpa 1300 koronáért ment. A kereskedők meg vannak győződve, hogy ma jelentékenyen nagyob lesz a felhozatal és az árak is néhány százalékkal esnek. Hogy aztán a gazdák is igy gondolkodnak, az már más kérdés. A kirakóvásár volt még a legegyhangubb. A rőfösöknél a vászon 70—80, karton 50—80, bélés pargett 70 koronáért kelt el. Az ipari cikkeknél általában a régi árak voltak érvényben. Az élelmiszerpiacon szintén a hetivásár jellege ált. A rendes heti felhozatalnál alig volt valamivel több. Az árak többé-kevésbé a következőkép alakultak ki: burgonya 7—9 K, paprika 3 darab 2 K, vöröshagyma kilója 10 K, fokhagyma csomóban 4 K, káposzta fej 10—16—24 K, uborka 1 K, tejeskukorica 2 K, zöldség 7—12 K, tej 8 K, tejfel 36-40 K, íuró 28—30 K, vaj 170—190 K, tojás párja 6—7 korona, körte 16—24 K, dinnye 10 K kilónként, szilva 16 korona. A marhavásárra felhajtottak 4217 drb. szarvasmarhát, 1308 drb. lovat nem minden akadály nélkül, mert a nagy tolongás miatt sok kellemetlenségük volt a gazdáknak a korlát-jeggyel. Habár a kora reggeli órákban nagyobb számban adtak-vettek, a tulajdonképeni vételek 10—12 óra között voltak, mikor az olasz kereskedők megjelentek és száz számra vásárolták össze a marhákat. Összesen 1317 szarvasmarhát adtak el, habár e szám nem pontos, mert a pápaiak ősi szokás szerint csak másnap Íratják át marhaleveleiket. A lóvásár már nem volt olyan élénk alig 300 lovat irtak át. Itt is az olasz kereskedők vezettek. Köztársaság Pécsett? Lay bach, aug. 16. Hír szerint a pécsi munkásság kikiáltotta a köztársaságot, elnöknek Károlyi Mihály grófot választották. A nemzetgyűlés ülése. Buda pes aug. 16. A nemzetgyűlés ülését Gaál Ga zt >n elnök nyitotta meg. N.ipirend eiőtt s/ékfoglaiójában köszönetét és háláját f jezi ki a nemzetgyűlésnek azért a mt-gtis teí etest rf, -mellyel a nemzetgyűlés az elnöki s/éko.e iu ana, amelynek fényt és dicsőséget a nemzet legkiválóbb férfiá szerezi k. Átérzi a meg iszteltetést lelke mélyéből, de ugyanug. fel lősségének súlyát is, nemkülönben ertje < k fogyatékosságát: „Tisztában vagyok azzal, nogy a ház megtiszteltető bizalmára csak ezután fogok rászolgálni. Egy kérésem és egy rövid kijelentésem van. Legyenek elnézők gyengeségemmel szemben, mert ez az első, időben kikerülhetetlen. Elsősorban hivatali elődeimhez fordulok, kérvén azok tanácsát és támogatását. Nem az a lényeg, hogy az elnöknek mindig igaza legyen, hanem hogy az elnök és a ház együttes működésének eredniényeképen az obijektiv igazság derüljön ki. Vitás kérdésekben nem fogok makacsul ragaszkodni saját felfogásomhoz, hanem meggyőződöm mások állásfoglalásának helyességéről és az-