Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-12 / 182. szám

_ Tizenhatodik évfolyam 182. szám Péntek Pápa, 1921 augusztus 12. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K

v egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fó-tér 12. (Telefon: 61. sz.) A rém! (L. J.) Az emberiség sorsa és osztályrésze az örökös küzdelem ismert és ismeretlen rémek ellen. Az ország, a társadalom újjászületése óta folytatja ezt a nehéz küzdelmet. Bennünket most csak a legjobban érezhető rémek egyike érdekel, mely már-már megfojtja a két keze munkájából élő embert. A drágaság réme. Ez a rém az, mely a társadalomba a legnagyobb kárt okozza. Ennek megszűnése nélkül nincs újjáépítés, nincs konszolidáció, nincs politika, mert minden nemesebb gondolatot, cselekvést, munkát kiöl a rém; a drágaság gondja. Ezt megszüntetni mindennél előbbrevaló kötelessége a kormánynak. Lássuk mit tett eddig a kormány. Felszabadította a kereskedelmet. Felszabadította abban a reményben, hogy a konkurencia egyúttal olcsóbbodást fog hozni. Mi e lapok hasábjain már e tény gondolatának születésekor állítottuk az ellenkezőjét, ami be is következett. Mert, pardon a kifejezésért, a szabadkereskedelemből szabad rablás lett. A szabadkereskedelemből származó kárt és hátrányt a fogyasztó közönség, a városok népe után a falvak gazdatársadalma is megfogja érezni. Mert nézzük csak meg ezt a kérdést közelebbről. Igaz, hogy a gazda oda viheti a terményét, ahová akarja, annyiért, amennyit csak kap érte, de viszont az eddig megállított iparcikkek és azok előállítási ára megint fölfelé megy és a gyárak bérmozgalmai megint aktuálissá váltak. Végeredmény megint csak az, hogy az eddigi 2500—3000 koronás csizma ma 3000—4000 korona és egy kasza nem 100, hanem 150— 170 korona lesz. Ez a kérdés egyik oldala. A másik az, hogy szép a szabadkereskedelem, jelenleg azonban csak elvben. Mert a hasznot ebből nem a gazdaközönség kapja, hanem a bizományos, a zsidó nagykereskedelem. Ezért pedig kár oly elszántan harcolni a kisgazda pártnak. Amig vissza nem tér a régi kereskedelmi tiszteség, addig szabadkereskedelemről ne beszéljünk. Egyenlőre csak ennyit kívánunk megjegyezni. Egy azonban fontos, akármint oldják meg ezt a kérdést, a fogyasztók érdekét védeni kell. Különösen a dolgozó nép érdekét. Mert ha a drágaság réme még a tél folyamán nemhogy megáll, de fokozódik, akkor kárba vész az eddigi munka. Megbukik a keresztény gondolat, a rend, a béke, a fegyelem. Felhívjuk tehát ismételten az illetékes körök figyelmét a mondottakra és kérjük, szüntessék meg a rémek legnagyobbikát: a drágaságot. 1 ~aa 9 ftoi'ona zürichi jegyzése. Budapest, aug. 11. Zürichben ma 100 magyar koronáért 1*70 svájci frankot jegyeztek. Az oro;z ellenforradalom Pétervároftt több száz ellenforradalmárt letartóztattak 33 millió járványos Ko penhága, aug. 11. A szovjetkormány ellen Pétervárott legutóbb felfedezett összeesküvés dolgában a Travda jelenti, hogy nagy dinamitkészleteket fedeztek fel és sok száz embert tartóztattak le. A szervezet címében benne volt, hogy Oroszország felszabadításáért harcol. Vezérei Tagancseff és Orlovszki voltak. Ügynökeivel matrózokat toborzott és Pétervárra hozott, ahol a főhadiszállás a kronstadti lázadás egyik legfőbb résztvevőjének lakásán volt. A fegyverek és az egyéb hadianyag a pétervári aknarobbantó hadosztálytól és az ottani légi védelmi osztályból származtak. A Pravda felszólítja a munkásokat, hogy éhség és káosz ellenére a régi rendszer hatalmainak visszaüzésére készülődjenek, amelyek a monarchisták és kadettektől kezdve a szociálforradalmárokig és mensevistákig összeálltak, hogy a forradalmat ledöntsék és Pétervárt visszafoglalják. P á r i s, aug. 11. A Matinban Szokolov tanár, Mencsikov volt munkatársa hosszabb cikket ir Szovjetoroszország egészségügyi viszonyairól. A legutóbbi három esztendőben Oroszországban 33 millió ember szenvedett járványos betegségbsn. Ebből 60%, kereken 2 millió meghalt. Az orosz orvosok halandósága igen nagy. Pétervárott 1917 végétől 1920 közepéig az orvosoknak körülbelül fele meghalt. Bécs, aug. 11. A moszkvai lapok szerint Jekaterinburg kormányzóságban összeütközések történtek a lakosság és a Volga vidékéről menekülő éhezők között. A kormányzóság lakosai, akik maguk is éhínséget szenvednek, elhatározták, hogy a menekülők ellen szükség esetén még erőszakkal is védekeznek. Kővel és fegyverrel pusztítják a beözönlőket. Az áldozatok száma i§en jelentős. A német-lengyel dönté; A legfelső tanács szakértő bizottsága előtt Bécs, aug. 11. A várakozás, hogy a felsősziléziai szakértők szerdán este 7 óráig elkészülnek jelentésükkel, a Neue Freie Presse párisi jelentése szerint nem teljesedett. A szakértők és a főbiztosok éjjel és csütörtök délelőtt is tanácskoznak. Francia részről szerdán este a következő kijelentés történt: A szakértők a legkülönbözőképpen megkísérelték a megegyezés létrehozását. Minden talpalatnyi területért a legelkeseredettebben folyik a harc, de azért a leghatározottabban megegyezésre lehet számítani. Pár is, aug. 11. A párisi lapok hirt adnak ujaba német-lengyel tárgyalásokról. Azt állítják, hogy Varsó és Berlin között hivatalos eszmecserét folytatnak a felsősziléziai problémáról. Azoknak a lengyel köröknek, amelyek Németországgal akarnak létrehozni, Pilsudszky lengyel államfő és Skirmunt külügyminiszter áll az élén. Az orojzok átkelnek a Dnyefzteren Rabolnak, nyújtogatnak — Románia fegyverkezik Bukarest, aug. 11. Az utóbbi napokban a dnyesztermenti -orosz szovjetcsapatok komolyan készülődnek arra, hogy a folyón átkeljenek és igy Besszarábia északi részén a helyzet igen súlyosra fordult. Az orosz csapatok mintfgy kétszáz főből álló bandákba verődve, kézigránátokkal, gépfegyverekkel járják be az északi vidéket, fosztogatnak, rabolnak s egymásután támadják meg a Dnyeszter szélén fölállított csendőrőrsöket és katonai őrállomásokat. Ezek az állig fölfegyverzett bandák különös előszeretettel törnek azokra a helységekre, melyekben a román hatóságok székelnek, elvágják a táviró- és telefonvezetékeket, felrobbantják a vasúti síneket, hogy a közlekedést lehetetlenné tegyék. Hotin kerületben úgyszólván mindent elpusztítottak, a házakat fölgyújtották, izgató röpcédulákat terjesztettek a lakosság körében, hogy lázadásra szítsák őket. Mivel a hotini kerületben Románia csak gyönge fegyveres erőkkel rendelkezik, a hadseregfőparancsnokság sietve több különítményt indított útnak Besszarábia belsejéből az északi határ felé, ahol már egy orosz zászlóalj meg is próbálkozott azzal, hogy átkeljen a Dnyeszteren. A román hadvezetőség szigorú parancsot adott ki, hogy a fogságba került bolsevikiekkel a legkőnyörtelenebbül fog elbánni.