Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-08 / 54. szám

Ára 2 k@rona Tizenhatodik évfolyam 54. szám. Kedd Pápa, 1921 március 8. Előfizetési árak: 400 K 200 K 100 K Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal 11 Ker. Nemzeti Nyomda KM KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. SS SS | SS SS Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. SS SS A pápai Keresztény Munkás-egyesület közgyűlése. Vasárnap délután 3 órakor kétesztendei rákényszeritett szünet után ismét megkezdte működését közgyűlés keretében a Keresztény Munkásegyesület. Előbb a kommunizmus vad csordái fojtották belé a nemzeti eszme és a keresztény gondolat — egy szóval a magyar Haza veszedelmét hirdető vészkiáltásait, azután a tönkrezuzoít egyesületi berendezések és lakásokká átalakított helyisége hijján volt kénytelen tétlen vesztegelni. Különben jellemző, hogy éppen a hivatalosan is keresztény névvel cégjegyzett kormányzat idején az illetékesek érthetetlen indolenciája folytán ismételt felszólalások dacára hajlék hijján tétlenségre volt kárhoztatva az az egyesület, amelynek hitvailó hősök történetébe illő működése külön fejezetet érdemel a keresztény Magyarország legkritikusabb napjainak krónikájában. Most sem a hivatalos támogatás segítsége, hanem az eszme áldozatos lelkű hiveinek készsége nyitott kaput az egyesületnek. Az egész közgyűlés hangulatát az a lelkiismeretet megnyugtató tudat tette emelkedetté, hogy az egyesület akkor is, amikor annyian mások megtévedtek, sőt a nemzetet majdnem tönkretevő bűnöket köveitek el, a mártírok elszántságával küzdött a Haza létfeltételeit támadó áramlat ellen, mig a példátlanul durva erőszak bilincsekbe nem verte. Hogy mennyire nemzeti és keresztény alapon állott az az egyesület a múltban, legmeggyőzőbben bizonyítja, hogy a kommunista őrülét első sorban zárta börtönökbe vagy kereste halálra éppen ennek az egyesülétnek vezető egyéniségeit. A közgyűlést Grdtzer János, az egyesület egykori elnöke nyitotta meg. Lendületes szavakban vázolta a keresztény munkásegyesület múltban kifejtett működését. Ez odairányult, hogy a társadalom öntudatába belevigye a becsületes munka megbecsülését; azután, hogy tagjai gazdasági törekvéseit és önmüvelő, továbbképzését magyar és keresztény szellem hassa át. Ismét és ismét hangoztatta, hogy a magyar nemzet az egyesület által képviselt eszmékkel áll vagy bukik. Sajnos, akkor kevesen csatlakoztak hozzá. Csak ez a körülmény magyarázza, hogy a nemzeti katasztrófa bekövetkezett. Majd Grdtzer János a maga és többi tiszttársa nevében lemondott és felhívta a közgyűlést uj vezetőség választására. A közgyűlés a László Mihály által ismertetett jelölőbizottsági javaslat alapján a következőkép választotta meg az uj vezetőséget: diszelnök: Grdtzer János, elnök : Fábián Károly, alelnök : László Mihály, vigalmi bizottsági elnök Schlamadinger Vendel, főtitkár: Kovács József, titkár: Szalay Lajos, s. titkár: Árky János, ellenőrök: Bakos Sándor, Nagy József, háznagy : Horvdtli Sándor, pénztáros: Tomor Vince, ügyész: Molnár Imre. Választmány: Sztics Dezső, dr. Kocsis Lénárd, Magyar Gyula, Horváth Lajos, Kernya Jenő, Juhász Imre, Blazovich Jákó, Mdtz Mihály, Maradics Gyula, Hajnőczky Árpád, Nagy Gábor, Joó Mariska, Németh Imre, Gombosi István, Somogyi Sándor, Vdgó Ignác és a szakszervezetek mindenkori elnökei. Fábián Károly, az uj elnök vezeti tovább a közgyűlést. Gondolatokban gazdag megnyitójában ünnepli a régi munka folytatását. ígéri, hogy a beléje helyezett bizalmat kiiartó és őszinte lelkesedésből fakadó munkássággal igyekszik meghálálni. Az egyesület programmját az alapszabályok tartalmazzák, amelyet igazolt a történelem és amelynek folytatását a jelen szükséglet és a Haza üdve parancsolja. Megrázó szavakkal hívja fel az együttműködésre azokaFf/ikiknek eddig hiába beszéltünk, mert másoktól elvakítva tisztán látni nem tudlak. Majd közkívánatra képviselőnk, Szűcs Dezső szólalt a közgyűléshez. Kettős örömet , érez. Először újra feltámadni látja azt a keresztény munkásegyesületet, amelynek működéséhez igen nagy reményeket fíiz. A hitrege szerint a Phönix madár hamvaiból uj élet fakadt. A munkásegyesület is rombolás után indul uj életet teremteni. Elhamvasztott értékekből van hivatva a keresztény Magyarországot uj életre kelteni. Nyugodt lelkiismerettel, melyet a nehéz időkben is hősies lélekkel végzett munka tudata jogosan kelt, haladjon az egyesület a régi ösvényeken, azoknak az eszméknek szolgálatában, amelyek lelkesítették a múltban és amelyek tényezővé tették nemcsak Pápa városában, hanem a magyar nemzet életében is. Másodszor örül azért, hogy újra szólhat ebben az egyesületben, amelyhez legszebb emlékei fűződnek. Ebben az egyesületben lépett először a közszereplés porondjára. Nemzetmentő munkássága itt kezdődött, itt merítette az első erőt. Innen indult el arra a küzdelemre, mely hivatva van megmenteni a nemzetet azoktól az eszméktől, amelyek romlását okozták. Itt dolgoztunk először azon, hogy gátat emeljünk azoknak az áramlatoknak, melyek ma is ott rágódnak még a nemzet testén. Örül annak, hogy az egyesület hajlékra találva megkezdheti azt az alapvető munkát, melyet a nemzet nem nélkülözhet, mert fundamentuma. És amikor felhivja az egyesület minden tagját, hogy a régi lelkesedéssel szálljon abba a csatasorba, ahol annyi dicsőséget szerzett már az egyesület, két dolgot hangsúlyoz: Először is ne feledje az egyesület, amikor a maga kulturális és szociális jólétéért küzd, hogy hazafias munkásegyesület. A haza egyetemes érdeke kell, hogy az egyesület tagjainak is érdeke legyen. A másik cél, amit szolgálni kell az embertársi közösségnek, az egymáson való segítőkészségnek, a szolidaritásnak az érzése. Ezt ugy tudjuk megvalósítani, ha egymást szeretjük, egymásban testvéreket látunk. Mert ezt a hazát csak a lelkeken keresztül lehet és kell restaurálni. A magyar nemzet lelke volt megmételyezve, azért nem tudta keresztüllábolni a megpróbáltatásokat. Amig néni él bennünk a teljes összeforrottság tudata, bármely vonatkozású munkánk nélkülözni fogja azokat az erőforrásokat, ^ melyek biztos sikerrel kecsegtetnek. Ó is, mint választmányi tag, ígéri, hogy azzal a törhetetlen meggyőződéssel, erős akarattal, mely vezette az egyesület régi helyiőségében, fogja támogatni az egyesület további küzdelmét a végső célért, azért, hogy keresztény és magyar szellem uralkodjék ebben a városban és egész hazánkban. A tagságú dijakra vonatkozó alapszabálymóuositás után Kovács József főtitkár tartotta meg bezáró beszédét. Még nem is sejtette, — úgymond — hogy pápai lakós lesz, már akkor lelkesedett ezért az egyesületért, mely oly bátor harcosokat nevelt a magyar hazának és a keresztény gondolatnak. Ennek az egyesületnek tagjait nevezték botorul maradinak, sötéteknek az igazán félrevezetettek. És a történelem milyen megrázó elégtételt szolgáltatott! Csak pár hónapig iilt a hazátlan és istentelen csőcselék a hatalomba és annyi kárt, annyi árulást és akkora sötétséget borított erre az országra, hogy talán századokba kerül, mig a régi dicsőség újra felderül. Sok száz ártatlan magyar élet, országunk kétharmad része, életfeltételeink csaknem minden tényezője volt a lecke ára. Addig voltunk türelmesek, elnézők, élhetetlenek, mig majdnem belepusztultunk. Nem okozza a félrevezetett munkásságot. Inkább az egész társadalmat, mely engedte, tűrte a félrevezetők aknamunkáját, mely nem becsülte eléggé a becsületes munkást, okozza az erélytelen és rövidlátó politikusokat, okozza az intelligenciát, melynek derogált a dolgos munkáskéz. Reméli, hogy ezek csak a mult bűnei voltak.. Intenziv egyesületi életre, fanatikus összetartásra van szükség, hogy a keresztény és nemzeti eszmék szilárd vára a romokon felépüljön. Borzasztó tévedés volna azt hinni, hogy a kommunizmus bukása után lábhoz lehet tenni a fegyvereket. íme két év után is fel-felüti hidrafejét a szabadkőműves liberalizmus. Három szent helye legyen minden becsületes magyar embernek: a templom, a műhely, vagy hivatal és az egyesület, ahol a közös célért egyesült erővel dolgoznak. Majd Szalay Lajos titkár hívta fel lelkesítő szavakkal a tagokat az egyesület támogatására, mert a kommunisták rombolása miatt újból kell előteremteni a berendezést. Szavainak meg volt a hatásuk. A jelenvoltak tömegesen tették le önkéntes adományaikat az egyesület asztalára és befizették tagdijaikat. A közgyűlés után késő estig együtt maradtak a tagok. Az egyesületi élet mindjárt megindult. Az egyesület saját borkimérése is megkezdődött. (—cs.) A nemzetgyűlés két napos szünetet tart. Somogyi I. a katonai diktatúrára való törekvésről. Budapest, márc. 7. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutatja Sopron vármegye föliratát a jövő évi gabonaellátás és Kecskemét város föliratát március 15-ének nemzeti ünneppé való nyilvánítása tárgyában. A feliratokat a kérvénybiráló bizottságnak adták ki. Bejelenti, hogy Usetty Ferenc sürgős interpelláció elmondására kért és kapott engedélyt. Ugrón Gábor kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Minthogy a határozatképességhez szükséges 40 képviselő nem. volt jelen, az elnök az ülést egy negyed órára felfüggesztette. A negyedóra elteltével újból megnyitotta az üiést. Iglódi Szabó János, p pénzügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a hadiváltságról szóló törvényjavaslatról. — Ezután áttértek az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Szilágyi Lajos szólalt föl a javaslathoz. Szerinte nagyon nehéz kérdés azt megállapítani, hogy mi a társadalmi rend felforgatása, mert erről nagyon különbözőek a vélemények. A javaslatnak hibája, hogy terjeszkedik ki a nemzetgyűlés tekintélyének védelmére. Ha a végrehajtó szervek mindig megtartják a törvényt, ugy az állam meg meg van védve. Hibáztatja, hogy báró Prónay Pál ezredes még ma is hatalom lehessen. Felolvas egy politikai programmot, amelyet a műegyetemi hallgatóság között terjesztettek bizonyos körök. Ugy látja, hogy itt katonai diktatúrára való szervezkedés készült. Neki nem kell a parasztdiktaiura nagyatádi .Szabóval, de nem kell neki a katonai diktatúra a kormányzóval sem! Az antant csak azóta áll szóba velünk, amióta tudja, hogy a nemzetgyűlés a kormány háta mögött áll. Elismeréssel van a nemzeti hadsereg iránt. Pakovszlcy elnök: a gyorsírói följegyzésekből utólag megállapítja, hogy Szilágyi a vitába indokolatlanul bevonta a kormányzó személyét is. Ezért utólag rendreutasítja. Szilágy Lajos: A legtávolabb áll tőle az a szándék, hogy a kormányzó személyét a vitába bevonja. A nemzeti hadseregnek felesleges szervei vannak, ezeket meg. kell szüntetni. Zárt ülésben szeretne erről beszélni. — Tomcsdnyi Vilmos igazságügyminiszter: A kormánynak nincs takargatni valója. Eddig Szilágyi elég pletykát mondott el, mondja el a többit is nyilt ülésben. . Pakovszky elnök megállapítja, hogy semmi szükség sincs a zárt ülés elrendelésére. — Ugrón Gábor megállapítja, hogy Tomcsányi igazságügyminiszter jogtalanul szakította félbe Szilágyi beszédét. Szilágyi ezután a Landau ügyről beszélt. Katonai alakulatok több jogtalanságot követtek el s illetéktelenül jártak el bizonyos ügyekben. Több esetet sorol fel, amikor a beszállásolások terén túlkapások történtek. Túlkapások történtek ugy a levél, mint a lapok cenzúrája tekintetében. A telefon kizárólagosan a katonaság kezében van. A jogrend helyreállításának és a tekintély helyreállításának első feltétele, hogy katonai egyenruhát csak tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének hordhassanak. Sréter István személyes kérdésben szólal föl. Szilágyi képviselő beszédében őt támadta. Kérdi, hogy vájjon a nemzet érdekéből cselekedett-e, vagy sem? (A képviselők többsége nem-mel válaszol). Szilágyi képviselő mostanában nagyon harcias, gratulál hozzá, hogy most egyszeriben ilyen harcias lett, pedig a háború négy éve alatt mindig idehaza ült nádszéken. Szilágyi Lajos Sréternek válaszolva kijelenti, hogy a háború alatt többszőr kérte bevonultatását hiába; még a háború kitörése előtt helyezték nyugalomba. Belicska Sándor honvédelmi miniszter: Szilágyival még beszéde eiőtt közölte, hogy a hadsereg nemzetvédelmi és kémosztálya most van szervezés alatt s ha konkrét panasszal fordul hozzá, a legszigorúbb vizsgálatot fogja megindítani. Az elnök jelenti, hogy Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén fog válaszolni Berky Gyula és Karaffidih Jenő interpellációira. Ezután napirendi indítványt tesz, javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. Kovdts /. István nemzetgyűlési képviselő szólalt föl ezután és kéri, hogy a nemzetgyűlési képviselők közül minél