Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-01 / 25. szám - 1921-02-10 / 32. szám

ára 2 korona. Tizenhatodik évfolyam 32. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 4.1 Kiadóhivatal ]] Ker. Nemzeti Nyomda Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Hegyed évre . 100 K Egy Hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Csütörtök msa-jn

ii i in

aiaa— r •"••^•iimfi Pápa, 1921 február 10. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Pápa, Török Sálint utca 1. szám. n KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 2£ U SS Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. SS SS Inkább haljunk meg. A német nemzet elérkezett a válaszúihoz. Két ut áll előtte: ha az egyiken akar haladni, el kell fogadnia az antant vagy helyesebben a francia nemzet túlzó, emberi határt nem ismerő feltételeit, amelyek negyvenkét évi rabságot és lassú pusztulást jelentenek számára vagy nyíltan szembehelyezkedve az antant akaratával megindul a másik uton, amely nyilt összeütközést provokál ugyan a franciákkal, de amelynek végén, ha eljut odáig, ismét régi, győztes szabadságát élvezleti. Aligha lehet kétséges, hogy Németország melyik utat fogja választani. Mióta az antant a németeket „legyőzte", annyi és oly sokféle cimen zsarolta meg, hogy a németek keserűségének és türelmének pohara egyaránt betellett. Csak a legutóbbi napokban olvashattuk azt a hivatalos jelentést, amely számot adott arról, hogy a háború befejezése óta a németek hány száz és száz milliárd márka értékű hadiszert, lőszert, hajókat, állatokat, nyersanyagokat,* ipari árukat, kőszenet, műtárgyakat voltak kénytelenek átadni az antant kuvaszának, a franciáknak, akik azt hitték, hogy ezzel csak jobban és jobban biztosítják győzelmüket s teszik li?hetellenné azt, hogy a német nemzet mégegyszer talpra szökkenjen és mint Botond Bizáncban, ércöklével bedönlse Páris kapuját. Csalódtak a franciák, mert a németeket ezzel lehetetlenné, veszélytelenné tenni nem tudták, csak erősbitették bennünket azt a nemzeti öntudatot, amely számon tartja az antant minden rablását, hogy azután adott pillanatban visszafizesse, a kijáró kamatokról sem feledkezve meg. A francia nemzet kénytelen volt csalódását belátni és beismerni és látva azt, hogy a németek a hangyák és méhek szorgalmával és az ősi germán vasakarattal dolgoznak azon, hogy országuk talpraállását elősegítsék, a franciákat kirá'ta a hideg és félelem attól a gondolattól, hogy mi lesz akkor, lia a német nemzet talpra áll ? A franciák tudják azt nagyon jól, hogy ez egyet jelent rájuk nézve a pusztulással, azért ezt lehetetlenné akarják tenni. Természetesen a régi recept szerint: ujabb, az eddigieket meghaladó és borzalmasságában az emberi észt megállásra kényszerítő zsarolással. Rabszolgájukká akarják tenni a német népet negyvenkét esztendőre, hogy fáradságának, verejtékes munkájának gyümö!c«ét ők élvezhessék, hogy rendelkezzenek minden értéke fölött. A franciák tudják jól, hogy ha a német nemzet elfogadja ezeket a föltételeket és bele hajtja fejét a rabszolgatartók rabigájába, ebbe a rabszolgaságba okvetlenül belepusztul. Tudják ezt, hiszen ezt akarják. De tudják ezt a németek is és ők nem akarják ezt, inert ki akarhatja a saját pusztulását? Azért nem lehet kétséges, hogy a német nemzet a válaszúton arra az útra fog lépni, amely a franciák követeléseinek nyilt megtagadását és a velük való szembehelyezkedést jelenti. És biztos az is, hogy a németek a biztos halál elől való menekülésükben életük biztosítására, ha kell, szövetkeznek még az ördöggél is. Á német nemzetgyűlés elnöke utalt is erre, midőn rámutatva arra, hogy a franciák követelései teljesíthetetlenek, figyelmeztette a franciákat, hogy kíméljék meg magukat azoktól az eseményektől, amelyeknek okvetlenül be kell következniük, ha lehetetlen követeléseiket erőszakosan akarnák végrehajtani. Ezzel bizonyára a német-orosz szövetség lehetőségére célzott. A német nép hidegvérrel készül a halál-játszmára, hiszen tudja, hogy Amerika elnöki székébe pár nap múlva olyan férfiú kerül, aki nyíltan hirdeti a németeket lealázó vesaillesi békeszerződést megsemmisítését és mert tudja, hogy tusájában számithat a legyőzött népekre, ránk, akiknek egy a sorsunk velük. És igy nem kell csodálkozni, hogy tegnap egy német kormányférfi kijelentette nyíltan: „Inkább haljunk meg, semhogy az antant rabszolgáiként pusztuljunk el!" Bár hisszük, hogy »Németország halálának is nagy ára lenne, tudjuk, hogy ebből a harcból a németek csak győzedelmesen kerülhetnek ki, mert a német sas, ha megkopasztották is, még mindig százszor erősebb, mint a büszke francia kakas. (n- j.) Ma lesz döntés a — Sndrássy és apponyi a limitéi) Egyesítés Pártjában. Budapest, febr. 9. A politikai válság mára már engedett erejéből. Andrdssy Gyula gróf nyilatkozott a politikai ..helyzetről a Magyar Hirlapnak és kijelentette, hogy véleménye szerint a mai helyzetből való kibontakozás két uton lehetséges. Az egyik az egységes kormányzópárt megalkotása, a másik a koalíció. Az egységes kormányzópárt ma csak egy nagy hazugság, épen ugy, mint a múltban is az volt. Hazugsággal pedig egészséges eredményre nem jutunk soha. A koaliciót lehet becsületesen is megcsinálni, ha a két párt azt akarja. Az egész helyzetre nézve tulajdonképen az a jellemző — jelentette ki Andrássy — hogy a két párt közölt ellentétek nincsenek, úgyhogy egy hoszszabb időre szóló koalició lehetséges. Politikai körökben, mint befejezett tényt terjesztették azt a hírt, hogy Andrássy Gyula gróf az ujjáalakuló Keresztény Egyesülés Pártjába vezérként belép. A Magyar Hírlap értesülése szerint Andrássynak a Keresztény Egyesülés Pártjába való belépése még nem befejezett dolog. Ugy tudják, hogy Andrássy megvárja a Keresztény Egyesülés Pártjának a kialakulással szemben elfoglalt álláspontját s ettől tette függővé elhatározását, valamint attól, hogy a párt uj vezetőségét miként válasszák meg. Egyes keresztény politikusok szerint Apponyi Albert gróf is be fog lépni az ujjaalakult pártba, inert Andrássy és Apponyi egyöntetűen járnak el. Ugy értesülünk, hogy azok, akiknek az uj pártban befolyásos szavuk van, minden befolyásukat latba vetik, hogy a párt intézőbizottságát Andrássy Gyulából, Apponyi Albertből és Prohászka Ottokárból válasszák meg. Horthy Miklós kormányzó ma délelőtt kihallgatásra kérte magához nagyatádi Szabó István földmivelésiigyi minisztert, aki a kisgazdapárt álláspontját ismertette előtte. Szóba került Mayer János volt államtitkár újbóli kinevezése is. Az Uj Nemzedék szerint egységes kormányzópárt létrehozása lehetetlen. A politikai helyzet a ma esti pártértckezleten fog tisztázódni. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Keresztény Egyesülés Pártjához a Szmrecsányi, Huszár, Bleyer és a disszidensek is Telekyvel csatlakoznak, miáltal a pártnak több, mint hetven tagja lenne. Politikai körökben élénk feltűnést keltett, hogy ma a kisgazdapártnak több vezető tagja felkereste Hadik János grófot és vele a politikai helyzetről tárgyalt. Milyen megegyezés taíil Hpgatmagyarorszdg ügyében? — Egy német lap értesülése. — Bécs, febr. 9. A Deutsche Tagezeitung Bécsből arról értesül, hogy a nyugalmagyarországi kérdésben előreláthatólag olyan megegyezés jön létre, hogy Sopron magyar marad, ezzel szemben Magyarország messzemenő gazdasági kötelezettséget vesz magára Ausztria érdekében. R szabadbomüueseii ellen. Budapest, febr. 9. A Virradat jelentése szerint a Keresztény Nemzeti Párt legutóbbi választmányi ülésén, amelyen több volt szabadkőműves is jelen volt, egyhangú határozattal tiltakozott a szabadkőműves páholyok működésének megengedése ellen és követelte, hogy a páholyok ellen a vizsgálat minél előbb induljon meg és a bűnösöket vonják felelősségre. — Ezt a határozati javaslatot Friedrich István terjesztette elő s ezt a választmány egyhangúlag elfogadta. Harciigi nöh hüidötfségg a Hormányzó elüti. Budapest, febr. 9. A Kormányzó ma délben 12 órakor fél óráig tartó kihallgatáson fogadta a -karcagi nők 14 tagu küldöttségét. A kihallgatás után a Kormányzó neje háromnegyed óráig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A kettős kihallgatásnak célja az volt, hogy a karcagi gyalogezred zászlószentelés! ünnepélyén való megjelenésre és zászlóanyai tisztség elvállalására kérjék föl a Kormányzót, illetőleg nejét. Ugy a Kormányzó, mint neje az ünnepély alkalmával megígérték megjelenésüket. Megindul a szerbebbel a uasuti forgalom. Budapest, febr. 9. A szerb kormánnyal történt megegyezés szerint a a Budapest-Szabadka-i vonalon a forgalom február hó tizenkettedikével megindul. n zsiiuülgyi bányászol* harca a románohhal. — Erdélynek autonómiát Hövetelneh. — Budapest, febr. 9. A zsilvöi^yi bányamunkások, egyetértve a szociáldemokrata párt központi vezetőségével, január végén sztrájkbe léptek. A sztrájknak politikai okai voltak. A bányamunkások az aknák bejáratánál fölfegyverkezve várták a katonákat és mikor az első katonai csoport megérkezett, sortűzzel fogadták őket. Erre a katonaság és a bányamunkások között formális harc fejlődött ki, amelynek során több katona meghalt és nagyon sok megsebesült. Mikor a katonai parancsnok értesült erről az esetről, azonnal elrendelte, hogy a katonaság hagyja abba a tüzelést, majd magához hivatta a munkásság vezetőit és tárgyalásokat kezdett velük. A tárgyalások eredményeképen a munkások újból fölvették a munkát, de a termelést 35—45 százalékkal redukálták. A bányamunkások most is szabotálnak, mert széntermelésükkel nem akarják előmozdítani Románia szénérdekeit. A katonaság terrorisztikus fellépése az összes zsilvölgyi bányatelepeken ro^sz haiást szült és nagy harcokra vezetett. A katonaság a zsilvölgyi telepeken több, mint 1800 bányamunkást tartóztatott le. Az erdélyi és nagy-romániai szocialisták uj csoportosulást alkottak. Uj csoportosulásukban sárga-szociálistdknak nevezik őket. A sárga-szociálisíák nemzeti alapon állanak és Vajda-Vojvoda Sándor volt miniszterelnök, az ismert erdélyi ügyvéd és politikus politikáját támogatják. Céljuk küzdeni a bukaresti kormány politikai centralisztikus törekvései ellen és követelni Erdély önkormányzatát és ezzel máris biztosították maguknak a vezérszerepet, mert az erdélyi magyarok és szászok is támogatják őkel. Fővezérük az az Ardelledn nevű főaknász, aki a háború előtti időkben Budapesten is szerepelt és akit magyarbarátságáról ismertek. Rmeriha tizenöt tnillidrban állapította meg a német hadisarcot. Washington, febr. 9. Fraucey szenátor a szenátusban javaslatot nyújtott be a kártalanítási kérdésekre vonatkozóan, amely a következő pontokból áll: 1. A német kárpótlásnak tizenötmilliárdnyi összegre való leszállítása vagy pedig huszonnyolc éven át fizetendő évi egymilliárd dollárban való megállapítása. 2. Németországnak ötmilliárdnyi, aranyban fizetendő hitelt nyújtanak a német-kelet-afrikai gyarmatok és a távírókábel ellenében, amelyeket az antant a háborúban lefoglalt. 3. Az Egyesült-Államoknak előnyük lesz a volt német gyarmatok és kábelek megvételül, még pedig ötmilliárd dollár összeggel. --