Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-04 / 175. szám

Tizenhatodik évfolvam 175. szám PAPA Csütörtök Pápa. »921 augusztus 4. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Károly király tartózkodási helye Az olaszok állásfoglalása Bécs, aug. 3. IV. Károly király tar­tózkodási helyének áthelyezésére vonatkozó­lag jól értesült forrásból közlik, hogy a svájci kormánynak ezután is az az állás­pontja, hogy Károly királynak a Magyaror­szágba való visszatérés meghiúsulása követ­keztében számítania kell végre azzal az ön­magától kifejlődött kívánsággal, hogy aug. 31-ike után más tartózkodási helyet válasz­szon magának. A volt király környezete ez idő szeriirí több állammal folytatott tárgya­lásokat menedékjog elnyerése iránt, annak fentartásával, hogy ha ezek a puhatolódzá­sok augusztus 31-ig eredménytelenül vég­ződnének, a Svájcban való tartózkodást a király részére továbbra is megengedik. Hogy vájjon a svájci kormány megadja-e továbbra is a tartózkodási engedélyt, ez kétséges. Hir szerint az olasz kormány csak bi­zonyos feltételek mellett hajlandó Károly ki­rálynak és családjának az általa kiválasztandó olasz területen letelepedési engedélyt nyúj­tani. Döntés még nem történt és ez csak augusztus utolsó napjaiban várható. Busztiiban 16 ev mulya kiürülnek a szénbányák Bécs, aug. 3. Az osztrák kereskedelmi minisztériumban most fejezték be azt a sta­tisztikái, amelyet pontos mérnöki kutatások .alapján dolgoztak fel és amely arra a meg­lepetést keltő eredményre konkludál, hogy Ausztriában tizenhat év múlva az (feszes szénbányák kiüiíilnek. Az összeállítás szerint ugyanis az osztrák "bányákban még 12 5 millió tonna kőszén és 317 millió tonna barnaszén van. Ez a meny­nyiség a legjobb esetben 16 és fél eszten­deig fedezi Ausztria szénszükségletét még akkor is, ha külföldről az eddigi mértékben kap tovább is szenet. Ezt a körülményt a nagynémetek most ismét felhasználják agitációjukban és azt hirdetik, hogy Ausztria tönkremegy, ha nem csatlakozik Németországhoz. Veszélyben az ország közélelmezése Zsidók vásárolják össze a gabonát — A buza áremelkedése A szabadforgalom meg&ozta a maga előnyeivel azt a lehetetsen állapotot, h^gy a fizetéses osztály teljesen kenyér nélkül marad. A kormány csak a közalkalmazottakat haj­landó táplálni, de leveszi a Yezét arról a több százezer éhenkórászról, akik talán még gyatrább éhbérért robotolnak munkaadóik­nak. Országszerte mozgalmakat indítanak a különböző iparok munkásai, hogy valahogyan őket is szoritság bele abba listába, mely az ellátatlanok névsorát tartalmazza. Értesülé­sünk szerint mindeddig hiába volt minden akció, utánjárás. A toprongyos éhezők szá­mára nem marad más hátra mind gyönyör­ködni a szabadforgalom édesen csengő zené­jében. A helyzetet még türhetetlennbbé teszi a szomorú körülmény is, amit különben sajnos a páp fi piacon is tapasztalunk, hogy a termelő szivrsebben adja el gabonáját a zsidónak, aki mindjárt egész feleslegére fog­lalót ad, mint a nyomorúságban tengődő tisztviselőnek, vagy iparosnak, akinek gyenge idegzetű erszénye csak pár mázsáig birja az üzletet. A buza ára őrült ugrásokkal emelkedik. Ma 1400 koronát adnak mázsájáért, de köny­nyen megtörténhetik, hogy pár hét múlva 3000 koronás búzából dagasztjuk mindennapi kenyerünket, ha csak a kormány okulva a tapasztaltakon és a kilátásban levő éhínségen nem lép közbe és egy még ideje korán ki­adott rendelettel nem teszi lehetetlenné a gabonával való spekulációt. Ha a kereskedő ma alku nélkül veszi át a búzát 1400 koronáért a gazdáktól, biz­tosra vehetjük, hogy száz százalékos nyere­séggel ad majd rajta tul a fogyasztónak, akinek egyelőre nincs annyiszor 1400 ko­ronája, ahány mázsa búzára a jövő gazda­sági évig szüksége volna. Csak arra vagyunk kíváncsiak, miből teremti elő majd az a szegény tisztviselő, iparos és gyári munkás a 3000 koronát, ha most 1400 koronát sem tud leszurkolni. Nagy földren gés Olaszországban Több száz halott — RombadQlt épületek Róma, aug. 3. Egész Olaszország területéi öl erős földrázkódásokat jelentenek. Bariban a gyönyörű posta palota is romban hever. Kiknek terem a magyar föld? Már Széchenyi István mondotta, hogy akié a föld azé az ország. Hogy mennyire igaza volt a messze jövőbe látó bölcs állam­férfiunak, azt a közelmúlt is, meg a szomorú jelen is fényesen igazolja. A zsidóság eman­cipációja után megkezdődött a magyar föld vándorlása is és az ősi magyar birtokok egymás után csúsztak át az élelmes faj ke­zére, mely a gazdasági hatalomra tett szert és irányítója lett országnak. Hogy a politikai és gazdasági eltá­volodás, melyet a tetszetős jelszavas politika a szabadelvű és liberális elnevezés ködme­nébe bujtatott, hová vezetett annak keserves jelenét tapasztaljuk, mely nyakunkra ültette a zsidóságot s megszülte a destrukciót, a magyar faj hitvány s orozva támadó ellen­ségeit. A vörös szociálizmus és kommuniz­mus csak természetes szüleménye volt azon politikai és gazdasági rendszernek, mely negyven éven át és egy hosszú és véres háborún keresztül kezében tartotta a hatal­mat, de bukásával együtt magával rántotta a dicső, régi nagy Magyarországot is. Ez volt a liberalizmus, radikalizmus, vörös szociálizmus és kommunizmus, judeiz­mus s aztán mi is jöhetett volna más . .. jött a trianoni béke, a szörnyű és végzetes megalázás, nemzetpusztulás és a jó Isten tudja, mi féle bajok fognak még belőle szár­mazni. Kik itt maradtunk ezen a csonka, béna­ságában vonagló ország testén, fogadkoztunk és esküdöztünk, hogy most, vagy sohat Megváltozik minden, hogy becsületes szellem, keresztény felfogás és a magyar jövőt elő­készítő irány költözik majd be mindenhová és a paloták urai össze forrnak a kunyhók szegényeivel és minden magyar érzés talál­kozni fog, hogy régi szép hazánkat minden gaztól megtisztitsuk. És most két év tután, ha végig tekintünk a magyar ugaron nagy csalódással kell megállapítanunk, hogy az alsóbb néposztályok, de még kevésbbé a nagyuraink nem tették meg és nem teszik meg ma sem az ország nagy érdekeivel szemben honfiúi kötelességüket. 8 földnek 40 százaléka van zsidó kézen egy részt mint örök tulajdon, másrészt, mint bérlet. Az a drága föld, melyből a szenvedő és hazájáért annyi vért hullató magyar föld­mivesnek kellene erőt gyűjteni. Ökölbe szo­rul a magyar kéz a szörnyűséges hir halla­tára, hogy még most is ábrahám ivadéka kapja a földet, mig a magyar munkás, a hazátvédő és nincs­telen földmives, a magyar rögnek hűséges gyermeke továbbra is marad az árendás zsidónak robotos állatja! Pardon! a földreform megvan . . . Ma­gyar országon a zsidó arat. (Sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents