Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-03 / 174. szám

Tizenhatodik évfolyam 174. szám Szerda Pápa. 1^21 augusztus 3. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Vihar a nemzetgyűlésen Prónay levele — Rakovszky és Beniczky bejelentik mentelmi joguk megsértését — A miniszterelnök válasza A nemzetgyűlés mai ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. A ház többek hozzászólása után némi módosításokkal elfogadta a gazdasági fel­figyelő szolgálatról és a szesz adóról szóló törvényjavaslatokat. Utánna a hazaárulók va­gyonának ebkobzásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során Mikovényi kéri a házat, hogy miután a törvénycikk célja az, hogy a hitbizományokra is kiterjeszkedjék, fogadják el a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben. A törvénzjavaslatot elfo­gadták. Rakovszky felszólal. Megköszöni, hogy jegyzőkönyvi elismerésben részesítették el­nökségét. Ezután bejelenti mentelmi jogának megsértését. Felolvassa a levelet, amelyet Prónay alezredestől kapott. Megállapítom — úgymond — hogy az alezredes urat sohasem láttam, azokat a sérelmeket, amelyek a le­vélben fel vannak sorolva el nem követtem. Az alezredes ur elég vakmerő volt, hogy a ház elnökét arra utasította, hogy miképen járjon el a képviselőkkel szemben. Az elnök köteles a ház ülésének rendjére ügyelni, a tanácskozásoknál köteles minden felszólalást, mely az ország ügyére vonatkozik, akceptálni és figyelni arra, hogy a parlamenti formákat ne sértse és mindig a teljes bona fide állás­pontjára köteles helyezkedni. — Ha az alezredes ur sértve érezte volna magát, akkor sem hozzám kellett volna intézni a levelet, hanem Belicska Sándor honvédelmi miniszterhez, vagy Ráday Gedeon gróf belügyminiszterhez. Az ő kötelességük lett volna megvédeni a ház tekintélyét. — A nemzetgyűlésnek jogában áll min­dent, ami az országban történik, kritika tár­gyává tenni. Mert mindenki, aki az ország szolgálatúban áll és közéleti tevékenységet fejt ki, ellenőrzés alá tartozik. Hihetetlen vakmerőség volt a levelet megírni. flem tételezem fel, hogy Piónay a saját intenciójából irta volna, hanem ez is felbujtás következménye lehet. — Még egy személyes hibáról akarok beszélni. Prónay levelében azt irja, hogy valószínűleg a csehek küldtek engem, hogy itthon politikát csináljak és kártyát keverjek. Ugyanígy ha később a miniszterelnök sze­mélye nem tetszik, azt fogja állítani, hogy őt a románok küldték ide. (Zajos helyeslés a ház minden oldalán.) Ilyen vádakkal po­litikai hosszú életem alatt a legelszántabb ellenségem sem illetett. Ötnegyed évig voltam távol a családomtól és hosszas utánjárás után sikerült hazamennem. Akkor tudtam meg, hogy a jóakaratú csehek megszálták birtokomat és most Prónay ezeket a súlyos vádakat olvassa a fejemre. Bejelentem men­telmi jogomnak megsértését. Ezután Bethlen gróf miniszterelnök emelkedett szólásra: Azért kértem szót, mondja, hogy ez incidens alkalmával a kormány ré­széről elvi jelentőségű deklarációt tegyek. A nemzet szuverénitásának letéteményese a nemzetgyűlés és ennek letéteményese a ház­elnök. Rki tehát a házelnököt azért, mert mulasztást követett el fenyegeti, vagy terrorizálja, az a nemzet szuveréni­tását sérti meg. (Tomboló helyeslés a Ház minden ol­dalán). Örömmel vettem tudomásul, hogy Rakovszky István mentelmi jogának megsértését bejelen­tette, mert a szuverénhás megsértését meg kell és meg fogom torolni­A kormány a maga részéről a legnagyobb elégtételt adja Rakovszkynak. Ezután Beniczky jelenti be mentelmi jogának megsértését. Felolvassa a levelet, melyet három tiszt intézett hozzá. Meskó Zoltán: Mit tartozik ez ide? (Óriási zaj). Majd Rassay inditványt terjeszt a Ház elé, mely szerint mind a két ügyben a mentelmi bizottság 24 óra alatt tár­gyalja le mind a két ügyet. A Ház mind a két mentelmi ögyet a mentelmi bizottság elé utasitja és elfogadja Rassay indítványát. Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Mért nem öntözik az utcákat? . . . A kánikula mindinkább tűrhetetlenebbé válik. Alig lézeng pár ember az utcákon. Mindenki menekül be a hűvös szobákba, vagy a Tapolca üditő vizében lubickolja át a tikkasztó délutáni órákat. Pápa közönsége szenved, szenvedi a szűnni nem akaró for­róság minden átkos velejáróját: az éhséget, szomjat, az utcák gőzfürdőjét. Ezúttal az utóbbi istencsapást tesszük megfontolásunk tárgyává, annál is inkább, mert az éhségbe a hosszas háború és a forradalmak alatt némileg már beleszoktunk, az innivaló kérdése meg olyan se hideg, se meleg téma, hogy igazán utálat csak némileg is belekóstolni. Egészen más­képen vagyunk az utcák gőzfürdőjével, mert az általános óhaj után itélve ebben a minu­tában el kellene tüntetni, vagy legalább is amennyire lehet jó volna mérsékelni. Furcsa jelenség a köz óhaja. Mindig olyankor okvetetlenkedik, amidőn sehogysem lehet kielégiteni. Ha Pápa érdemes polgárai­nak pecsenyévé sül a talpa a tüzes aszfalton, ha a külsővárosok utcáiban tengelyig sülyed is a jó gazdák ökrös szekere a porban, minden hiába, segíteni nem lehet. Ne tessék, tisztelt hölgyeim és uraim a Tapolcára hivat­kozni, hogy van benne viz bőven, miért nem öntözik onnan az utcákat ? Nem kérem, higy­jék meg, nem lehet. Mi is szóvá tettük a nagyszerű ötletet a legilletékesebb helyen, de a lesújtó válasz után, melyet van szerencsénk szószerint visszaadni, arra a megállapításra jutottunk, hogy a legilletékesebb felelet ala­pos és nem lehet még a mi izgága, nyug­talan természetünkkel sem bele kötni: — A kutak — ugy mond — a teljes kiszáradással fenyegetnek. Tehát még a jár­dák locsolását sem parancsolhatjuk meg a háztulajdonosoknak. A Tapolcában van ugyan viz bőségesen, de a városnak nincs megfe­lelő alkalmatossága, mellyel az utcákat ön­tözhetné. Egyetlen egy öntöző készülékkel ren­delkezhetnénk, de ez olyan koioszális esetlen szörnyeteg, hogy hat ökör sem bir vele. És ha végelemzésben hat ökör meg is tudná mozdítani, hol vesszük őket. Szegény a^ vá­ros, nem birja azt a kevés pótadót sem ami nyakán van. Ezekután kérdezzük: érdemes-e zúgo­lódni? Ha nincsenek ökrei a városnak, ha nem birjuk a pótadókkal azok beszerzését, nem marad más hátra mint az utcák gőz­fürdőjével is megbarátkozni. Megszoktuk a koplalást, a vízvezetékek langyos levét, talán bele tudjuk magunkat dresszirozni az utcák poros forró légkörébe is. 9 korona zürichi jegyzése. Budapest, aug. 2. Zürichben ma 100 magyar koronáért 155 svájci frankot je­gyeztek. A szerbek kiutasítják a kommunistákat 14 kommunistát toloncoltak Budapestre — Garbai titkára is megérkezett Belgrád, aug. 2. A szerb trónörökös ellen legutóbb elkövetett merénylet követ­keztében a kommunistákat Szerbiából ki­utasítják. Igy a magyar emigránsoknak is befelegzett, már összefogdossák és vissza­toloncolják őket Magyarországra. Vasárnap reggel már 14 körözött kommunista érkezett Budapestre egy transzportban. Az ügyész­séget nagyon meglepte ez az értesítés, mert ez az első eset, hogy a körülöttünk léfcő or­szágok kiadják nekünk a körözött kommu­nistákat. A szállítmánnyal Kalmár Jenő beteg­pénztári igazgató, Garbai népbiztos titkára is megérkezett

Next

/
Thumbnails
Contents