Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-28 / 169. szám

Tizenhatodik évfolyam 169. szám Csütörtök Pápa. 1Q21 julius 28. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Magyar szellemet és szociális tartalommal telitett keresztény megújhodást követelünk — zúgott végig a keserű kifakadás a tegnapi munkásgy ülésen, hogy a-sok és véres kálvária járás után CsonkaMagyarországon csak az boldogulhasson és azoknak teremjen a magyar 'föld kenyeret, kiknek multjuk tiszta, mint a nap, jelenük, tetteik és cselekedeteik biztató garancia nekünk arra, hogy a jövőben is hűek és becsületesek tudnak maradni a magyar nemzet ezeréves tradíciójához. Azok, akik ennek jelét nem adják és a mi sajgó sebünk fájdalmát megérteni nem tudják, pusztuljanak innét, ezek ne egyék el a magyar munkás elöl azt a ikevés kenyeret, melyet nagy kegyesen a trianoni győzők embertelen békéje nekünk meghagyott. Mi nem akarunk mást, mint elsőbbséget és megbecsülést a magunk portáján, melyhez jogunk van, sőt kötelességeink is, ha élni akarunk az acsarkodó ellenségeink vasgyürüjéöen. A munkásságot ezen nemes törekvésében támogatni kell mindazoknak, akik e gondolatot tettekké s a magyar vágyódást valósággá akarják tenni. A kőnyörületnek tovább nincs Jielye azokkal szemben, kik Magyarország eleven testét marcangolják és minket a golgotának magas hegyére korbácscsal hajtanak fel, hogy a teljes megsemmisülésünk sziklába vésett koporsójába temessenek bele. A halálrakinzás meggyötört martiromsigából csak ugy tesz feltámadás,, ha e nemzetnek kicsinje és nagyja, munkás és munkáltatója szorosan egybe fog egy nagy, szent elhatározás keresztülvitelére, hogy Csonka-Magyarországon csak magyar munkásnak,, magyar iparosnak, csak keresztény és magyar kereskedőnek, gyárosnak, írónak, ügyvédnek és orvosnak szabad és lehet csak boldogulni. Ez az egyetlen biztos párt, mely felé közeledhetünk és a népek nagy tülekedésének óceánján bugdácsoló vitorlánk kiköthet. Magyar szellemet követelünk az egész vonalon, de elsőizben is a dolgozó magyar munkások számára, kiket a vörös destrukció karjaiból megmenteni és a keresztény nemzeti ügynek, szociális haladás eszméjének megnyerni akarunk. E cél felé való egyenes ut a kormány és közhatóságainkon keresztüj vezet, hogy bátor és erös kézzel álljanak helyükön és tegyenek meg mindent magyar fajunk megmentésére. Hogy a múltban bűnös könynyelmüséggel átsiklottunk ezen, igen súlyos árt fizettünk érte, mely a jövö okulására éppen elég volt, hogy ezentúl itt minden máskép legyen. Csehek és osstrákok vannak előnyben azokon a munkahelyeken is, melyre megfelelő magyar szakerőt is alkalmazhatnának, Felelős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefoni 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) sőt nagyobb tudással, több gyakorlati tapasztalattal rendelkező számtalan menekült magyar vérünk vár munkaalkalomra. Hogy ez igy van és az idegen honos munkáltatók görcsösen ragaszkodnak cseh, osztrák szakemberekhez, misem bizonyítja jobban, mint ez a körülmény, amit már szóvá is tettünk, hogy a Perutzék gyárában Pápán is van külföldi honos, holott a csehek, szerbek és románok korbáccsal űzik el a magyar munkásokat saját hazájukból is, mi meg külföldi rabló szomszédaink munkásait dédelgetjük. Hol itt az igazság és meddig tart még a magyar bárgyúság ? ! Hogy Sehöler-e az, vagy Schwarz, hogy volt-e kommunista, vagy csak ezután lesz, az itt mind nem fontos, fő az, hogy idegen és a mi magyar szakembereink Kassáról és Erdélyből elűzött véreink elül eszik el a drága magyar kenyeret és ezt nyitott szemmel kell nézni a kormánynak, hatóságnak, pártoknak és testületeknek, mig az elkeseredés más megnyilvánulásban nem nyer kifejezést. Sz. Ratifikálták a trianoni békét. Praznovszky beszéde. Páris, jul. 27. (MTI.) A trianoni békeszerződés ratifikációs okmányának kicserélése a szokásos szertartások mellett ment végbe. Az elnöknek az aktus megnyitásakor mondott üdvözlő szavaira Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a következőket válaszolta: „Elnök ur, nagyon meghatottak azok a jóindulatu szavak, amelyeket szives volt hozzám intézni. Tény az, hogy a béke helyre állott, — hogy a békeszerződés életbe lépett, véres küzdelmek hosszú borzalmas évei után a békenapjainak, a megnyugvásnak, az elégedettségnek és az örömnapjainak kellene jönniök az egész emberiség számára. Szerencsétlenségre nem igy áll a dolog Magyarországon. A legkeményebb békeszerződést, amelyet a történelem valaha ismert rótták Magyarországra, amely fájdalmasan viseli tragikus sorsát. Mindazonáltal a magyar kormány kész lojálisán végrehajtani kötelezettségeit. A legfőbb érdek azonban mindnyájunkra nézve nem csak abban a tényben áll, hogy a szerződés betű szerint végrehajtandó, a cél, melyet sohasem szabad szemelöl téveszteni a tartós békében áll és a tartós béke csak ugy lehetséges, ha a Magyarországgal szomszédos államok a békülékenységnek ugyan azon szellemétől vannak áthatva, mint a magyar kormány maga. Csak azon a módon lehet megtalálni a szolid és reális alapot az egyetértésre, amely KeletEurópa számára annyira nélkülözhetetlen. Egyetlen egy pontban marad Magyarország hajthatatlan és ez azon szerencsétlen honfitársaink sorsa akik évezredes hazánktól akaratunk ellenére el vannak szakítva. Magyarország számit mindazoknak — akik a szerződést aláírták — hathatós támogatására. A nagyhatalmakéra épp ugy, mint a többi államéra annak érdekében, hogy a nemzetiségi kissebbségek javára létrejött megállapodások ne maradhassanak halott betűk, hanem, hogy ezeket lojálisán tiszteletben tartsák a kormányok azokban az államokban, amelyek a régi Magyarországtól uj területhez jutottak. Erre felhívni a figyelmet ez ünnepélyes órában legszentebb kötelességemnek tartom." Praznoviszky követ szavai a jelenlevőkre mély benyomást keltettek. Fegyverkezik az ántánt. Amerika aggódik. Borah szenátor a szenátusban azt indítványozta, hogy a szövetségesek tartozásainak megfizetését a tervbe vett leszerelési konferencia utánra halasszák. Ha a külföldi kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy a leszerelési program tekintetében az Egyesült Államokkal megegyezzenek, ez az amerikai kormányt feljogosítja arra, hogy a tartozások és kamatok jövőben való megfizetéséhez ragaszkodjék. Ha a kormányok továbbra is nagy összegeket fognak fegyverkezés céljaira kiadni, akkor Amerikának valószínűleg más politikát kell majd követnie. Franciaország 8 millió emberből álló hadserege túlságosan erös és Anglia is óriási összegeket ad ki fegyverkezésre.