Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-27 / 168. szám

Tizenhatodik évfolyam 168. szám Szerda Pápa. 1921 julius 27. PAPA ES VIDEKE KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. A trianoni béke végre életbe lépett. A francia kamara ratifikációja után kicserélték a béke­okmányokat. A hosszú, kegyetlen há­ború, melynek, folyamán milliók vé­reztek el, forma szerint befejeződött. Valamikor julius 26-a a lelkesedés és a büszke önérzet napja volt. A váro­sok utcáin plakátok jelezték a mozgó­sítást, az arcokon ott ragyogott a biz­tosra vélt győzelem örömmámora. És napokkal később egy csendes éjszakán az édes álomban ringó falvak csend­jében megperdült a dob: mindnyájunk­nak el Lkell menni! a bogár hátú házikók-egy pillanat allatt megeleve­nedtek ... 1 Megindult a vonatok szakadatlan sora, vitte a magyart el a messze ide­genbe küzdeni a hazáért, dicsősé­gért . .. Hét esztendő mult el azóta és julius 26-a ismét meghozta a maga ajándékát, szomorú, gyászos könnye­ket fakasztó ajándékát a trianoni békét. Mmdent elvesztettünk, de remény­kedésünk ereje, a jobb jövőbe vetett hitünk megmaradt és ha fáradtan, görnyedten, bukdácsolva rójjuk is a magyar kálváriát,, meg vagyunk győ­ződve, hogy eljön egymásik julius 26-a virradása, ismét boldog mosolyt fakaszt ,a gyászos .arcokon. Az 1921. évi julius 26 esak egy közbeeső állomás a bol­dogság felé vezető nehéz, tövises uton. A békének különben ránknézve egyik legfontosabb rendelkezése a határok kiigazítására vonatkozik és alapos reményünk van arra, hogy az antant hatalmak képviselői az idők folyamán megismerve a tényleges ál­lapotokat, Magyarország képviselőinek bejelentett igényeit honorálni is fogják. Elsőnek Táncos Gábor altábornagy ny. külügyminiszter utazik Brünnbe, ahol az antantbizottsággal és Cseh­szlovákia megbízottjával fog találkozni, pár nap múlva megkezdődnek a másik három államban is a tárgyalások. A nyugatmagyárországi kérdésben Ke­resztes Artúr ezredes, Romániával szemben Dormándy Géza ezredes és a jugoszláv határkérdésben Wachtel Károly ezredes képviseli Magyaror­szágot. 9 korona zürichi jegyzése. ­Budapest, jul. 26. Zürichben ma 100 magyar koronáért 1-7572 svájci frankot je­gyeztek. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Nyugatmagyarország ügye. Augusztus 11-én veszik át Nyugatmagyarországot? Osztrák politikusok véleménye. Bécs. jul. 26. Jól értesült" diplomá­ciai körökben azt közlik, hogy a trianoni béke határozatai augusztus 10-én lépnek életbe. Ezzel kapcsolatban olyan osztrák politikai körökbéft, amelyeknek érdekük a lelkek felizgatása, azt a hirt terjesztik, hogy egy nappal utóbb az antant átveszi Nyugat­magyarországon a hatalmat és átadja azt a nyugatmagyarországi osztrák átvevő biztos­nak, Hauenschild követségi titkárnak. Nyugat­magyarország tulajdonképeni megszállása pedig két héttel később fog megtörténni. Józanabb osztrák politikai körökben azt hangoztatták, hogy ezen nyilvánvalóan cél­zatos híreszteléseket semmi esetre sem sza­bad elfogadni szinigazságnak. Bécsben tisz­tában vannak azzal, hogy Magyarország minden más megoldást, amely kétségtelenül ellenkezik a trianoni békeszerződést kisérő levélben foglalt határozott Ígéretekkel, súlyos igazságtalanságnak tartana, amelynek orvos­lására minden rendelkezésére álló jogos eszközt igénybe venne. Megmozdult az orosz parasztság. . • Felelősségre vonják a zsidókat. M oszkva. jul. 26. Moszkvában a szovjet vezetői nagy aggodalomban vannak, mert az antiszemita mozgalom az egész Oroszország területén nagy mértéket ölt. Nemcsak a parasztság és az intelligencia, hanem már a mun­kásság is minden bajért a zsidóságot teszi felelőssé, amely a legvérengzőbb nép, a politikai biztosokat szolgáltatta és az általános nyomorból is hasznot tud magának szerezni. Az oroszországi szociálista végrehajtó bizottság szigorú intézkedést kért az antiszemita moz­galom ellen. Lenin azonban kijelen­tette, hogy jelenleg nem képes a pa­rasztok ellen harcot indítani és ellenük a zsidóságot megvédeni. Ha ez igy van, ugy remélhető, hogy Oroszország megrontói és tönkretevői nem kerülik el már régóta megérdemelt büntetésüket. Merénylet a román király ellen. A kommunisták aláaknázták a vasutat. Bukarest, jul. 26. Az itteni rendőrség nagy számú kommunistát tartoztatott le, akik a vasúti töltést egy darabon aláaknázták, hogy a levegőbe röpitsék azt a vona­tot, amelyen a király Franciaországba utazik. Egy millió koronát tűzött ki a férje fejére. Halálugrás a vonat ablakából. A Dunántuli Estilap irja: Borzalmas és hajmeresztő amerikai filmdrámákra emlé­keztető szerencsétlenség történt a napokban, amelynek hőse nem zseniális kalandor, kit a félvilág minden detektivje kerget, akinek a fejére valóban milliós vérdijat tűztek ki, ha­nem egy szegény elmezavarodott asszony. A borzalmas esetről egyik szemtanú a következőket beszélte el munkatársunknak: — Üldözési mániában szenvedett sze­gény asszony, azt képzelte magáról, hogy tudja Isten milyen bűntényt követett el, amiért folytonosan nyomában vannak a szaglászó kopók. Hogy még borzalmas szint adjon az egésznek, megzavarodott agyában egy millió koronát tűzött ki a saját férje fejére. Hogy eddig semmi szerencsétlenség nem érte szinte meg­zavarodott. Hiába volt a leggondosabb felügyelet alatt, mindig voltak pillanatok, amikor félni lehetett a legrosszabbtól. Tegnapelőtt azután utolérte a végzet, amely a szegény asszonyt tényleg csak megváltotta. Budapestre akarták szállítani. Az uton szokatlan csendesen viselkedett, amig egy­szerre csak teljes erővel kitört rajta a mánia. Egy őrizetlen pillanatban üldözőit a közvetlen közelben érezve, kiugrott a robogó vonat ablakából. Az esés oly szerencsétlen volt, hogy azasz­szony a kerekek alá került, amelyek halálra szaggatták testét.

Next

/
Thumbnails
Contents