Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-05 / 52. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Hegyed évre . 100 K Egy hóra ... 5

5 K Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 március 5. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség íj Kiadóhivatal J] Ker. Nemzeti Nyomda XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX Munkában a rémhírterjesztők. — Letartóztatások várhatók.— Már-már azt hittük, hogy a rémhirterjesztőknck a háború alatt olyannyira elszaporodott fajtája kiveszett a magyar társadalomból, de csalódtunk. Most, hogy a fővárosi lapok a nyomdássztrájk miatt nem jelentek meg, kivéve a Reggeli és Esti Híreket, amelyek nagy késéssel érkeztek hozzánk, újból előtíinedeznek a rémhírterjesztők s mintha a hosszas hallgatásuk fölgyülemlett energiájukat akarnák egyszerre kiadni, százával terjesztik az ostobánál-ostobább és komisznál-komisszabb tendenciával telített rémhíreket, amelyek szájról-szájra szállva nőnek, mint a bolondgomba, úgyhogy a reggel mondott bolhából estére már megtermett elefánt lesz. Ezek a rémhírek, amennyire ostobák önnönínágukban véve, éppen olyan alkalmasak a közönség nyugtalanitására, mert a legtöbb ember fölül nekik. Ma reggel például egy városatya lihegve ezzel állitott meg: — Hallotta, szerkesztő ur? Még nem is felelhettem, mikor már fújta tovább: — Hogy Pesten a pékek is . .. meg a vasasok is .. . sztrájkba léptek . . . meg a villamosalkalmazottak is. Itt valami lesz. Félórámba került, amig a városatyát sikerült megnyugtatnom, hogy a nyomdász sztrájkon kivül egy árva szó sem igaz. De este már egy másik polgár egyenesen azzal rontott nekem : — Igaz, hogy Csepelen kitűzték a vörös zászlót? Szerencsém volt, hogy meg tudtam nyugtatni, hogy az egész hírből egy árva belü sem igaz. Minthogy azonban ezek a hirek fölötte alkalmasak a közönség nyugtalanitására, szükségesnek tartottuk az államrendőrség vezetőjéhez fordulni, hogy milyen intézkedéseket alkalmaznak a rémhírterjesztőkkel szemben. Kérdezősködésiinkre a következő választ kaptuk: — Az állainrendörségnelc tudomására jutott, hogy az utóbbi napokban a lakosság különféle rétegeiben tendenciózus rémhíreket terjesztenek, amelyek már önmagukban is valószínűtlen puccstervekről és zavargásokról szólanak, amelynek szinhelye Budapest lett volna. Az államrendőrség vezetője a legilletékesebb helyről azt az értesülést szerezte, hogy ezekből a hírekből egyetlen szó sem igaz, tehát még csak az az eset sem áll fenn, hogy kisebb jelentőségű inozgólódások kiszinezéséböl keletkeztek a hirek, megállapítható, hogy ezek kitaiálása sa közönség soraiban való terjesztése külföldi vörös agitáció következménye, amely ily módon akar nyugtalanságot és zavart előidézni Magyarországban, hol ugy a nemzeti hadsereg, mint a m kir. államrendőrség hazaszeretete és kötelességtudása nyújt garanciát arra, hogy felforgató törekvések és rendbontó zavargások nem fogják a megszilárdult rendet háborítani, mert a hadsereg és államrendőrség minden ily célú megmozdulást már csi; iájában megállapít cs a rendelkezésére I áll) hatalom teljes súlyával elnyom, j mielőtt tettekre kerülhetne a sor. — Nyomatékosan figyelmezteti tehát :;z államrendőrség vezetője a közön: éget, hogy az együgyüen kieszelt rémhíreknek ne adjon hitelt, azokat még jóhiszeműségből se terjessze tovább, naneni tartsa szigorúan hazafias köteleshegének az ily rémhirterjesztőket az államrendőrségen feljelenteni. A közönség nyugalmát zavaró rémhirek terjesztése ugyanis a háború alatt kiadott s azóta vissza nem vont kormányrendelet szerint súlyos beszámítás alá eső kihágást képez és rendőri büntető uton 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik s ezenkívül a rémhirek terjesztője, mint az államérdekek szempontjából veszélyes egyén, internállatni is fog. Ily értelemben fog a rendőrkapitányság mindenkivel szemben eljárni, XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX kímélet nélkül, aki hazánk ellenségeinek táborába szegődve ezt a gyáva és otromba módot választja a helyre állt nyugalom megzavarására. Egyébként, mint értesülünk, az államrendőrséghez följelentés érkezett több egyén ellen, akik ilyen, a nemzeti hadsereggel is kapcsolatba hozott rémhíreket terjesztettek. A nyomozás már befejezéshez közeledik s az illetők letartóztatása minden pillanatban várható. Ultimátum Németországnak a jóvátétel kérdésében. Elutasították a német elíenjavaslatokat. — London, márc. 4. A konferencián Lloyd George nagy beszédet mondott, amelyben a többek között kijelentette, hogy az az expozé, amelyet Simons dr. német külügyminiszter kifejtett, nyiit kihívás és homlokegyenest ellenkezik versailiesi békeszerződés alapelveivel. A német ellenjavaslatok a versailiesi békeszerződés megcsúfolását jelentik. Lloyd George fölemiitette azokat a rombolásokat", pusztításokat és károkat, amelyeket a német csapatok okoztak. Legalább husz esztendő kell hozzá vagy még több, amig Észak-Franciaországot sikerül helyreállítani. A németek teljesen elpusztítottak Franciaországban 1699 községet, 1636 falut és községet legalább fele részben 319 ezer 230 házat teljesen a földig leromboltak, 313.675 házat legalább felerészben elpusztítottak, 20 ezer 603 gyárat döntöttek romba, 7986 kilométer vasutat 4876 hidat és 12 alagutat pusztítottak el. A szövetséges államok a német ellenjavaslatokat még további tárgyalások alapjául sem tartják alkalmasnak. A szövetségesek — végezte be beszédét Lloyd George— záros határidőt, hétfő, március 7-ének 12. óráját tűzik ki a válaszadásra, amelyre a német kormánynak tudatni kell, hogy elismeri-e a párisi határozmányokban foglalt jóvátételi feltételeket: Ha pedig nem, el vannak tökélve a szövetségesek arra, hogy Németország ellen a következő intézkedéseket léptetik életbe: 1. Megszállják a Ruhr mellett Fuischburgoi és Düsseldorfot; 2. A külföldön eladott német áruk árából annyit fognak levonni a szövetséges országokban a szövetségesek, amennyit jónak látnak; 3. Vámhatárt állítanak föl a Rajna mellett. — A szövetségesek engedékenyek annyiban, hogy a 42 évre felosztott fizetések teljesítését hajlandók harminc évre leszállítani. Simons dr. német külügyminiszter válaszolt Lloyd George beszédére, amelyben a többek között kijelentette, hogy a választ hétfőn délig meg fogják adni. A nemzetgyűlés üdvözli az Egyesült Államok új elnökéi - Az állami és társadalmi rend hathatósabb védelme. — Budapest, márc. 4. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Isván elnök. Jelenti, hogy a kérvénybiráló bizottság megalakult, majd felolvasták Vasvármegye feliratát a nemzetgyűléshez az elszakitásra itélt nyugatmagyarországi területek átcsatolása ügyében. A költségvetésről beterjesztett" előadói jelentés után harmadszori olvasásban is elfogadták az állami italjövedékről szóló törvényjavaslatot. Ezután következetta mentelmi bizottság jelentése Zákány Gyula képviselő ügyében. Zákány Friedrich ügyében Hadzsics századossal összeköttetésbe hozta Hütt- ner alezredest, aki rágalmazás miatt feljelentést tett ellene a biróságnál. A mentelmi bizottság nem látja a rágalmazás vétségét fennforogni és javasolja, hogy Zákányt ne adja ki a nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés igy határoz. Ujvdry Endre ügyében a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését nem fogadta el. — Drózdy Győző ügyében azt javasolja a bizottság, hogy Drózdy mentelmi jogát függessze föl a nemzetgyűlés. Drózdyt azzai vádolja a titkára, hogy még 1920 január 1-én zárt szekrényéből 49 dollárt kivett. A mentelmi bizottság elnökének jelentése után Drózdy szólalt föl és maga is kérte, hogy mentelmi jogát függeszszék föl. A nemzetgyűlés ilyen értelemben határozott. Cziráky Pal mentelmi ügyében javasolja a bizottság, hogy Cziráky mentelmi jogát függessze föl a nemzetgyűlés. Cziráky egy beszédében az uri osztály ellen izgatott. — Bródy Ernő javasolja, hogy a nemzetgyűlés a bizottság jelentését ne vegye tudomásul: Drózdy Győző nem járul hozzá a bizottság jelentéséhez; Zeőke Antal zaklatás esetét látja fönnforogni, azért javasolja, hogy Cziráky mentelmi jogát ne függesszék föl. Rassay Károly és Zákány Gyula fölszólalása után a nemzetgyűlés ugy határozott hogy nem veszi tudomásul a bizottság jelentését. Ezután következett az állami és-társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bernoldk Nándor, a javaslat előadója, beszédében kifejtette, hogy a magyar állami öntudatot semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nemzet a borzalmas pusztítások után habozás nélkül lépett a konszolidáció útjára. A konszolidáció azonban még nem teljes, nem szűnt meg teljesen az aknamunka, mert még mindig vannak, akik szeretnék fölforgatni a társadalmi rendet, a nemzeti hadsereg ellen irányuló izgatás sem hagyott fel teljesen. A régi büntetőtörvények nem nyújtanak módot ezeknek a visszaéléseknek megtorlására, azért van szükség erre a törvényjavaslatra. Lesznek sokan, akik túlságosan szigorúaknak fogják találni az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmére ajánlott rendelkezéseket. Bródy Ernő egyetért az előadóval abban, hogy Magyarországon többet kommunizmus nem lehet. A magyar munkásság kiábrándult a kommunizmusból; a bolsevizmust a magyar falu gyözle le. Azonban a javaslatnak nem látja célját, mert hiszen az állam és társadalom ellen elkövetett bűncselekmények megtorlására büntetőtörvényeink megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. Attól tart, hogy a javaslatnak hátsó céljai vannak. Az önálló magyar nemzeti hadsereg még mindig az 1803-ban hozott oszlrák büntetőtörvények alapján Ítélkezik. Az alkotmányosság szempontjából kifogásolja ezt a helyzetet. Bródy felszólalása után Huszár Károly indítványozza, hogy Hardingot, az új amerikai elnököt hivatalbalépése alkalmából a nemzetgyűlés elnöke a pártok nevében üdvözölje azért a sok-sok adományért, amellyel támogatta a magyarságot. Ez az üdvözlés szóljon Amerika itteni követének, továbbá Pedlow amerikai kapitánynak, akit a magyar gyermekek ezrei áldanak. — A nemzetgyűlés az inditványt elfogadta. Az elnök ezután napirendi inditványt tett, javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa a mai ülés napirendjével. Az ülés két órakor ért véget. iáget éri a nyomdászszírájk. A délutáni lapok megjelentek. Budapest, márc. 4. A nyomdászsztrájk véget ért. Tegnap este a munkások és főnökök között megegyezés jött létre, amennyiben a munkások megbízottai elfogadták a főnökök azon előterjesztését, hogy a gazdasági tárgyalások, a béremelési követelések teljesítése előtt álljanak mindenütt munkába. Ma reggel a sztrájkolók minden üzemben munkába álltak, a délután folyamán pedig megkezdődtek a bérjavitási tárgyalások. Ezzel a munkásság bizonyságát akarta adni annak, hogy minden politikai színezettől mentes volt a mozgalom. A déli és esti lapok már rendesen megjelentek. iflindiscSigraetz tárgyait Házsonyival. Budapest, máic. 4. A Nap irja: Windischgraetz Lajos herceg, aki hetekkel ezelőtt több heti tartózkodásra külföldre utazott, vasárnap hazatérőben Bécsbe érkezett és ott felkereste Vázsonyi Vilmost. A két képviselő az aktuális kérdésekről és a jövő politika irányára vonatkozó megbeszélést folytatott. A tanácskozás során Windischgraetz kérte Vázsonyit, hogy térjen vissza Budapestre és vegyen részt a politikai életben. Vázsonyi a legközelebbi jövőben Budapestre érkezik és itt is marad