Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-21 / 163. szám

1921 julius 15. azok a súlyos tényezők, amelyek meg­magyaráztatták velük, ami előre bejelentett sérelmeinket és felhívták a külföld figyelmét azokra az aknamunkákra. Ez a kérdés a marienbadi megbeszélés folyamán is elő­fordult. Ugy a Ház, mint az interpelláló kép­viselő a választ tudomásul vette. Dr. Paszek Géza a kunmadarasi jegyző felfüggesztése ügyében interpellál. Ráday Gedeon belügyminiszter kijelentette, hogy meg kell vnrni, mig a közigazgatási biróság dönteni fog. Az interpelláló s a Ház a választ tu­domásul vették. Ezután Turi Béla terjesztette elő inter­pellációját a demarkációs vonalon, főként a jugoszláv hatóságok részéről elkövetett atro­citások tárgyában. A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a kormány mindent megtesz és meg fog tenni mindent az atracitások meg­szüntetésére. A válasz tudomásul szolgál. Ezután Csernyuss Mihály a selyem­termelés ügyében interpellál. Az interpellá­ciót kiadták a földmivelésügyi miniszternek. Az ülés véget ér fél 3 órakor. Albániában elrendeltél* az általános mozgósítást. Belgrád, jul. 20. (Avala.) Skutariból jelentik, hogy a mirditák albániai felkelése miatt egész Albánia területén elrendelték az általános mozgositást, a 18 évtől 40-ig. San Giovaniban naponként jelentékeny mennyi­ségű lőszert és hadianyagot raknak ki a tirannai kormány számára. A belgrádi Tribuna az albán események­ről irva elmondja, hogy ha Albánia civilizált ország volna, akkor a Jugoszláv állam el­mondhatná, hogy Albánia belügyei, amelyek­nek kezdete és vége rendszerint vérontás szokott lenni, őt nem érdeklik. Csakhogy hasonló esetekben még a civilizált népek sem ügyelnek túlságosan arra, hogy a szom­széd áliamok határait tiszteletben tartsák. Igy a szerb-horvát-szlovén királyság kormánya is akarva-akaratlan fel kell, hogy hagyjon minden szentimentális politikával és hatásos rendszabályokat kell, hogy életbeléptessen határainak a zendülő albán törzsek ellen való megvédésére. A jugoszláv kormánynak most egyszerre kell megvédenie a békét és az ország földjét. A győriek Pápán. A győriek pápai vendégszereplése a grófi kertben d. u. 5 órakor kezdődött a győri gyalogezred zenekarának séta hang­versenyével, melyet a pápaiak előtt közismert és kedvelt Thost karnagy dirigált végig. A programmnak legtöbb száma magyar eredetű volt. Első helyen a Rákóczi nyitány szere­pelt, melynek tüzes ritmusait magyar népdal­ábrándok követték. Szerepelt Thost karnagy­nak szerzeménye is, lágy muzsikáju keringője, hogy beleringassa a feltűnően nagy tömegű hallgatóságot a következő számba, a Lohen­grin operának nyitányába és a Brantchor-ba, hogy a wágneri zenének mélységeibe merítse észrevétlenül, akaratlanul a sziveket. Egy spanyol eredetű darab után Farkas Imrének világotjáró operetje, a Debrecenbe kéne menni bájos akkordjai oldották fel Wágner nehéz motívumait. PAPA É S VIDÉKE Még a zenekarról néhány szót! Uj ösz­szetételü dolog ez, melynek tulajdonképen 6—8 igazi vérbeli zenész tagja van. Hogy mégis ennyire fejlett és preciz összjátékot tud produkálni, a fáradhatatlan Thost kar­nagynák tudható be és a rengeteg gyakor­lásnak, melyre Győr város nyújt számtalan alkalmat olyannyira, hogy Pápát nem is en­gedi szóhoz jutni. Reméljük, hogy a jövőben könnyebben lesznek kaphatók a derék ze­nészek pápai kirándulásra. Este 8 órakor a győri tiszti kaszinó műkedvelő társasága a hadifoglyok fogadása javára előadta a városi színházban Herczeg Ferenc Fekete Lovasát szépszámú közönség jelenlétében. Mielőtt az előadásról szóló referádánkba kezdenénk, ki kell emelnünk s külön meg kell emlékeznünk arról a magasztos, nagy hazafias misszióról, melyet a tiszti kaszinó betölt azzal, hogy ezt a szabadságharcunk idejében játszó magyar érzéssel telitett szín­művet, amint értesültünk, több városban bemutatja. Minden városnak, minden falunak látnia kellene a darabot, hadd lelkesítené, hadd gyújtaná fel a szunnyadó magyar ér­zéseket az e darabban tettekben kimutatott, a hazáért vért áldozó hazaszeretet. Az előadásról, a szereplőkről, a diszi­tésről a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Kifogástalan volt mindegyik. A főbb szere­pekben de Poti Gusztáv, Kovdch Kálmán, Kubicza Kázmér, Krevecs Oszkár, Tóth Imre, Cseresnyés Jóska urak, özv. Huber Dánielné, dr. Vveöreös Imréné, Huber Sárika úrhölgyek kifogástalan alakítást nyújtottak. A jelmezek korhűek, elegánsak voltak. A színpad dí­szítése a rendező finom érzékéről tett fényes tanúbizonyságot. A szünetekben a győri ezred kitűnő zenekara a darab hangulatához pom­pásanmegválasztott magyar darabokat játszott. Az előadáson jelen volt szépszámú közönség viharos tapsokban s meleg ünnep­lésben részesítette a hazafias célok szolgá­latában működő derék műkedvelő társaságot. Előadás után a helybeli kaszinó helyi­ségében barátságos összejövetel volt. A fia­talság hamarosan táncraperdült. A Ker. Munkásegyesület, mely a tavasszal kezdte meg újból műkö­dését, nagy anyagi nehézségekkel küzdve, még ma sem tudta egyik kitűzött célját meg­valósitani, hogy t'. i. tagjainak szórakozást és megfelelő otthont nyújtson. A vezetőség minden eddigi törekvése, hogy a ker. szoc. mozgalom fejlődését biztosító megfelelő helyi­séget teremtsen, az anyagiak hiján meg­akadt, mert többszöri felhívásunkra sem nyíltak meg az erszények azok részéről sem, kiknek volna mit áldozni a keresztény mun­kásmozgalom megerősítésére. Szokatlanul hangzik, hogy e fájó érzésünket és pana-. szainkat a piacra dobjuk, de azon magasabb célokat szolgáló eszmének szeretete paran­csolja és adja ajkunkra a keserű szót, hogy az igazságot megmondjuk, még akkor is, ha fáj. Szentül meg vagyok győződve, hogy a zsidók, szabadkőmivesek, liberálisok és radi­kálisok, ha arról volt szó, hogy a nemzet­ellenes szociáldemokrata mozgalmat akár anyagi, akár szellemi erővel támogatni kel­lett, ott voltak minden erejükkel, sőt még ma is áldozatra készen várják az alkalmat, hogy a vörös démonoknak szolgálatára le­11. Lessenek. Ez a kiilömbség a keresztény és nem keresztény tábor között, hogy mi örö­kösen szalmát csépelünk és nem tanulunk az ellenségeinktől. Hiába, a legszebb idealiz­mus is elposványosodik, ha azt féltő gon­dozással, erkölcsi és anyagi erővel nem támogatják. A Ker. Munkásegyesület tagjai a legszegényebb társadalmi osztály soraiból rekrutálódnak és a koldus fillérek összege nem elég ahhoz, hogy az az egyesület, mely­ről annyi szép ódát zengtünk, megélni és boldogulni tudjon. Újra megróbáljuk: tán sikerül mégis összehozni a szükséges összeget! A megindult gyűjtés eredményeképpen közölhetjük, högy a dohánygyári szakszer­vezet 1000 K-át, a szövőgyári munkások 500 K-át, a kereskedelmi alkalmazottak 200 K-át, Szalay Ferenc 100 K-át, Szalay Lajos 50 K-át, a vas- és fémmunkások fejenként 30—30 koronát adományoztak e célra. Reméljük, hogy ezen akciónk sikerrel jár és a munkásság önmaga erejéből fogja összehozni a szükséges összeget! — A Kath. Nővédőegyesüiet Házi­ipari Szakosztáiya varró-kurzust rendezett. A kurzus, melyet özv. dr. Krasovietz N.-né vezet, már hónapok óta tart s ebben a hó­nnapban fejeződik be. A rendkívül ügyes, szakavatott vezetés bámulatos eredményeket ért el. A tanulók a kitünö vezető uimutaíása mellett a legmagasabb igényeket is kiélégitő ruhákat készítettek. Az itt készült ruhákból most kiállítást rendez a vezetőség. Minden­esetre rendkívül tanulságos lesz ezzel a ki­állítással szemléltetni, minő eredményeket tud produkálni az ügyes vezetés és a lanka­datlan szorgalom. A szakosztály vezetősége ez uton is fölkéri a kurzus résztvevőit, hogy a tanfolyam alatt készült ruhákat jul. 25-én, hétfőn délután 2—6 óra között az állami polgári leányiskola rajztermében kiállítás cél­jából átadni szíveskedjenek. A kiállítás elé nagy reményekkel tekintünk! ! — Varró-kurzus. A Kath. Nővédő­egyesüiet Háziipari Szakosztálya újra varró­kurzust rendez. A kurzus rendezésére az birta a szakosztály vezetőséget, hogy a be­fejezés előtt álló tanfolyam eredményein föl­lelkesülve ezt számosan kérték. Már eddig is sokan jelentkeztek. Mindössze néhány résztvevő számára van még hely. Jelent­kezni lehet Wohlmutné Galamb Ilonánál (Jókai-utcai 44.), aki a kurzusra vonatkozólag részletes felvilágosítást nyújt. — Gyermeknyaraltatás. Az Országos Menekültügyi Hivatal tervbe vette a családi fészkeikből kiüldözött menekültek gyerme­keinek vidéken való nyaraltatását, hogy éde­sebbé tegye számunkra a falatot s vakáció­jukat felejthetetlen emlékekkel telítse. Mint értesülünk, ötven ilyen menekült gyermek talált Pápán elhelyezést, kiket a helybeli irgalmasrendi nővérek gondjaira biztak. A pápai koloniát dr. Bocskor Elek vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents