Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-21 / 163. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 julius 21. uj táblázatot terjesztett be, amely fölött hoszszabb vita volt. Gaál Gaszton még mindig magasnak tartja ezt a kulcsot is, kéri a táblázatnak az ő általa előzetesen beterjesztett kulcs szerinti megváltoztatását. Többek hozzászólása után az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést, mire a bizottság nagy többsége elfogadta a pénzügyminiszter által most beterjesztett táblázatot. Ezután a javaslat részletes vitájára tértek át. Róbert Emil előadó javaslatára a vizrendező társulatok hatáskörébe tartozó birtokokra bizonyos kedvezményt fogadott el a bizottság, amennyiben ezek a birtokok már amúgy is meg vannak terhelve a vízrendezési költségekkel. Nagyobb vitára adott alkalmat a 15. §. amelynél Gaál Gaszton a részvénytársaságok, vagy szövetkezetek vagyonának külön elbírálását kívánta. Nem látja a részvényekben teljesen kifejezve azt a vagyont, amely az illető részvénytársaságok birtokaiban, gazdasági üzemeiben fekszik. Ezután a részletes vitát félbeszakították és az együttes bizottság holnap délután tartandó ülésén folytatják a javasiat részleteinek megvitatását. 9 korona zürichi jegyzése. Budapest, jul. 20. Zürichben ma 100 magyar koronáért T90 svájci frankot jegyeztek. 9 Tiszo-pör tárgyalása. Budapest, jul. 20. A mai tárgyaláson két lényegtelen tanú kihallgatása után Bús-Fekete Lászlót hallgatják ki, aki elmondja, hogy azt hallotta, hogy Korvin-Klein Ottó azt mondta Schober Ágostonnak, hogy Hütner fizetett alkalmazottja volt és Zsedény név alatt jelentette föl az ellenforradalmárokat. A tanút vallomására megesketik. A következő tanú B. Pásztor, aki vallomása során elmondja a tanács megalakulásának történetét, körülményeit és megjelöli azokat a szerepeket, amelyeket Csernyák kiosztott. A biróság a tanú megesketését mellőzi. Magyar Lajost hallgatják ki, akit izgatásért a biróság halálra itélt. Elmondja a forradalmat megelőző napok eseményeit. A Nemzeti Tanácsnál Tisza neve kétszer fordult elő. Először az ő indítványa kapcsán, hogy Tiszát és társait le kell tartóztatni, másodszor Horváth-Sanovics Tisza meggyilkolását proponálta, amiért Fényes HorváthSanovicsot leszidta és kidobatta. Ezután hoszszasabban ismerteti a forradalmi eseményeket. A Tisza-gyilkosságról közvetlenül tudomása nincsen. Elnök több kérdése után kijelenti, hogy bárki is áilitja, Tisza meggyilkolására indítványt nem tett. A tárgyalást holnap folytatják. A nemzetgyűlés mai ülése. — Folyik az indemnitási vita. — Interpellációk. Budapest, jul. 20. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Elnöki bejelentő után felolvastatja az interpeliációs könyvet, .melyben Kontra Aladár, Karajfiáih Jenő, Peszeghy Géza, Turi Béla és Csernyus Mihály interpellációja van feljegyezve. Ezután a Ház a forgalmi és őrlési javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Következik az indemnitás folytatólagos vitája. Szterényi József szólal fel, ki sajnálattal állapította meg, hogy ezelőtt 3 hónappal a költségvetés általános vitája során mondott beszédében helyes megállapítást tett a közgazdasági helyzet ismertetése kapcsán a korona kialakulására vonatkozólag. Akkor azt mondotta, hogy súlyos válság fenyegeti a magyar ipart, már akkor intette a kormányt, hogy ha nem történnek intézkedések, a gyárak befogják szüntetni működésüket. Ezután a kiviteli kérdésnek elhanyagolását teszi szóvá. A pénzügyminiszter valuta politikája lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az ipar és a kereskedelem ma súlyos és válságos helyzetben van. Már akkor megállapítottam, hogy nincsen kizárva a korona visszaesése, ami azonban nem az ő tevékenységének eredménye, mert a pénzügyminiszter bármit csinálhat maga egyoldalú politikájával, hogy a nemzetből az utolsó cseppet is kisajtolja és bármit is fog ezután csinálni, megdől minden törekvése a valuta javítására, amig a valuta gazdaságilag megállapodva nem lesz. Hiányzik az erős gazdasági politika. A pénzügyminiszter és a kormány elhibázta a sorrendet. Előbb kellett volna gazdaságilag megalapozni az országot, hogy erre egységes pénzügyi politikát építhessen. A másik ok a valuta romlása, amely az állam háztartásainak rendjét megakadályozta és pedig egyrészt azért, mert hiányzik annak alapjául a pénzügyminiszter által hangoztatott takarékosságra való törekvés. Lejtős az ut a pénzügyi politikánk alatt. Amidőn a vagyonváltságból folyó kiadások fedezésére fordítja figyelmét, a deficit fedezésénél más eszközöket kellene igénybe vennie. Érzem, hogy pénzügyi helyzetünk nem javult, hanem csak romlani fog. A valuta javulását nem látom biztosítva addig, amig szabadabb gazdasági politikát nem folytatunk. Valutánk romlásainál tény az, hogy nagy hatással vannak a külföldi hirek, amelyek részben Párisból, különösen Bécsből érkeznek. Ezek a hirek a jóvátételi bizottság követelésére vonatkoznak, amely szerint Magyarországtól 15 milliárdnyi aranyat követelnének stb. Ha ez a bizottság abból a téves felfogásból indulna ki, hogy Magyarországból lehet még egyebeket is sajtolni, akkor nemcsak bennünket, hanem önmagát is tönkre fogja tenni. Legyen szabad a pénzügyminiszterhez és a külügyminiszterhez fordulnom azzal a kéréssel, hogy vannak-e kellőleg tájékozva azokról a kósza hírekről és tettek-e már intézkedéseket a nagyhatalmaknál helyzetünk felírására és hogy a hirek mennyire felelnek meg a valóságnak. Ha van tudomásuk az utóbbiról, akkor tárják fel a Ház előtt. Mindenben koncedáloin a kormány intézkedéseit, különösen azonban egy tételt helytelenítek, ez pedig ama súlyos támadásra vonatkozik, amellyel a kormány a budapesti nagy pénzintézeteket illette. A miniszterelnök ur támadása velük szemben igazságtalan volt. Helyzetünk javulását részben az export megteremtésében, tehát a szabadforgalom biztosításában látom. Nincs más megoldás a kibontakozáshoz, mint a szabadforgalom megteremtése. A kiviteli illeték eltörlését feltétlenül kivánato" k tartja. — Ezután foglalkozik az áruforgalommal. A javaslatot elfogadja. Ezután Tomcsányi Pál Vilmos dr. igazságügyminiszter tesz jelentést a Háznak. A közel múltban felelevenítettek rég elmúlt dolgokat. A kormány Beniczky képviselő urat, akinek vádjai ügyében megindította az eljárást és mindazokat, akik annak idején leghangosabbak voltak, felszólitotía, hogy adatokkal szolgáljanak. Az ügyészség Beniczky képviselő urat felszólította szabályszerűen egy irodaigazgató által. A megidézést Beniczky az ismeretlen tettesek által elkövetett bűntett tárgyában visszautasította. Ezután felolvassa az irodaigazgató jegyzőkönyvét, hogy hogyan történt a kézbesítés. — Beniczky az idézést azzal utasította vissza, hogy talán felkereshetné őt a királyi ügyész ebben az ügyben. Rövid bejelentés után négy törvényjavaslatot nyújt be. Az első Magyarország irodalmi és művészeti műveinek védelméről szól, azután a szerzői jogról szóló törvényjavaslatatot, a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényjavaslatot. Az elnök bejelenti, hogy a pénzügyminiszter a holnapi gyűlés folyamán fog válaszolni dr. Koszó István, Kerti József, Pálffy Dániel és Szabó József interpellációira. Ezután Beniczky Ödön emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy az ügyészség idézésére azért nem jeleni meg, mert d. e. féltíz órakor a mentelmi bizottsághoz volt idézve és azért kérte az ügyész urat, hogy a laká-' sán keresse fel, mivel az óriási akta csomagot az ügyészségre magával nem vihette. Az elnök 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után Kenéz Béla alelnök napirendi indítványt tesz. A nemzetgyűlés legközelebbi ülése holnapi napirendjén szerepel az iindemnitás folytatólagos tárgyalása, ezenkívül a pénzügyminiszter válasza a fentiek interpellációjára. Ezután áttértek az interpellációkra. Karaffiáth Jenő interpelláeiót terjesztett elő, melyben vázolja azt a destruktiv munkát, mely a kis antant államokban lépten-nyomon tapasztalható. Interpellációjában kérdi a külügyminisztert, hajlandó-e a kormány rámutatni azokra a jelenségekre a külföld előtt, amelyek a belgrádi és bukaresti eseményeket előidéztek, amelyek szálai a moszkvai szovjethez vezethetők vissza ? Van-e tudomása a külügyminiszternek arról, hogy a nemzetgyűlés zárt titkait a külföldi lapok kolportálják. Hajlandó-e a külügyminiszter az osztrák kormánynál sürgős lépéseket tenni arra nézve, hogy a külföldi sajtóban a magyar kormányt támadó cikkek meg ne jelenjenek, továbbá hajlandó-e intézkedni az iránt, hogy az utód-államoknál a megszállott területeken pártatlan magyar sajtótermékek szabadon terjeszthetők legyenek ? ^ Bánfjy Miklós külügyminiszter válaszól az interpellációra. Az egész világ megbotránkozással vette tudomásul azt a merényletet amelyet Belgrádban elkövettek. Mindenkor figyelmeztettük szomszédainkat, hogy a különféle jelszavak alatt milyen aknamunka folyik. Mi ezen a téren mindenkor megtettünk mindent s ma már bizonyos megnyugvással tekinthetünk arra a meggyőződésre, amit már régóta hirdetünk és amely most már a kis antant államoknál is megértésre talál. Mi mindig azon az alapon állottunk, hogy a III. internacionáléval szembeszálljunk. A sajtótermékek iránt is felhívta a külföld figyelmét. A belgrádi és bukaresti események voltak