Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-20 / 162. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 julius- 328. hogy a korona árfolyama ismét emelkedik. Termésünk különben különösen a Dunántul jónak mondható. Kevésbbé jó a Duna-Tisza közén és gyenge a Felvidéken. A beszélgetés kapcsán szóbakerült még az ingatlan vagyonváltság kérdése is, amit informátorunk szerint, ugy látszik, a kor­mány még a nyári szünet előtt tető alá akar vinni, annak ellenére, hogy a kisgazdapárt szívesen látná a kérdés őszre való halasztását. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szin­tén megnyugíató kijelentést tett a korona árfolyamának rosszabbodásáról. Türelemre inti az aggódókat és az egész problémát gazdasági szempontból itéli meg. A bank­jegyforgalom a legutolsó kimutatás szerint nem emelkedett. Tehát ez nem lehetett rontó hatással. Ezenkívül most kell megindulni a mezőgazdasági exportnak, amelynek föltétlen jó hatása el nem maradhat. 9 Bononi-hormnny programmja. Róma, jul. 19. Bononi miniszterelnök a kamarában felolvasta az uj kormány prog­rammjái. Az adriai kérdésre vonatkozólag a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdést alapvonásaiban a rapallói szerződés szabá­lyozza, melyet meg fog tartani. A kormány azt hiszi, hogy a fiumei kérdést tényleg gaz­dasági szempontból kell megoldani, még pedig olyan módon, amely biztosítja a város gazdasági jövőjét. 9 Tisza-pör tárgyalása, A mai tárgyalás dr. Szabados Sándor volt népbiztos kihallgatásával kezdődött. Az általános kérdések során elmondotta, hogy foglalkozása nincsen, mert fegyenc. Azelőtt közoktatásügyi népbiztos, ezt megelőzőleg tisztviselő volt. Elnök: Mi miatt Ítélték el? Tanú : Különböző bűncselekmények miatt. — Ezután elmondja, hogy a gyilkos­ságról közvetlenül semmit sem tud. Elmondja továbbá az Astoria-beíi eseményeket; Fényes Lászlót nem látta, olyan beszédeket nem hallott, amelyek halált vagy bosszút kívántak volna a régi hatalmasok fejére. Kunfit, Po­gányt, Kérit nem olyan embereknek ismeri, akik képesek volnának gyilkosságra. — Ez­után hosszasan jellemzi Kéri Pált, majd a forradalmi eseményeket adja elő részletesen. Elmondja letartóztatását, amelynek folyamán Dobóval a Markó-utcai fogházban találkozott, aki neki a Tisza-gyilkosságról tett említést,, még pedig olyan értelemben, hogy ö nem részes a Tisza-gyilkosságban. Dr. Lévai ügyész és dr. Gaál Jenő védő intéznek kérdéseket a tanúhoz, amelyeknek során fenntartja, hogy Pogány a gyilkosság idején az Astóriában szónokolt. A tanút nem esketik meg. Emiatt dr. Gaál jenő semmiségi panaszt jelent be. A következő tanú Dienes Márton; szin­tén tud arról, hogy a gyilkosság idején sem Kéri, sem Pogány nem lehettek a gyilkosság szinhelyén, mert Kéri a kérdéses időben az Astóriában aludt, Pogány pedig szónokolt. A tanú megesketését nem kívánják. — A következő tanú Bartha Jenő ügyvéd, aki el­mondja, hogy délután 5 órakor a gyilkosság idejében a militär kommandónál látta Cser­nyákot, aki eszerint nem lehetett az Astóriá­ban indításnál. A tanút megesketik. Ezután Száva Zoltán tesz lényegtelen vallomást. Dr. Gaál Jenő védő kéri, hogy Hűnek altábornagyot és Kobek államtitkárt tanuképen idézzék meg. — A biróság ezt elrendeli. A tárgyalást holnap reggel 9-kor folytatják. A nemzetgyűlés mai ülése. Hegedűs szigorítja a beviteli engedélyeket. — Frühwirth a zsidó bérlők ellen. — Kerekes Mihály korainak tartja a vagyonváltságot. Budapest, jul. 19. A nemzetgyűlés mai ülését % 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. A Ház Balla Aladárnak 5 heti szabad­ságot engedélyez egészségügyi okokból. Ezután az őrlési adó részletes tárgya­lása során Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szólalt fel. Válaszolt Ereky Károly, Rapprecht Oiivér tegnapi felszólalásaira. Hangsúlyozza, hogy a 9. szakaszra feltétlenül szükség van, azt nem ejtheti el. A teher, amelyet ez a szakasz az adózókra ró, minimális; minde­zek dacára szükség van rá. Kiragadtam három mezőgazdasági ágat, a malomipart, passzusos állatokat és a cukoripart. Ennek az utóbbinak a története a következő: A kom­munizmus intézkedései folytán 1919-ben és 1920-ban a cukoripar annyira leromlott, hogy cukrot kellett importálnunk. En nem engedek ezentúl semmiféie idegen cukrot behozni. Ezzel akarom a cukoripart újból fellendíteni. Arra kell törekednünk, hogy lassankint a cukor ára lemenjen. Le akarom szállítani 23 koronával és dacára annak, hogy a kincstár részesedése ebben az árban kisebb lesz, a főcél az, hogy a fogyasztókat olcsóbb cukor­hoz kell juttatni. — Kéri a szakasz elfoga­dását. Ezután Rupprecht Olivér félreértett sza­vainak megmagyarázására kér szót. A 9. sza­kaszt nem fogadja el és kéri annak törlését. A Ház a 9. szakaszt a maga eredeti szövegében fogadja el. A 14. szakaszhoz Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter nyújt be egy kiegészítő javas­latot, melyet a Ház elfogad. Ezután Ereky Károly két kiegészítő ja­vaslatot nyújt be. Az elsőt a Ház elfogadja, a másodikat elveti. A 17. szakasznál újra Ereky Károly szól fel és módosító javaslatot nyújt be a 3%-os forgalmi adónak D/s százalékra való csökkentése tárgyában. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vála­szol Ereky Károly módosító indiiványaira és kijelenti, hogy nem teheti meg; tudja azt, hegy ezen adónemekkel a jelen körülmények között bizonyos egyenlőtlenség létesül, ez azonban mindaddig igy lesz, mig a háború okozta hiányok fel nem szívódnak. Egy év inulva az adókulcsok teljesen egyenlő alapra helyeztetnek. Kéri a szakasz eredeti szövegé­nek elfogadását. A Ház a szakaszt eredeti szövegében elfogadja. A 18. szakaszhoz Eörffy Imre előadó és Kerekes Mihály szólott hozzá. A pénzügyminiszter mindkét módosítást el­fogadja. Ezután napirend szerint Frühwirth Má­tyás szólalt fel a földhaszonbérlet-uzsora megszüntetése tárgyában. A többtermelésre kell áttérnünk. Fejtegeti a magán- és bérlet­gazdálkodás közötti különbséget. A bérlet­gazdálkodás gyorsan nagy érdemeket szer­zett a többtermelés terén, azonban a bérlők­nek csaknem 50°/ O" a zsidók közül került ki. Megállapítja, hogy az 50 holdon felüli bér­letek legnagyobb része zsidók kezén van. A földreformmal még nem fejeztük be nem­zetépítő munkánkat. A bérlőkből lesznek a birtokosok, tehát nekünk a bérlőkérdést is rendeznünk kell. Rá akarok mutatni arra, hogy a haszonbérleti törvénynél tényleges intézkedést kell behozni. Rá akarok mutatni továbbá egy pár hibára. A Dunántulon való­ságos uzsoraállapotokat találunk. A zsidó bérlők munka nélkül holdanként 1000 koro­nát vágtak zsebre. Ha sehol sem, akkor itt határozottan uzsoráról van szó. Ha rámuta­tok más téren előforduló uzsorákra, ugy nem szabad figyelmen kivül hagynom a föld­haszonbérletekkel kapcsolatos uzsorákat sem, amely uzsorákat a legszentebb kinccsel, a magyar földdel fizetik. Törvényhozási uton kell rendezni a földbérleti kérdést, hogy ez uzsorát megszüntethessük. A földreformot ki kell egészíteni kisbérletek alakításáról szóló javaslattal. Ennek a kérdésnek a jövőben sokkal nagyobb fontosságot kell tulajdonítani. Ezután bejelenti indítványát, amely sze­rint utasítsa a nemzetgyűlés a földmiveiés­ügyi- és az igazságügyminisztert, hogy a földhaszonbérlet-uzsora megszüntetésére és a haszonbérlő megvédeimezésére szóló tör­vényjavaslattal lépjenek a nemzetgyűlés elé. A nemzetgyűlés elhatározza, hogy ezen ügyet tárgyalás alá veszi. Az érdemleges tárgyalásra nézve később fog javaslat tétetni. Az elnök ezután öt perc szünetet ren­del el. Szünet után Róbert Emil pénzügyi elő­adó kéri, hogy az imdennitásról szóló tör­vényjavaslatot lehetőleg vita nélkül fogad­ják el. Ezután Kerekes Misály emelkedik szó­lásra. — A tisztviselő kérdés megoldásra Magyarország eminens érdeke. Nem látom azt, hogy a kormány igyekeznék valami uton módon a munkanélküliségen enyhíteni. Ezu­tán foglalkozott a pénzügyminiszter politiká­jával, amely véleménye szerint csődöt mon­dott. A köztisztviselőket csalódás érte, mert azzal biztatták őket, hogy a valuta javulásá­val az ő megélhetési viszonyaik is javulni fognak. Most ellenben még nagyobb nyomor­ban vannak, mint azelőtt. Én azt látom, hogy a progresszivitás nem felfelé, hanem lefelé érvényesül. A vagyonváltság behoza­talát nem tartja időszerűnek; be kell előbb várni a jóvátételi bizottság döntését, mert különben olyan eset fordulhat elő, hogy megadóztatjuk a gazdaközönséget jószága után és ugyanezt a megadóztatott jószágot elvesszük a gazdától jóvátétel cimén. Ezután több kérdést intéz a pénzügy­miniszterhez. Többek között, mi van a kisüst kér­désével ? Pénzügyminiszter: Már meg van ! Kerekes Mihály: Ennek igen örülök. Igaz, hogy a Futurának nyeresége van; mert ha vesztesége van, akkor az állam vészit. — Nagyon fontos az özvegyi nyugdíj kérdésé­nek tisztázása is. — A vasutasok érdekei ellen nagy visszaélések törlénnek. A vasúti nyugdijasok érdekében is több módosítást kellene eszközölni. — A választójogi kérdést tisztázni kellene. — Az indemnitást nem fogadja el. Zeőke Antal kéri a pénzügyminisztert, hogy amikor az adót beszedik, gondoskodjék az adóalanyoknak újból pénzforráshoz való jutásáról is. — A tanítók fizetésénél is nagy anomaliákat tapasztalt. — Az indemnitást elfogadja. Az elnök napirendi indítványt tesz; a legközelebbi "' s holnap d. e. 10 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents