Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-07-17 / 160. szám
Tizenhatodik évfolyam 163 szám C s ÜtÖftÖk Pápa. 1Q21 julius 21. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Élő halottaink. Mindeddig azt hittük, hogy aki életét áldozza fel hazájáért, az legtöbbet áldozott, amit áldoznia lehetett. A 20-ik század kultúrájának kellett eljönni, hogy megtanítson arra, hogy lehet az életnél többet is áldozni, hogy aki meghalt, az nem adott többet, hanem kevesebbet, mint aki él. Micsoda immoralitása ez az emberiség fejlődésének, micsoda kudarca a kulturának, amely évezredek után nem tudta annyira fejleszteni az eszes ember erkölcsi érzékét, hogy jobban becsülje saját faját a patkánynál, mely megeszi testvéreit! Az orosz pokolban sinylődő hadifoglyok helyzete alkalmas arra, hogy kétségbeejtse az emberiséget saját jövője felől, hogy azt a gondolatot támassza fel elementáris erővel, hogy ar ember nem képes a jóra, az ember romlottabb és mélyebbre siilyedt, semhogy még segiteni lehetne rajta. Minek akkor a technika minden csodája, miért feszíti meg a legtudósabb orvos agyának minden idegszálát, hogy kifoltozza néhány évvel egy élvezetekben tönkre ment gazdag ember oszladozó testét, ha százezreknek szabad meghalni a kancsukától, éhségtől és a kétségbeesés őrületétől, ha százezer elpusztult apa, ugyanannyi nyomorult éhenhalni kész porontya nyavalyog és kínlódik itthon a legrettentöbb lelki és testi kínokban? Nem legnagyobb hazugság-e akkor altruizmusról, emberszeretetről beszélni, mikor emberek embereket kínoznak halálra és se a kinzó, se a kínzott nem tudja még csak el sem gondolni, hogy mindazt, amit tesz az egyik, elszenved a másik, mért teszi, vagy mért szenvedi el? Hol van a homo sapiens filozófiájának hires sarktétele az ok és okozat öszszefüggéséről ? Az egyik kinoz azért, mert az állat kerekedett benne felül, a másik szenved, mert állat karmai közé került? Hol vannak az erkölcsi szempontok, hol vannak az évezredes emberi művelődés vívmányai? Minek a laboratórium, a könyvtár, a gép, ha ilyen nyomorultan is el szabad pusztulni embernek? Hiszen boldog akkor az, aki az első ütközetben golyót kapott a fejébe! A nemzet, amelynek ennyi fia igy szenvedett, megbünhődi a multat s a jövendőt! És vannak képviselői, akik a nemzetgyűlésnek ennyi tragikummal telitett levegőjében — személyes kérdésben szólalnak fel. Dr. Sulyok Dezső. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. I. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon : 61. sz.) Tárgyalás Olaszország ás Jugoszlávia Között. Róma, jul. 16. A minisztertanács a Jugoszláviával való tárgyalások újrafelvételét határozta el. (MTI.) fiz orosz-román tárgyalásoK. Moszkva, jul. 16. Aromán kormány hivatalosan a lengyel kormányhoz fordult közvetítésért az orosz-román béketárgyalásokban. Lengyelország megadta beleegyezését. (MTI). fiz ir Kérdés megoldása. London, jul. 16. A sinnfeinekkel folytatott tárgyalások ügyében hétfőn teljes konferencia lesz. (MTI). Görögország hitelaKciája. Wien, jul. 16. A görög nemzeti bank kormányzója Párisba és Londonba utazott, hogy Görögország pénzügyeinek rendezése céijából hitelműveletet indítson meg. (MTI). 9 népszövetség ölése. Páris, jul. 16. A népszövetség leszerelési bizottsága Diválni elnöklésével megtartotta első ülését. (MTI). fiz értéKhatár felemelése a Közigazgatási hatáságoKnál. Budapest, jul. 16. A Hivatalos Lap holnapi száma közli a minisztérium rendeletét a mezőgazdasági és más munkaviszonyból felmerülő követelések tekintetében a közigazgatási hatóság hatáskörének felemetéséről. A rendelet a 100 koronás értékhatárt 1000 koronára emeli fel. (MTI). fi fascistáK aKciája. Bécs, jul. 16. Római jelentés szerint a mult éjjel Trevisoban a fascisták mintegy száz teherautón fegyverekkél felszerelve bevonultak a városba. A rendőrséget legyőzték és összerombolták a klerikális és köztársasági lapok épületeit. Az egyesületi házakat felgyújtották. Az éj folyamán valóságos harcok voltak. Hasonló összeütközések voltak Fíórencben és Turinban is. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülése. B u d a p e s t, jul. 16. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Botílik József alelnök. Mikovényi Jenő a V. Balogh György mandátuma ellen beadott petíció megvizsgálására kiküldött vizsgálóbiztos letette az esküt. Rubinek István beterjeszti őrgróf Pallavicini György mentelmi jogára vonatkozó jelentést. Ezután felolvassák az interpellációs könyvet, amelybe 6 interpelláció van bejegyezve. Az interpellációkra a Ház 1 órakor tér át. Az őrlési- és forgalmi adóhoz Kuna P. András szólal fel, ki kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Mátéffy Viktor nem tartja helyesnek, hogy pártszempontokból bírálják az adókat és ezzel pártszempontból a javaslatokat túlságosan kiélesitik. Elismeri, hogy a földműves nép a háborúban olyan áldozatokat hozott, amelyet mindenkinek respektálni kell, de .ezzel szemben minden más társadalmi osztály is hasonló áldozatkészséggel viselte a háború terhét. Kivánatosnak tartja, hogy a malmokkal a megeggyezés mielőbb megtörténjék. Kívánja, hogy a kereskedelmi malmokat is kényszerítsék a megegyezésre és ha még meg nem történt volna, nagyon szeretné és kéri a kormányt arra, hogy ha már ez évben nem is, de legalább is 1922 augusztusára végleg elérjünk a szabadforgalomhoz. A törvényjavaslatot elfogadja. Ruppert Rezső szólal fel. Legfontosabb az, hogy az éhezőknek kenyeret adjunk, mert ettől függ a nemzet lelkülete. Széchenyi István azt mondta, hogy ,,üres gyomornak nincsenek nagy eszményei, csak egy forradalmi kiáltása: kenyeret". A szabadforgalmat kívánja és azt mondja, hogy a szabadforgalom esetén ilyen szükségtörvénjrt nem kellene alkotni. A szabadforgalom mellett a kormány alkalmat tud adni a polgárságnak a megélhetéshez. Nem látja a takarékosság elvét keresztülvinni. A rendelkezési alapot szegények javára kívánja fordítani. Nem helyesli a kormánynak a közellátási politikáját. A javaslatot nem fogadja el. Könyves Lajos kéri a pénzügyminisztert, hogy a falusi munkások, akik amúgy is nehezen jutnak a kenyéradaghoz, mentesittesenek az őrlési adó alól. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be. A javaslatot elfogadja. Bódor György kívánja, hogy a darálás, bárhol is fog eszközöltetni, mentesittessék az őrlési adó alól. Az állatforgalmi adónál kívánja, hogy a 3%-ot 2%-ra száilitsák le. A törvényjavaslatot elfogadja. Henczer István eláll a szólás jogától. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter emelkedik szólásra. Reflektál Ruppert Rezső azon megjegyzésére, hogy a befolyó 160 millióval az ellátatlanokon kell segiteni. Megjegyzi, hogy az erre nem elég, mert erre még más adónemeket is fel kell majd használni. Beleegyezik abba, hogy a darálás adómentes legyen. Utánna Ereky Károly szóialt fel. Nagyon fontos javaslatról van szó, kéri a ház határozatképességének megállapítását. Mivel a Ház nem határozatképes, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Az ülésnek újból való megnyitása után Budaváry László emelkedik szólásra. Ecseteli komminizmus alatti működését, rámutatott arra, miként szervezte meg a magyar kereszténységet, különösen a magyar tanítóságot a kommunizmus eszméivel szemben.
