Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-13 / 156. szám

1921 julius 13 PÁPA es VI DE KE 3

V •dologban részes lehetek. Én itt maradok. És ime Fényes László huszonkét hónapja ártatlanul börtönben ül. Elnök: Ne tessék ezt mondani, €Z a mi dolgunk. Tanú: Bocsánat, a szivem akaratlanul is megnyilatkozott. Elnök: Képesnek tartja ön Fényest a gyilkosságra? Tanú: Fényest a világ legbecsületesebb emberének tartom és egyúttal okosnak' is. ő tudta, hogy Tisza, mint politikus, megbukott és igy a személye már nem volt fontos a forradalomra nézve. Nagy György vallomása után Szilassy Pál kir. ügyész intéz kérdéseket a tanúnak a háborúban és a forradalomban való felelősségre vonását illetőleg. Majd Fényes László teszi meg észrevételeit: nem érzi magát annyira hazafinak, mint Nagy György mondja. (A hallgatóság köréből valaki feléje mutatja, hogy fel fogják akasztani) Szilassy ügyész nem kívánja a tanúnak megesketését. Dr. Gaál Jenő védő kéri az elnököt, hogy ne engedje meg, hogy a közönség köréből a még el nem itélt vádlottat gyalázzák. Elnök kijelenti, hogy.az incidens a tárgyalás megnyitása előtt történt és annak megismétlődése ellen szünet közben fog intézkedni. Gaál Jenő

v kéri a tanú megesketését, mire a biróság elrendeli ezt. A következő tanú Kalmár Nagy Béla kereskedő, aki Heltairól lesz vallomást. Jellemtelen, hazug embernek ismeri Heltait. Az elnök felkéri a védőket, hogy előterjesztéseiket tegyék meg, mire a védők kérik, hogy védenceiket helyezze szabadlábra. —Szilassy Pál kir. ügyész ellenzi a szabadlábra helyezést, mert azt korainak tartja. — A biróság rövid tanácskozás után kihirdeti végzését, mellyel a védők előterjesztését elutasítja azon indokolással, hogy a bizonyító eljárás még folyamatban van. A felek a biróság döntését tudomásul vették. Sághy Elemér máv. főmérnök a következő tanú, ki Fényesről kedvező vallomást tesz. Dr. Imiédi Dezső volt rendőrfogalmazó a Markó-utcai fogházban egy cellába volt bezárva. Azt vallja, hogy Hüttner arról beszélt neki, hogy az egész Tisza-gyilkosságot csak azért találta ki, hogy 6—7 év múlva az egész világ rajtunk nevessen és hogy az ő miskolci dolgairól elterelje a figyelmet. A tárgyalást holnap reggel folytatják. A törökországi helyzet — 1921 julius 1. — Sok kósza, hihetetlenül hangzó hir jutott fülünkbe hajdani leigázó hatalmas ellenségünkről, későbbi jóbarátunkról, majd szövetségesünkről a legendás, misztikus kelet uralkodó népéről a törökről. Tudtuk azt, hogy a háború alatt becsületesen állta meg a sarat mellettünk, de a forradalom kitörése s „nagynevű" népboldogitóink nyakunkra kerülése annyi bajt szakasztott ránk, hogy már, már megfeledkeztünk a szintén leigázott fegyvertársunkról. '— Megkaptuk a hirt Konstantinápoly, a legendás Aranyszarv öböl melletti Stambul elestéről. Tudomásul vettük ezt, mint ellenségünk, az entente egy ujabb sikerét, az angol tengeri politika egy ujabb diadalát, egy tengerszoros birtokbavételét. Az álmodozók részvétet éreztek a bűbájos, lovagias, vitéz törökök ujabb hanyatlási állomásánál, a rideg gondolkozók csodálattal nézték, miként gyarapodik Anglia hatalma egy zárkózott, conservativizmus folytán pusztulásra itélt nép romlásán. Egy év leforgása alatt olvastuk a „Vörös Ujság"-ban, hogy a törökök helyenként szintén a bolsevizmusban látták boldog jövendőjüket. Idők multán a külföldi lapokban először gunyorkodó, később bosszankodó cikkek jelentek meg, melyek valami Mustafa Kemal pasáról s annak kétségbeesett vállalkozásáról szólottak. A cikkek hangja idővel óvatos, később aggodóvá lett. Az entente ugy vélte Kemal pasát elintézhetőnek, ha a törökök ősrégi ellenségét, a görögöt küldi ellene. Kemal ugyanis kijelentette, hogy a kisázsiai török földből egy talpalatnyit másnak nem ad, békét nem ratifikál, a kivetett hadikárpótlásból egy picurkát nem fizet. Szavainak, hogy súlyt adjon, visszavonult Kisázsia belsejébe és sereget toborzott. Az entente csapatai Konstantinápolyban ültek, de Törökország belsejébe nyomulni néhány súlyosabb kudarc után nem mertek; kis számuk mellett nem is volt tanácsos valami erélyesebb akciót kezdeni. Az entente látva azt, hogy nem birja leszerelni a török fölkelést s tudva azt is, hogy az Oroszországból a Balkánra és Konstantinápolyba menekvő orosz ellenforradalmi seregek, fékentartása egész balkáni haderejét igénybe veszi, igyekezett a török kérdést elhallgatni s megoldását az időre bizni. Rövid szélcsend következett be, azt csakhamar vihar váltotta fel. A vihart Kemal pasa támadása a görögök ellen idézte fel. A legújabb török helyzetet Limán von Sauders lovassági tábornok ismerteti a berlini „Die Voss" cimü hetilapban. Mustafa Kemal nemcsak mint hadvezér, de mint szervező is egyaránt megmutatta azt, hogy kétséges helyzetben is meg tudja állani helyét. Angorát tette meg kormányzati centrumul, a teljesen elhanyagolt várost rövidesen modern nívóra emelte minden tekintetben. Vasutakat épített, kisebb távolra autóbuszjáratokat rendszeresített, hatalmas munkájához szükséges tőkét részvénytársasági alapon szerezte meg. Financiális tekintetben is igyekezett rendet teremteni. Hadserege körülbelül 100.000 főt számlál, de ez a szám napról-napra növekedik. Az általános védkötelezettséget kihirdette. Csapatainak számát növelik Wrangel hadseregének maradványai. Kezdetben gyenge tüzérsége később a görögöknek sok kellemetlen meglepetést szerzett. A legjobban sikerült cselek egyike volt azt, amikor az ántánt által megszállott Konstantinápolyból szereztek maguknak a felkelőkfegyver alkatrészeket. Hogy Kemal hadserege kemény dió, mi sem bizonyítja jobban Toch marchall jelentésénél, amely szerint eredményes akció megkezdésére 300.000 emberre van szüksége. Ez a körülmény az ántántnál kellemetlen meglepetést keltett. Ha az akció megindul, az ántánt sereg Kemal visszavonulása után abba a szomorú helyzetbe kerülhet Kis-Ázsia mélyében, amibe Napoleon oroszországi hadjárata alkalmával került. Angorába összehívták a mohamedánok világ kongresszusát, melynek célja az egyesült izlam államok megalakítása, melyben helyet találna HátsóIndiától Marakkóig minden izlam állam. A felkelőket a panizlam nemzeti gondolat lelkesíti, ez pedig nevetségessé teszi azt a vádat, hogy Kemal a bolsevizmust óhajtja meghonosítani hazájában. Az izlamismus, mohamedanizmus a vallásnak és fajnak elválaszthatatlan kapcsa, amelyet még szorosabbá tesz a többé-kevésbbé egynyelvüség. Kemal létérdekét védte, midőn a Szovjettel kezet fogott s talán az egyetlen ember, ki a szovjetett falhoz állította. Megállapítható ez abból is, hogy az ellenforradalmár Wrangel és Denikin hadseregtöredékek seregében helyet' találnak, abból is, hogy a török kommunista párt teljesen alárendelte magát legutóbbi angorai ülésén a vallási és nemzeti eszméknek. Gazdaságilag erősek, a török felkelők tavalyi termésfeleslege elegendő az 1921—22. gazdasági évre is. Nyersanyag is elegendő áll rendelkezésre a szükséges iparcikkek produkálásához. Igy ez entente, de különösen Anglia nagy politikai hibát követett el a török helyzet kiélezésével, nem számolva több mint 170 milliónyi mohamedán alattvalójával s azoknak fanatikus vallásszeretetével. Anglia ezen hibáját letetőzi erőszakos indiai politikájával (Churchill-bill). Az ententenak okvetlenül concessios politikát kell folytatnia, hacsak egy örökké tartó vallásháborút nem akar felidézni. b. j. HÍREK. — A veszprémi fögimn. énekkar hangversenyestje Pápán. A veszprémi főgimnázium kiváló kvalitású énekkara, amelynek elismert jó hírneve van már az egész Dunántulon. most dunántuli hangversenykörutra indul, hogy a nagyobb városokban adandó hangversenyeivel tanúságot tegyen kiváló kvalitásáról. A szépet össze kell egyeztetni a hasznossal, t. i. az énekkar körül utazza a Balatont is, 4iogy másokat szórakoztatva maga is üdülést, tapasztalást tegyen. Felhivjuk ismételten olvasóink, a zene és ének iránt érdeklődni tudók figyelmét, mert a dalos veszprémi diákcsapat a közönségestől elütő művészettel jön, amiről erről számos más helyen is bizonyságot tett. Útjukban igazgatójuk és tanárjaik kisérik őket; találjanak nálunk megértő szeretetre, fáradozásukat jutalmazó érdeklődésre. — A hangverseny nagyszabású műsora a következő: 1. Auber : Ima, a „Porticiai néma" operából. — 2. Boegh Erik: Kondul a harang. — 3. Ma-