Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-03 / 50. szám

fizenhaíodik évfolyam 50. szám. Csütörtök Ára 2 korona Pápa, 1921 március 3. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal j| Ker. Nemzeti Nyomda KS KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 93 35 | 35 33 Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. X X A magyar munkások hazafisága. — Ahogy sokan gondolják. — Ha visszatekintünk az elmúlt esztendők szomorú eseményeire, két kérdés ragadja meg figyelmünket: Az egyik a munkásság gazdasági és szociális helyzete a múltban, a másik a magyar munkásság elhelyezkedése a jövőben. Ez az utóbbi súlyos probléma ma, amikor az ország területe csaknem háromnegyed részben elveszett. A magyar munkásosztály a háború előtt és alatt korántsem élt abban a nyomasztó anyagi helyzetben, mint például a tisztviselő osztály. Hogy politikailag nem rendelkeztek mindazokkal a jogokkal, amelyek őket, mint a doigozó társadalom egyik alkotó részét méltán megillették volna, kétségtelen, hogy ha a munkásság nagy része nem is, de a vezérek maguk olyan lehetetlen demagógiával dolgoztak, hogy ez szükségképpen váltotta ki. a különböző kormányok közömbösségét a munkáskérdésekkel szemben. Ne beszéljünk most arról, hogy kik voltak a hibásak és hogy melyik részen követtek el hibákat, hanem állapítsuk meg azt a sajnálatos tényt, hogy a munkásság — tisztelet és becsület a nagyon csekély kivételnek — éppen ezekből az okokból kifolyólag el-eliántorodott a hazától. Ha kutatjuk az okokat, amelyek ezt a változást előidézték a magyar munkássáe lelkében, akkor kttnnyen. rájöhetünk arra! hogy a haza gondolatától való eltávolodás nem a munkásság anyagi helyzetében keresendő. Hiszen a magyar munkásság anyagi helyzete a tisztviselőkével szemben mindig aránytalanul jobb volt és jobb ma is. Miért történhetett meg hát még is az, hogy atisztviselői kar a leglehetetlenebb anyagi viszonyok közölt is megmaradt a maga hazafias álláspontján, addig a munkásság nemzetközi alapra helyezkedett és ott is — különösen a két forradalom alatt — a legszélsőségesebb álláspontot foglalta el? Azért, mert a tisztviselők a nagy nyomorúság dacára is érezték, hogy ők elsősorban és csakis magyarok és csak azután tudnának jó szocialisták lenni, mert az anyagiakkal való küzdés nekik ép anyira kellemetlen, mint a munkásságnak, ezzel szemben a munkásság minden külső nyomás nélkül nevezte el önmagát hazátlan bitangnak, megtagadva ezzel hazáját és magyarságát is. A nemzetköziség pedig nem hozza tneg mindig a munkásságnak azt az anyagi és politikai előnyt, amelyet attól méltán várnak. A közelmúlt tapasztalatok ékes bizonyságai ennek. A francia és angol szociálisiák a háború alatt és után semmivel sem voltak kevésbé imperiálisták, mint a többi konzervatív es reakciós pártok tagjai. Miért? Mert bennük is éit a hazaszeretetnek az a bizonyos szikrája, amely az emberek lelkét faji különbség nélkül táplálja. Vagy nézzük a német munkásságot. Egy elveszett háború minden következményét viselve, fogukat összeszorítva dolgoznak, hogy „hazájuk" ellenségeinek kapzsiságat kielégítsék. Teszik ezt pedig azért, mert ők elsősorban németek és csak azután szociáldemokraták. De ne menjünk idegen példák után, nézzük a mi szomorú helyzetünket. Vájj n kimondotta-e a magyar munkásság a forradalmak idején csak egyszer is, hogy meg fogják védelmezni a hazát a betolakodó ellenséggel szemlén? Ugy tudom, hogy nem. Vaijon nem érezték-e ők ennek a helyzetnek tarthatatlanságát? Dehogy nem. Csakhogy a lelküket ekkor már annyira átitatták a vörös maszlaggal, hogy ezért hajlandók voltak még magyarságukat is elfelejteni, sőt nem egy esetben megtagadni is. Nem akarok általánosítani, mert hiszen igen szomorú volna, ha a magyar munkásság mind a hazátlanság álláspontjára'helyezkedett volna, csak le akarom szögezni azt a tényt, hogy a kommunizmusnak kellett jönni, hogy végre felnyissa a szemét. Ma már egészen más a helyzet. A régi demagóg vezérek idegen országokban ütötték fel tanyájukat, az ittmaradt munkásság pedig eszmélni, gondolkozni kezdett és rájött arra, hogy a haza fogalma egyáltalán nincs ellentétben a munkásság gazdasági és politikai érdekeivel. Ha megtalálják a megfelelő formát, — mert meg kell, hogy találják, — akkor a magyar munkás meg fogja találni gazdasági és politikai elhelyezkedését a jövőben, de ennek egyik főkelléke az, hogy helyezkedjenek végre a nemzeti alapra. Ha ezt megteszik, akkor méltán számíthatnak azoknak a támogatására is, akik szintén érzik az élet nyomorúságát, de akikben a hazafias érzés soha, egy percre sem szűnt meg, még akkor sem, amikor ezért bitófa vagy golyó volt a fizetés. Nem hallgatják meg a német ellenjavaslatokat. — Amerika a német területek megszállása ellne. — Páris, márc. 2. (Havas). A tegnapi tárgyalások folyamán a szövetségesek egyönletüleg ugy határoztak, hogy a német delegátusok további ellenjavaslatait nem hallgatják meg többé, mert azokat egyöntetűen elfogadhatatlanoknak tartják. Loyd George láthatóan meglepődött,sőt felizgult a csekély hajlandóságú és rosszindulatú expozén, amelyet Simons dr. német külügyminiszter előterjesztett. A többi szövetségesek képviselői hasonló állásponton voltak. Páris, márc. 2. A párisi lapok londoni tudósításaiból kiderül, hogy még a szövetségesek között sem teljes az egyetértés a büntető rendszabályok alkalmazása tekintetében. Franciaország és Angolország felfogása között abban van eltérés, hogy a büntető-rendszabályokat azonnal alkalmazzák-e vagy sem. — A párisi lapok azt irják, hogy a biintetőrendszabályok kapcsán Mannheimot fogják megszállni és egyelőre flottademonstrációt rendeznek Hamburg előtt. Bécs, márc. 2. A Neue Freie Presse jelenti: Harding megbeszélést tartott a francia és angol nagykövetekkel és kijelentette, hogy. hiába való minden kísérletezés, az Egyesült Államok nem lépnek be a szövetségbe de Angliát és Franciaországot támogatja Amerika abban, hogy a németek letörlesszék a jóvátételi követeléseket, azonban Németország elleni katonai mozdulatokban nem vesz részt. A nemzetgyűlés mai ülése. — Az italmérési jövedék vitája. — Budapest, márc. 2. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Pakovszky István elnök. — Erödi Harrach Béla, a pénzügyi bizottság előadója jelenti, hogy a kiviteli illetékekről szóló pénzügyminiszteri törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság letárgyalta és annak sürgős napirendre tűzését kéri. Ezután folytatták az állami italjövedékröl szóló pénzügyminiszteri törvényjavaslat tárgyalását. — Schandl Károly kifejti, hogy mindkét keresztény párt követeli, hogy az italmérési engedélyt a kormány keresztény és megbízható kezekbe jutassa. Ezután a szövetkezetekről beszél. Kéri, hogy a falvak szövetkezetei is kapjanak italmérési jogot. Megemlékezik a szövetkezetek elleni támadásokról, amelyek teljesen alaptalanok, mert a szövetkezetek semmiféle monopóliumot nem élveznek és csak kényszerülve vállalták a gabona összegyűjtését is. Beszédét azzal fejezi be, hogy meg kell védeni a keresztény tőkét. A javaslatot általánosságban elfogadja. Csernyus Mihály kéri, hogy vonják el az italmérési jogot azoktól az idegen elemektől, amelyek a gazdasági előny! és hatalmat kezükbe kaparitották. Kéri, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy mindazoktól, akik a háború és a forradalmak alatt a nemzeti eszme szempontjából megbízhatatlanoknak bizonyultak, vegyék el az italmérési jogot. A javaslatot általánosságban elfogadja. Somogyi István a javaslatot általánosságban elfogadja, kéri, hogy a szövetkezetek is kaphassanak italmérési jogot. — Ezzel a törvényjavaslat általános vitája véget ért. — Erödi Harrach Béla, a javaslat előadója szólalt föl. A javaslatban megfelelő intézkedések történtek a szeszfogyasztásra vonatkozólag s a szociális és keresztény érdekek szempontjából is megfelelő intézkedéseket tartalmaz. Kéri, hogy a javaslatot a részletes tárgyalás során is fogadják el. A javaslatot ezután a nemzetgyűlés általánosságban elfogadta és részletes tárgyalásra tért át. A részletes tárgyalás során az első szakaszt Ereky Károly és Henczer Béla módosításaival fogadta el a nemzetgyűlés. A második szakaszt változatlanul elfogadták, a harmadik szakasznál Ereky inódositást ajánl: mondja ki a nemzetgyűlés, hogy minden 2000 lakosú községben zsidó ne kaphasson egy italmérési engedélyt sem, a tizezer lélekszámon fölüli községekben pedig zsidók csak olyan arányban juthassanak italmérési engedélyhez, amely az 5 százalékos számarányt meg nem haladja. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Ereky javaslatával szemben azt a módosítást ajánlja, hogy italmérési engedélyt csak olyanok kaphassanak, akik állampolgárságukat és honosításukat legalább husz évvel ezelőtt szerezték meg. A nemzetgyűlés a szakaszt a pénzügyminiszter módosításával fogadta el. — A negyedik szakaszt Gaál üaszton azon módosításával fogadták el, hogy közalkalmazottak italmérési engedélyt nem kaphatnak. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa. A Ház igy határozott. Ereky Károly interpellációját, mivel nem volt jelen, törölték. — Bródy Ernő interpellálta ezután a pénzügy-, Igazságügy- és belügyminisztert a lakáshivatal ügyében. Kérdi az igazságügyminisztert, hajlandó-e lehetővé tenni a független magyar biróságnak, hogy lakásügyekben is ő Ítélkezzék a modern bizonyítási eljárás alapján. Interpellációjában kérdi az igazságügyminisztert, hajlandó-e intézkedni az üresen álló lakások lerekviráiása ügyében, hajlandó-e eljárni, hogy a vásárcsarnokból kilakolíalott 9 mészáros újból visszakapja helyét, kérdi a pénzügy és belügyminisztert, hajlandók-e intézkedni, hogy az általuk engedélyezett hatósági jogosítványok tényleg gyakorolhatók legyenek. Szalánczi József interpellációja után Koszó István dr. interpellált a korpa kiutalása tárgyában. Kérdi a földin iveiésügyi, pénzügyi és közélelmezési minisztert, hajlandók-e intézkedni, hogy az adógabonából visszatartott korpát kiutalják a gazdáknak. — Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt és kijelentette, hogy a földmivelésügyi miniszter mindent el fog követni, hogy a gazdák a korpához hozzájussanak. A korpa forgalma csak akkor lesz szabad, ha a gabona forgalma is szabad lesz. Reméli, hogy ennek a jövő terméskor semmi akadálya nem leäz. Az ülés 3 órakor ért véget. Munkában a nemzetgyűlési Budapest, márc. 2. Ma délután 4 órakor alakult meg a nemzetgyűlés közgazdasági bizottsága, amely elnökévé Pubinek Gyulát, jegyzőjévé pedig Barlos Jánost választóba meg. — A közgazdasági, külügyi ás igazságügyi bizottság ma délután együttes ülést tartott Haszár Károly elnökletével, amelyen Mikovényi Jenő előadásában tárgyalta a világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartására és visszaállítására vonatkozó megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot és azt általánosságban és részleteiben magáévá tette és kimondotta rá a sürgősséget. A nemzetgyűlés véderő bizottsága ma délután 5 órakor Karaffiáth Jenő elnökletével értekezletet tartóit, amelyen a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot tárgyalták le. Iglódi Szabó János ismertette a kiküldött albizottság kiegészítéseit. A megindult vitában résztvettek Hegedűs és Beiicska miniszterek; a minisztereken kivül Gaál Gaszton, Huszár Károly, Nagy János (egri), Gyömörey György és Henczer Béla képviselők. A törvényjavaslatról fölvilágositásokat Exner államtitkár, a javaslat készítője adott. Hosszabb vita után a javaslatott az albizottság kiegészítéseivel a bizottság általánosságban és részleteiben elfogadta.