Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-08 / 152. szám

Tizenhatodik évfolyam 153. szám. Szombat Pápa. 1921 julius 287. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Figyelő. Aratunk. Amit a magyar földmives verejtékével, könnyével öntözött egy éven át, remegő bizakodással, bizakodó hittel gondozott, az a buza most engedelmesen dől a kasza alá. Halálra adja magát az éles penge alá a buza, hogy halálával biztosithassa ennek a keresztény ugyan, de megmaradt hét millió keserű magyarnak az életét. Peng a kasza. Nem ugy mint régen, mikor még vig pengése a Bánátban kacagott bőséget az izzadó kaszásnak. Nem ugy peng, mint pengett akkor, midőn még a tóttestvérnek bőségteljes életet jelentett az alföldi aratás. Nem ugy peng, mint régen, mikor a pengése vig leányok pajkos nevetésébe, piros arcú marokszedők vig danájába vegyült s versenyre kelt a pacsirta dalával ... De peng. S dől a buza, hull az élet kalásza. S remény támad hinni alig tudó, kétkedő szivünkben, hogy nemcsak most van aratás, de lesz nemsokára magyar aratás is. Mert Túrán napja érleli az időt s Hadúr elhozza azt a Péter-Pált, amelyen vig lesz a nóta, édes a munka, gazdag az aratás és teljes a mindenmagyarok boldogsága . . . A bécsi pénzvilág félhivatalosa, a „Die Börse' nagy felháborodással cikkezik Magyarország sérelmes, jogtalan álláspontjáról a Bécsből Budapestre átcserélés végett leküldött s itt hamisnak taláit s visszaküldött bankjegy tömegről. Csinos összegről van szó, körülbelül egy milliárdról. Ezeket a bankjegyeket itt tussal megjelölték igen helyesen. Ez a bécsi finánclapnak nagyon fáj, mondván, hogy igy nem forgalomképes a pénz. Ez a felfogásuk élénk világosságot vet az osztrák sógorék erkölcsi felfogására. Nehezményezi azt is bécsi laptársunk, hogy Magyarország nem foglalt el ilyen merev álláspontot Németországgal szemben, amelynek beváltandó bankjegyeit minden további nélkül elfogadta. Hirtelen az kezd neki fájni, hogy ők, a néhai testvérállam, igen mostoha elbánásban részesülnek. Testvérségüket azonban a mult két esztendejében ugyan sokszor hajlandók voltak elfelejteni Nyugaímagyarország kérdésénél s ez csak most jutott eszükbe, amikor pénzüket, a közönségesen nyakunkra hamisított pénzüket látják a magyar igazság részéről veszélyeztetve. A magyar államnak szerintük kötelessége volna az ő általuk lemosott néhai osztrák bélyegzésü s most hamis magyar bélyegzésü bankjegyeket becserélni a nálukénál jobb magyar pénzre. Hogy szeretné az osztrák sógor, ha kötélnek állnánk, az csak természetes. Hja J ez megérthető, amikor Zürichben Budapest 2 20 és Wien 0-37. (b. j.) „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — menyország". Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) il rutének nem mondanak !ßi népszavazásról. — Véres népgyűlés Munkácson. Bécs, jul. 7. A csehek tudvalevőleg mindent elkövetnek, hogy Ruszinszkóban elkerüljék a népszavazást, mert biztosra veszik, hogy annak megtörténte esetén a nép akarata egyhangúlag a magyarság mellett nyilvánulna meg. Ennek ellensúlyozására ujabban meg akarták alapítani a cseh agrárpártot, melynek alakuló nagygyűlését Munkácsra, Ruszinszkó fővárosába hivják össze. Az uj alakulásnak nemcsak az volna a célja, hogy a cseh érdekeket szolgálja a magyar és rutén érdekek elnyomása mellett, hanem mindjárt az alakuló gyűlésen azt akarták kimondatni, hogy a ruténség ragaszkodik a csehekhez, annyira, hogy még az autonómiát sem kívánja. Ezt a kierőszakolt határozatot az antant előtt ugy tüntették volna fel, mint a rutén nép megnyilatkozását, amely után a népszavazás már teljesen fölösleges. A gyűlésre nagy apparátussal vonultatták fel a ruténföld lakosságát. Azt hirdették, hogy jelen lesz a cseh miniszterelnök az összes miniszterekkel, hogy a nép közt felosztják a Schönborn-uradalom egy részét, a magyarságnak pedig azt Ígérték, hogy szenvedett jégkárát készpénzben megtérítik. A mozgalomban Kossey görög katolikus főesperes vitte a vezérszerepet, aki teljesen átpártolt a csehekhez. A gyűlésen is ő mondotta a nagy beszédet és igyekezett meggyőzni a jelenlevőket a cseh uralom áldásairól. A nép azonban — a rutén épp ugy, mint a magyar — gyűlöli a cseheket és semmiféle ígéret ellenében nem hajlandók lemondani a békeszerződésben biztositott jogáról: a népszavazásról. Nem is tudta nyugodtan végighallgatni a felháborító beszédet. Előbb csak közbekiáltásokkal, majd fenyegetésekkel zavarták, végül pedig a városháza belsejébe, amelynek erkélyéről beszélt az esperes, akartak behatolni. A kivezényelt katonák és csendőrök ezt megakadályozták és igy elejét vették annak, hogy Kosseyt meglincseljék. De igy is sok súlyosabb és könnyebb sebesülés történt s a magyarok közül több újságírót és tanítót le is tartóztattak. A gyűlést természetesen nem lehetett folytatni, a cseh agrárpárt nem alakulhatott meg és igy Kosseyék azt a határozatot sem szállíthatták Prágának, mely kimondja, hogy a rutének a csehekhez csatlakoznak és az autonómiáról lemondanak. Ruszinszkóban ezekután természetesen izzó a hangulat és kiváncsian várják, lesz-e folytatása a cseh agrárpárt megalakulásának cime alatt megindított mozgalomnak. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, jul. 7. A nemzetgyűlés mai ülését 3A 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések során bejelenti, hogy a belügyminiszter holnap fog válaszolni Letenyei Pál interpellációjára. — Róbert Emil, a zárszámadási bizottság előadója beterjesztette a zárszámadási bizottság jelentését az 1915.—16-ik évi zárszámadásról. — Koszó István, az igazolási állandó bizottság előadója bejelenti, hogy Drózdy Győző mandátumát tartalmilag kifogástalannak találta a bizottság. Bejelenti, hogy a Vasadi Balogh Cyörgy mandátuma elleni petíció megvizsgálására Mikovényi Jenőt küldték ki. — Az elnök kijelenti, hogy Drózdy mandátumát harminc napig ideiglenesen igazoltnak veszik. — Drózdy Győző személyes kérdésben szólal fel és polemizál Huszár Károly és Haller István tegnapi beszédeivel. Felolvassa az Alkotmány egy cikkét, amely szerint Haller István letette az esküt a nemzeti tanácsra. (Ellentmondások a keresztény párton.) Ezután áttértek a katonai ellátásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A 43. szakasznál Rassay Károly tiltakozik az ellen, hogy az elnök tegnap kritikát gyakorolt Drózdy Győző eljárása felett s ezzel túllépte hatáskörét. Rakovszky elnök válaszolva Rassaynak megállapítja, hogy Drózdy Győző a tegnapi ülés alatt olyan kijelentéseket tett, amelyekre a „nem parlamentáris

1

1 kifejezés gyenge jelző (zaj). Rassay (közbekiált): Ehhez nem volt joga! Elnök: Én azokat a kifejezéseket nem akarom itt megismételni. — Én Drozdyt rendreutasitottam, erre Drózdy kijelentette, hogy sajnálja, hogy a Ház tekintélyét megsértette, de a becsületét akarja megvédeni. Én erre azt mondottam, hogy becsületét minden becsületes ember csak becsületes és tisztességes fegyverekkel védheti meg (Taps és helyeslés középen). Ha ezzel szemben a képviselő ur más nézeten van, ezt az elvet a képviselőházon kivül képviselheti (zaj a szélsőbaloldalon, éljenzés középen) de mindaddig, amig a nemzetgyűlés bizalmával megtisztel, nem fogom megengedni, hogy itt a nemzetgyűlésben ilyen nyilatkozatok hangozhassanak el. (Zaj.) Rassay: Pártszempontokból törik le az embereket! A katonai ellátásról szóló törvényjá-