Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-06 / 150. szám

2. I PAPA ÉS VIDÉKE 1921 junius 6. A népjóléti miniszter propmmjo a Házban. Budapest, jul. 5. A nemzetgyűlés mai Üését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A házszabályok 262. szakasza értelmében bemutatja a tegnapi ülésről távol voltak névsorát. Karaffidth Jenő indítványozza, hogy a képviselőktől addig, amig nem igazolják távolmaradásukat, vonják meg javadalmazásukat. Az elnök kijelenti, hogy ő is ugyanezt akarta indítványozni. Az elnök jelenti, hogy Giesswein Sándor és gróf Apponyi Albert sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter beterjeszti a gazdasági felügyelői szolgálatról szóló törvényjavaslatot és annak indokolását, valamint az országos gazdasági munkáspénztárak részére járó, valamint a pénztárak által kifizetendő dijakról szóló törvényjavaslatokat. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjesztette a december végéig terjedő időre szóló indemnitásról szóló törvényjavaslatot, valamint egy kisebb jelentést. Ezután napirend szerint következett a munkásbiráskodásról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása. Bernolák népjóléti miniszter reflektált az általános vita során elhangzottakra. A javaslatot tulajdonképen nem ő készitette elő, csak az utolsó simítások munkája az övé. Siettette a javaslat előterjesztését, mert szükség van bizonyos reformok keresztülvitelére. Szükségesnek látta, hogy a közigazgatást és biráskodást erősen elválassza egymástól, mert ez a jog elsőleges követelménye. Ezután a munkásbiráskodás terén a független biróság érvényesítse a maga akaratát. Az a törekvése, hogy kifejlődjön egy egységes, magas színvonalon álló judicatura e téren, amely erős szociális érzékkel a munkásságot megvédje. Az 1907. évi 19. törvénycikk nyomán sok visszaélés fordult elő, mégis ez a törvény lett hosszú időre a talpköve a szociális politikának, mert meg tudta védeni a munkásság érdekét. A munkásbiztositó intézmény nem állotta ki jól a tüzpróbát. Olyan belső változtatásokat kell tenni' az intézményen a politikai megbízhatóság szempontjából és a nemzet egyeteme szempontjából, amelyek által az intézmény szociális politikája nem szenved csorbát. A központi szervezetben uj szervet akar felállítani, amely az összes pénztárakat egyesíti macában, egyesit magában minden szociális eőt, amelyet a pénztárak képviseltek s akkcr ez az uj szerv fog felállítani uj pénztárakat Külön kell választani a baleset elleni bhtositást a munkásbiztositástól. Szükségesrek tartja, hogy még ez a nemzetgyűlés oldja meg az aggkori biztosítás kérdését. Szükségesnek tartja, hogy a biztosítást kiterjesszék a munkások családtagjaira és a kisiparosokra is. Okvetlenül szükségesnek tartja a mezőgazdasági munkásoknak a biztosítás körébe való bevonását. Szükségesnek tartja a köztisztviselők biztosítását is. A köztisztvselők ügyében már meg is tette az első lépést, mert a Révész utcai hadikórházat 7—800 ágyas tisztviselő kórházzá alakittatja át. Szükségesnek tártja a közegészségügynek az egész vonalon való átszervezését. Ha mtnden társadalmi erő a gyermekvédelem szolgálatába áll, a gyermekek tízezreit mentjük meg ezzel. A rokkantak ügyét teljesen rendezni kivánja. A rokkantak ügyét ugy akarja megoldani, hogy a munkaképes rokantaknak munkaalkalomról gondoskodik. A világfelfogás tekintetében a keresztény morál alapján áll, ez egy kötelező, nem változó parancs számára. Ha valamely ország erről az alapról tgtér, az élő generáció tönkre teszi a nemzet jövőjét. Nekünk nemzetünk jövőjébe is látnunk kell. Sokan azt vetik szemünkre, hogy most is vannak visszaélések, de ez csak azt jelenti, hogy gyermekkorát éli a keresztény morál uralma. Mindenkinek a nemzet érdekében kell dolgozni, ezért kéri a javaslat elfogadását. A népjóléti miniszter nagy éljenzéssel fogadott beszéde után áttértek a munkásbiráskodásról szóló javaslat általános tárgyalására és néhány apróbb módosítással a törvényjavaslatot eredeti szövegében a részletes vitában is elfogadták. Az elnök ezután 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után Giesswein Sándor interpellált a múltkor elmondott interpellációja ügyében. Kérdést intéz az összkormányhoz: van-e tudomása arról, hogy valamennyi lapot felszólították akkori beszédének elhallgatására. Hajlandó-e a kormány ez irányban megfelelő intézkedéseket tenni. — Az elnök ezután, minthogy Apponyi, akinek interpellációja következett volna, a felszólalástól elállott, az ülést negyed 2 órakor berekesztette. Anarchista kongresszus Bulgáriában. Szófia, jul. 5. A bolgár hatóságok megtudták, hogy a plaskovicai hegyekben 72 anarchista delegátus már három napja kongresszust tart. Elfogatásukra mozgósították a csendőrséget és az egész sztarazagorai helyőrséget, amely teljes hadi felszereléssel vonult fel. Az anarchisták azonban megneszelték a katonaság közeledtét és széjjeloszlottak, ugy, hogy az üldözők csak 12 őrnek kiállított anarchistát tudtak kézrekeriteni. Az üldözés megindult. Az ozmorkai barlangban rábukkantak 3 másik anarchistára, akikkel harcra is került a sor. Ugy a barlangban, mint a kongresszus helyén rengeteg fegyvert, lőszert, kézigránátot és robbantó anyagot találtak. Az elfogotíak vallomásából megtudták, hogy a kongresszuson Gersikof elnökölt, aki legutóbb a cenzúra aital betiltott „Zűr/ű"-nak volt a szerkesztője. 9 zirczi apát kitüntetése. » Budapest, jul. 5. A kormányzó a közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az Országos Közoktatásügyi Tanács másodelnökévé Békefi Rémig zirci apátot, előadójává pedig dr. Pauler Ákos egyetemi tanárt nevezte ki a Tanács öt évi működési időtartamára. Cseh kritika Ausztriáról. Prága, jul. 5. A cseh politikában és a cseh sajtóban Ausztriával szemben jelentős fordulat állott be, amennyiben a csehek ujabban likvidálván a multat, bizonyos tárgyilagossággal kezelik az osztrák problémát és az Ausztriát érintő kérdéseket. Csehországban általános az a vélemény, hogy az osztrák köztársaság valóságban már nem létezik, hanem alkotó elemeire hullott szét. Ausztria alatt ma már csak a kétmillió lakkossal biró Bécset lehet érteni, mert maga az osztrák állam, mint ilyen, megszűnt létezni. Ausztrián semmiféle hitelmüvelet nem segíthet, mert ez az államalakulat a csehek véleménye szerint életképtelen. Ugy vélik, hogy a bécsi problémát talán a város internationalizálásával, vagy pedig az osztrák tartományoknak a német birodalomhoz való csatlakozása révén, lehetne megoldani. A csatlakozás ellen csak egy államnak volna oka felszólalni és állást foglalni és ez a német birodalom volna. Az utódállamokat az osztrákok csatlakozása komolyan nem érintené semmilyen vonatkozásban. Ausztria a mai kadaverszerü állapotában nem kapocs, hanem választófal az utódállamok között. B mm kifizetés jegyzése. áudapest, jul. 5. A tőzsdebizottság elrendelte, hogy a varsói kifizetést julius hatódikától kezdve jegyezzék a budapesti tőzsdén. 9 tírth-yöróli háború. London, jul. 5. Máltából hadiflotta indult Keletre. Már szombaton három hajó, tegnap négy indulU el, ma pedig egy tengernagyi hajó kél útnak. Valamennyi Konstantinápoiyba megy. Hága, jul. 5. Kils brit cirkáló bombázta az Ismundi öbölben Kara-Murar helységet és azt teljesen rommá lőtte. Hága, jul. 5. A londoni lapok jelentése szerint a Ghith-szorosban levő görög zászlóaljak megadták magukat. P á r i s, jul. 5. Konstantinápolyi jelentések szerint julius harmadikán az egész fronton megindult a görögök offenzívája. BDsid bíilföldi hireh. London, jul. 5. A belga királyi pár tegnap Dowerbe érkezett, ahol a walesi herceg fogadta. Londonban a királyi párt lelkes ünnepléssel fogadták. Madrid, jul. 5. A spanyol kabinet beadta lemondását. A vörös kakas ellen. Ismeretes, hogy Ráday Gedeon gróf belügyminiszter legutóbb körrendeletet intézett az elöljáróságokhoz, amelyben rámutatva arra, hogy milyen nagyfontosságú közérdek fűződik mezőgazdasági terményeinknek a tűztől, a „vörös kakasMól való megvédéséhez, erre vonatkozólag szigorú utasításokat adott s a következőket rendelte el : A gabonatermeléssel foglalkozó városok és községek mezőgazdasági intéző bizottságai haladéktalanul kötelesek kijelölni a közös szérűket. A község belterületére csak azok hordhatják be termésüket és csak azok csépelhetik ott ki, akiknek erre a célra olyan földterület áll rendelkezésükre, amely szomszédjának gabonaasztagaitól és gazdasági vagy laképületeitől legalább 50 méternyi távolságra van. A közös szérűbe való hordás kötelezettsége alól való felmentést csak a helyi hatóság adhatja meg a mezőgazdasági bizottság véleménye alapján. Elrendelte továbbá, hogy vasútvonal