Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-03 / 148. szám

Pápa, 192t julius 3. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyedévre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felslős szerkesztő: néaíeth józsef 9 [uegqzdéii Bs a föidyci Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11. sz.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) i Friedrichet. Budapest, juj. 2. A nenszefgyülés folyosóin ma csoportok alakultak és tárgyalták a földváltság törvény­javaslat felett a pénzügyi bizottságban az érdekelt képviseletek vezetői . által gyakorolt bírálatot. Különos-en a kisgazdaképviselőket foglalkoztatta a vagyonváltság,. amelyet vál­tozatlanul súlyosnak tartanak. A kisgazdák­nak n^gyrésze aláirt egy ivet, amelyen ki­jelentik hogy a vagyonváltság törvényjavas­latát mai formájában nem tartják elfogadha- \ tónak és különösen Hadik János grófnak a pénzügyi bizottságban tartott beszédét mond­ják megszívlelendőnek. -Hadik azt fejtegette, hogy nem szabad a földbirtokot, elviselhetet­len terhekkel sújtani, mert az a <söld mobili­zálására vezet, elősegíti £ nagytőkék kon­centrációját, tönkreteszi £ kisebb, önálló exisztenciákat és végeredményben gazdasági összeomláshoz vezet. A kisgazdáknak a s/agyonváltsággal szemben v^ló állásfoglalása legjobban Riéi­nek Gyula nyilatkozatából lünik ki, aki a következőket mondotta.: — A javaslat nagy (hibája, hogy a vakság alapjául a kataszteri tiszta jövedel­met veszi, Ez nagyon ingatag alap, mert a katasztrális tiszta jövedelem különböző terhekkel lehet terhelve s így megtörténhe­tik, hogy kisebb terület nagyobb százalék- ? ban fizet, mint a nagy földbirtok. Baj az is, hogy a javaslat abból a föltevésbői indul ki, hogy ha íiz korona katasztrális tiszta jövedelemmel terheit egy hold föld négy­száz aranyat ér, akkor a húsz és harminc koronás kataszteri jövedelem aránylagosan kétszeres, vagy háromszoros aranyértéket jelentene. Nem megbízható értékmérő a búza ára sem, mert ennek kialakulására a világpiaci ár az irányadó. jRubinek Gyula a pénzügyi bizottságban különben javaslatot terjesztett eiö., hogy a vagyonvdltságot ne arany értékben, hanem a mai korona értékében rójjdk ki. Hegedűs Lóránt álláspontját ezzel az inditványnyal szemben még nem ismerik és a mig egy­részről a kisgazdák fogadkoznak, hogy a vagyonváhság-javaslatot mai formájában, de különösen most hirtelen, az aratás idején nem tárgyalhatják és az abban foglalt terheket nem vállalhatják, a pénzügyminiszter az ingó vagyonnak egy súlyosabb váltságára hivat­kozik s emlékezetébe idézi az érdekelteknek, hogy a békeszerződés értelmében Magyar­országnak legalább olyan súlyos adókat kell hoznia, mint a győztes államoknak, mert csak igy bizonyíthatja,, hogy eleget kiván tenni a békeszerződésben foglalt kötelezett­ségeinek. A most még súlyosnak mutatkozó ellentétek ellenére is politikai körökben ugy tartják, hogy sikerülni fog a két szemben­álló álláspontot áthidalni és olyan kulcsban megállapodni, amely a vagyonváltságnak s ezzel kapcsolatban a földreformnak végre­hajtását lehetővé teszi. ÖsszeesbQyÉs az angol miniszterei! elien. Bécs, Jul. 2. Londonból jelentik: Hir sze­rint szenzációs leleplezések várhatók jaz angol miniszterek ellen szőtt összeesküvés ügyében. a miniszterek védelmére messzemenő biz­tonsági rendszabályokat foganatosítottak. Gaertnsr huszormégy órai sötét zárkát kapott. — Budapest, jüL 2. u\ Tisza-pör mai tárgyalásán először ! Greff Gyula alhadnagyot hallgatták ki.Greff | sikkasztás miatt le van tartóztatva a Margit- j köruti ügyészség fogházában. Elmondja, hogy j 1919. év őszén <őt is megbízták, hogy nyo­mozzon a Tisza-gyilkosság ügyében. Kihall­gatta a katonatanács összes tagjait, többek között Czenner Zoltánt ís, aki azt mondotta neki, hogy Friedrich akarta Tiszát láb alól 'eltenni. Czenner beszélt neki Pogányrői és Kériről is. Elnök: Hiszen Czenner Zoltán, akit tegnap kihallgattunk, erről egy szót sem tud. fjem maga találta ki ezt a mllomást? Tanu : Nem. Én a felvett vallomást át­adtam Nagy Károly detektivfőnöknek. Elnök : Vigyázzon mert vallomása nem igaz. Amikor legutóbb kihallgatták, azt mon­dotta, hogy Kovács vizsgálóbírónak adta át a «jelentést Tanu : Kérem, én hiteles jegyzőkönyvi másolatot vettem ró.a. Elnök: Ha ö:. Kovács vizsgálóbírónak adta volna át a vallomást, az itt lenne az iratók között, de ermek nyoma sincs, még annak sincs nyoma, hogy ilyen irás eltűnt volna. Hát Hüttnert mikor hallgatta ki ? Tanu: 1919. év augusztusában beszélt a gyilkosságról és fölemlítette Pogányt, Kérit, sőt Friedrichet is, önmagát teljesen kikap­csolta az ügyből. Friedrich nevét azonban nem vettem he a jegyzőkönyvbe. Elnök: Miért? Tartu: Kovács vizsgálóbírótól kaptam utasítást, hogy Friedrich nevét ne említsem a jegyzőkönyvben. Elnök: Ezt nem emliteíte ön eddig soha, még Margaíits vizsgálóbíró előtt sem. Szóval ön most Friedrichet teszi meg értelmi szer­zőnek? Tanu több kérdésre hallgat, majd azt mondja, hogy Pogányt azért nevezték ki kormánybiztosnak, mert ő hajtotta végre a gyilkosságot. Polónyi Dezső bejelenti, hogy a tanu ma reggel karonfogva jött át Hütt­ner r el a Margit-hidon. Elnök megkérdezi, igaz-e ez, mire a tanu bevallja, de azt mondja, hogy nem be­széltek egymással. Az elnök kérdéseire még előadja, hogy a Margit-köruti fogházban a hadbirósági tárgyalás alatt Hüttner emiitette egyszer, hogy egy levele van Prágában, amelyet Friedrich és még valaki iríak alá s amely szerint száz­ezer koronát kap, aki Tiszát meggyilkolja. Elnök: Mikor volt ez? Tanu: A hadbirósági tárgyalás alatt. Elnök: A főtárgyalás alatt kutattak Prá­gában, de kiderült, hogy a levél nincs ott. Akkor is azt mondta, hogy Prágában? Tanu hallgat. Elnök: Hogyan lehetséges, hogy önök egymással beszéltek? Tanu: Séta közben beszélgettünk. Elnök: Ön csak Hüttner vallomásából hagyta ki Friedrich nevét? Czenneréből nem ? Tanu: Csak Hüttneréből, Czennerébe be­írtam. Elnök: Volt valaki ott, amikor utasítást kapott (Friedrich nevének elhallgatására ? Tanu: Ugy emlékszem, hogy volt. Elfeök: Hát Sztanykovszky ? Tanu: Az beszélt velem márciusban. Elnök ezután megkérdezi, hogy ismeri-e Bleyert és tud-e arról, hogy Bleyernek azt mondta volna Hüttner, hogy nem is veti részt a Tisza-gyikosságon és csak a helyszíni szemlén veit kinn először a Roheim-villában. A tanu erre nem emlékszik. Elmondja to­vábbá a tanu elnök kérdésére, hogy decem­ber 2-án beszélt utoljára Kovács vizsgáló­bíróval, aki utasítást adott neki, hogy nyo­mozza ki Friedrich István forradalmi szerep­lését, de egyúttal figyelmeztette, hogy nagyon­óvatos legyen, mert mint tanu mondja életünk forog kockán. íElnök: Alig tudom elképzelni, hogy egy vizsgálóbíró egy idegennel ilyenféle be­szélgetést folytatott volna. Tanu: Lebet, hogy levelet kapott. Elnök: Azt hiszi ön, hogy az ilyen­féle fenyegető ieveiek komolyak? Mi is ka­punk ilyen leveieket. A védők kérdései után az elnök kér­désére a tanu elmondja, hogy önként jelent­kezett a Tisza-ügyben való nyomozásra, mert felhívták őket, hogy aki nyomozni akar a Tisza-ügyben, az jelentkezzék. Hüítnerc egyébként nem tartja teljesen megbízható embernek. A védők ellenezték a tanu meges­ketésér, a biróság az esküt mellőzte. A következő tanu Garai Manó, a köz­ismert zsaroló hírlapíró. Vallomására az elnök konstatálja, hogy vallomása homlokegyenest ellenkezik a rendőrség előtt tett vallomásá­val. A vádlottak és a védők intéztek ezután kérdéseket Garaihoz, amelynek során Vágó és Garai között heves összetűzésre került a ser. A biróság a tanu megesketését mellőzte és jegyzőkönyvi vallomásait az ügyésznek adta át, mivel ezekből bebizonyítva látja, hogy vailomása során hamis vádat koholt. Szünet után dr. Polónyi Dezső Hüttner őrzőjére, egy tiszthelyettesre vonatkozóan tesz bejelentést, utánna Vágó teszi meg észre­vételeit Garai Manóra vonatkozólag. — A következő tanu Pártos Sándor elmondja, hogy 1919-ben egy hirlapiró bennt járt a fegyházban, ahol beszélt Horváth-Sanoviccsal, aki elmondotta, hogy ő volt Tisza egyik gyil­kosa s ezért többször kapott 10—10 ezer koronát. Ezután Gaertner intézett kérdéseket a tanúhoz, akivel összeszólalkozott s a végén rákiáltott ingerülten, hogy hazudik. Az elnök berelentette, hogy Gaertnert magatartásáért a biróság 24 órai sötét zárkára Ítélte. Ezután Király Árpád rendőrfogalmazót hallgatták ki, aki elmondja, hogy ő vezette Hókay P. Árpád vallatását, aki azt vallotta, hogy Csernyákék és a bécsi emigrások meg­bízást adtak neki arra, hogy szerezzen meg nekik a honvédelmi minisztérium körpecsét­jével ellátott két piros blankettát, amiket hamisításhoz akarták felhasználni, hogy azzal kompromittálják Friedrichet. A tárgyalást hétfőn folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents