Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-02 / 147. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : pgész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. A sajtónovella. A sajtótörvény tervezete bizonyos nyugtalanságot idézett elő ugy a nemzetgyűlés tagjai között, mint az elsősorban érdekelt hírlapirodalom körében. Az igazságügyminiszter, aki a sajtónoveliáva! az ország életbevágó érdekeit óhajtja szolgálni és a destrukció ellen igyekszik védgátat emelni, nyomban kijelentette, hogy tervezetének módosítása elől korántsem zárkózik el, ha ezek a módosítások a célt nem veszélyeztetik és emellett a jogos aggályokat eloszlatják. Ilyenképpen előrelátható, hogy az új sajtónovella megfelelő módosításokkal közmegnyugvásra válik majd törvénnyé és üdvös hatása mutatkozni fog abban, hogy a jövőben egyetlen sajtóorgánum se fog merészkedni az állami és társadalmi életet aláaknázni. A nemzetgyűlés egy előkelő jogász tagja az uj sajtótörvény tervezetéről a következőképpen nyilatkozott előttünk: — Mindenek előtt is meg akarom nyugtatni a lapok fe'elős szerkesztőjét. Az ő felelősségük megállapításánál meg fogjuk találni azt az elvi álláspontot, amely őket is ki fo^ja elégíteni. Nem fogunk elzárkózni a javaslat első szakaszában körülirt egyetemleges felelősségnek oiyan enyhítése elől, amely szerint a szerkesztőt csak akkor terheli a felelősség, amikor az inkriminált közlemény létrejöttében tényleg hibáztatható. A célunk az, hogy ne állítsanak bűnbakul strohmant és ne valami tinta-kulit, hanem az igazi bűnöst sujtsuk. A felelős szerkesztőnek állását éppen ellenkezőleg körül fogjuk bástyázni a tőkével és a kiadóval szemben, nehogy ez a szerkesztő kenyerét veszitse, ha nem vállalja vakon a felelősséget a kiadó minden utasításáért. Ha a kiadó tudni fogja azt, hogy súlyos felelősség terheli őt azért, amit irat és nem hárithatja át a rizikót a felelős szerkesztőre, ugy ennek a felelős szerkesztőnek helyzetére csak üdvös hatása lehet. — A miniszter hozzá fog járulni ahhoz, hogy az a lap, amelytől a közigazgatási hatóságok a kolportázs jogát megvonják, panasszal fordulhasson a sajtóvédelmi bírósághoz és igy végeredményben a biróság döntsön a kolportázs-jog megvonása felett. Ha az újságírók olyan módosításokkal fognak előállani, melyek az ő szociális jólétüket mozdítják elő, aminő például a kötelező beteg pénztári és nyugdijíntézeti biztosítás, a volontőr kérdés rendezése stb., ezek teljesítése elől a nemzetgyűlés alig fog elzárkózni. — Hallottuk megnyilvánulni azt az óhajt, hogy a novella taxative sorolja fel azokat az eseteket, amelyben . egy hirlap megjelenése betiltható. Erre nézve a következőket ajánlom megfontolásra: A sajtó érdekében sokkal előnyösebb, ha a törvény ilyen taxative felsorolástól eltekint. Abban az esetben ugyanis, ha maga a törvény a betiltás eseteit szabatoFelelős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11. sz.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) san felsorolja, a biróság kötve van, úgy hogy a hirlap betiltását köteles elrendelni, ha a törvényben megszabott eset tényleg fennforog. Ha azonban a sajtóvédelmi bíróságnak a törvény szabad mérlegelést biztosít, úgy esetleg tul szigorúnak fogja taláini a hirlap megjelenésének betiltását és attól eltekint. Nem szabad feledni, hogy ez a sajtóvédelmi biróság olyan szerv lesz, amelynek pártatlanságában mindenki megbízhat. Tagjai a legmagasabb rangú magyar biróság: a kúria és a közigazgatási biróság tagjai közül fognak kikerülni. A vádat a korona-ügyész emeli, akit a kormány nem utasíthat, aki már pályájának legmagasabb fokát elérte, akinek tehát semmi oka nincs arra, hogy egy kormányon lévő irányzatnak kedveskedjék. A betiltások ügyében tehát maga a kifejlődő bírósági gyakorlat fogja a helyes jogszabályokat megalkotni. Ebben pedig valamennyien megnyugodhatunk. — Még csak egyet. Hogy a Tisza-féle sajtójavaslatot reakciósnak bélyegezték, arra még valamennyien emlékezhetünk. Szeretnek hivatkozni a 48-as sajtótörvényre, mint a liberális alkotás mintaképére. Nos hát nem lesz éppen érdektelen, ha rámutatok arra, hogy azt a 48-as sajtótörvényt mint reakciós alkotást annak idején nyilvánosan elégettek, amiből csak azt a következtetést akartam levonni, hogy mindig akadnak elemek, meiyek egy törvényalkotást maradinak minősítenek, ! ha nem szolgál védelméül az ő törekvéseikI nek. Vallomás a Friedrich elleni „hazugsággpr"-rál. Budapest, jul. 1. A Tisza-pör mai tárgyalásán dr. Gál Jenő védő bejelentette az ügyvédi kamara határozatát, amelyet dr. Várkonyi Oszkár ügyvéd ügyében hozott. Kijelentette, hogy ő maga szolidaritást váUal védőtársával és kétségbe vonja az ügyész fegyelmi jogkörét, mert a tárgyalás tartama alatt csak a bíróságot illeti meg a vádlottak ügyében a fegyelmi jogkör. Bejelenti, hogy ő is szeretné, ha a tárgyalás minél gyorsabban befejeződnék s egy oly eszközt ajánl fel erre, amely meggyorsítaná a tárgyalás lefolyását. Indítványozni kivánja, hogy tisztázza a biróság azt a körülményt, hogy Hüttner igazat monáott-e, vagy hazudott-e akkor, amikor megjelölte, hogy Kéri Pál és a többi vádlottak október 31-e'n délelőtt és délután hol tartózkodtak. Hogy Kéri Pál október 31-én délelőtt hol tartózkodott, azt Száva Zoltán dr. ügyvéd bizonyítani tudja, de egy fontos okirat is van a kezében arról, hogy Hüttner hamis vallomást tett. Hüttner azt is mondotta, hogy Pogány József és Csernyák október 31-én fél 6 órakor az Astóriában tartózkodtak. Dr. Bartha Ferenc igazolhatja, hogy Hüttnernek ez az állítása mese és koholmány. Arra vonatkozólag, hogy Kéri Pál október 31-én délután 4 és 5 óra között az Otthonkörben mit művelt, kéri dr. Bedö Mórnak, az Otthon-kör ügyészének kihallgatását. A megnevezett tanuk mindnyájan hitelt érdemlő vallomást tehetnek. A biróság egyébiránt is elrendelte a városházai jelenetre vonatkozólag dr. Dénes Pál kihallgatását és igy semmi akadálya sincs annak, hogy a legközelebbi napok valamelyikén tisztázzák ezeket a fontos körülményeket. Igaza van az elnök urnák, hogy ez a pör túlhaladja a rendes bünpör kereteit, éppen ezért igyekezni kell, hogy csak olyan dolgok kerüljenek a biróság elé, amelyek megnyugtató módon tisztázzák a vád és védelem állításait. Szilassy Pál ügyész a bizonyítás kiegészítését ellenezte. Elnök: Mielőtt döntenénk a kérdésben, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az indítvány eldöntésének joga az elnök jogkörébe tartozik. Én a magam részéről az ügyvédi kamara iránt nagyon természetesen a legnagyobb íisztelettel vagyok. Tisztelem felfogását, de nem osztom. Ha azt egy folyamatban levő perben előhozzák, nem lehet perrendszerü. Ebben a perben befolyást törtörvényes fórumokon kivül senki sem gyakorolhat, csak a tanu. Az elnök ezután válaszolva dr. Gál Jenő ügyvéd bejelentésére, kijelentette, hogy ő, mint elnök, a védelem szabadságát sohasem korlátozta és nem is korlátozza. A biróság ezután rövid tanácskozás után kihirdette határozatát, amely szerint a Kéri által bejelentett uj tanuk kihallgatását nem rendeli el. Ezután áttértek a tanúkihallgatásokra. Reich János és dr. Magyar Lajos orvos, megállapítják dr. Wittner Sándorról, a pör egyik tanujáról, hogy a hazudozás kóros tünetei mutatkoznak nála. Ezután Wittner tanúkihallgatása következett volna, de nem találták sehol sem, azért vallomási jegyzőkönyvét olvasták fel. Fényes László megállapítja, hogy Hüttner először terhelt volt, később lett tanu. Hütíner Wiítner tanúvallomását fogadja el. Az elnök kérdéseket intéz Hüttnerhez a 100 ezer koronás levél ügyében és megemliti, hogy Korvin Klein Ottó a kommün alatt mindig Hüttner besugásait emlegette. Hüttner erre azt válaszolja, hogy amig ügye jogerősen befejezve nincs a katonai ügyészségen, addig a kommün alatti szerepléséről nem nyilatkozik. Elnök: A százezer koronás levél keletkezését kutatva Sztanykovszky azt vallotta, hogy ebben az ügyben egy hazugsággyár működött, amelynek 5 és Hüttner is tagjai voltak.