Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-07-01 / 146. szám
2. PAPA ÉS VIDEKE triának egy polgárától 2400 korona adót kell kapnia és ráfizet 800 koronát minden polgárára. Az ottaniak láthatták, hogyha választani kell, hova kell menniük. Számoljanak egész nap, hogy érdemes-e otthagyni a régi hazát és érdemes-e átmenni Ausztriába? — Meg kellett törnöm a drágaságot, mert különben végünk lett volna. Tessék megnézni, Bécsben mi van ? Ott már mindenki koldus, aki nem börzézik, ami nem egyéb, mint más keresetének elvétele, amit az munkával szerzett meg. Erre egy országot alapítani nem lehet. Ausztria mindenütt megalázkodott, de egy krajcárt sem kapott •az ántánttól. A magyar mindent tud, de koldulni nem tud. Nem is fogunk koldulni. — A háborút elvesztettük, pirulás nélkül. A román inváziót is keresztülszenvedtük pirulás nélkül, mert tudjuk, hogy pirulással nem kapunk semmit, de elveszítjük magyar becsületünket. (Ugy van.) Ha az én tervem egészen sikerült volna, akkor, amikor tavasszal összetörtem a drágaságot és minden élelemnek az ára leesett, akkor be kellett volna következni, hogy a ruhának, a zománcedényeknek, a mezőgazdasági gépeknek az ára is leessék. Ez meg lett volna, ha nem jön közbe a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna. Csehország érdeke, hogy a határok megnyíljanak, mert Ausztriának azt a részét kapta, ahol a legtöbb gyár van. Csehország máshol el nem adhat, mert messzire nem küldheti az árut a nagy szállítási költségek miatt, Csehországnak egyetlen vásárlója Magyarország. Abban a pillanatban, amikor megkötjük Csehországgal a szerződést, jönni fog az olcsóság második hulláma és az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. Amikor Párisból visszajöttem, azt láttam, hogy a magyar portára százhuszonhárom milliárd adósság van betáblázva. Nem mi csináltuk ezeket a terheket. A forradalmak, a bolsevista gazemberek, a háború. Ma arról van szó, hogy ezt a kárt viseljük, ugy, hogy kibírjuk, egyenlő teherviselés elve alapján. (Helyeslés és taps!) — Ki kell váltanunk vagyonunkat, hogy megmaradjon az ország magyarsága és hogy élni tadjon és hogy ne vegyék el vagyonunk megmaradt részét betörni készülő ellenségeink. Nem szabad megengednünk, hogy az antant csináljon, mert nekünk magunknak kell rendet csinálni. Ezért öt váltságtörvényt csináltam. — Először ki kell váltani azokat a személyeket, akik nem voltak háborúban, hanem fel voltak mentve. Ezek fizessenek. A hadiváltság az, hogy a felmentetteknek kell eltartani a rokkantakat. A hadikölcsönből elveszem annak ötödét, hiszen a többi kamatját jobb pénzben fogják megkapni. — Ide azéii jöttem, mert a földváltságról van szó. Kötelességem volt a föld népéhez jönni, hogy megbeszéljem a földváltságtörvényt, hogy önök is megnyugodjanak és én is megkapjam pénzemet. A földvdltságnál sem akarok többet, mint husz százalékát a földnek. A nagyobbaktól földben akarom elvenni, amit a kisgazdáknak akarok odaadni. Nagyatádi Szabó István földbirtokreformot csinált föld nélkül. Láttam füstnélküli puskaport, drótnélküli távirót és szerelemnélküli házasságot, de földbirtoknélküli földreformot nem lehet csinálni. Tehát nekem föld kell, a földet csak adóban lehet elvenni s akinek azt adjuk, annak meg is kell dolgoznia érte. A nagyobb földbirtoknak el kell venni egy részét. (Viharos helyeslés és taps.) — Törvényjavaslatot nyújtottam be a háborúban szerzett vagyonok külön váltságára vonatkozólag. Ezt fogom elsősorban megadóztatni, még pedig nem nagyon kíméletesen. Mindenféle nációk elfoglalták a mi országunkat, ami soha sem volt az övék. Azt mondtam, nem fogok háborút csinálni, csendben, lassan dolgozom s apasztom a terheket. Ezek a nációk folyton utaznak és fegyverkeznek Magyarország ellen. Folyton hadsereget szerveznek, szövetséget kötnek Magyarország ellen és milliókat költenek el. — Emlékeznek arra, hogy volt már ilyen egyszer. Miért ment tönkre az osztrák-magyar monarchia ? Azért, mert folyton a szerbek ellen készülődött. A háborút mégis elvesztettük azért, mert már az első napon nem volt egy vasunk sem és a pénzt meg kellett hamisítanunk. Ugyanez a sors vár szomszédainkra is. Ha sikerül a magyar pénzt rendbehozni, akkor össze fognah törni a Magyarországtól való félelem miatt. Mi várunk. Nemcsak kalandot nem csinálunk, nemcsak biztositjuk a szerbeket és a románokat, hogy nyissák ki a határt, semmi bajuk nem lesz, hanem nyugodtan várunk. Ez a várakozás, amely alatt el fog dőlni, hogy nekem van-e igazam, aki azt mondja, hogy a magyar önmaga számára egy halhatatlan fajta, amelyet elpusztítani nem lehet, vagy azoknak, akik utolsó lovunkat is el akarják vinni. Csak a magyartól függ, hogy mit akar. — Most fog eldőlni, hogy igaz magyarok vagyunk-e, akik érdemesek vagyunk őseinkre. Ezeréves népünknek százados büszkeségei vannak. Egyik ősöm ott küzdött Bocskayval, a protestáns vallásszabadságért, egy másik negyvennyolcas kardot hagyott reám, de én őseim szemébe nyugodtan nézek, ha azt akarom, hogy unokáim szemébe is nyugodtan nézhessek. Mindenki menjen haza és nézzen nyugodtan az unokái szemébe. Most fog eldőlni, hogy magyarok vagyunk-e. Dolgoznunk kell azért az országért, amelyért annyian estek el a Doberdón és kinnmaradtak ott Szibériában. — Olyan vagyok, mint az drvizi hajós, aki egy hajót kormányoz. Egy hajón vagyok, amelyet sokszor meg akartak fúrni, de azt megfúrni nem lehet. Engem ne féltsenek, mert én a gályámon csak matróz . vagyok, az én hajómon egy halhatatlau nemzet utazik feltámadásának biztos célja felé és Önök, mert magyarok, mind velem jönnek. (Percekig tartó éljenzés és taps.) A hosszantartó és lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után, amely valósággal magával ragadta a gazdaközönséget és azt megerősítette annak tudatában, hogy magasabb célokért minden áldozatot meghozni hazafiúi kötelesség, Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő állott fel szólásra, aki megszivlelését kérte Hódmezővásárhely közönsége részéről annak a hazafias programnak, amelyet előtte a pénzügyminiszter kifejtett. Szerb rágalom Bulgáriáról. Bukarest, jun. 30. A bulgár kormány jegyzéket küldött az ántanthoz, amelyben hevesen tiltakozik az ellen a szerb rágalom ellen, hogy Bulgária komitácsi bandákat szerel fel a szerbek etlen. 1921 julius 1, 9 nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, \ u n. 30. A nemzetgyűlés mai ülését »A u ó ra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutatja Drozdy Győző képviselői megbízólevelét. Bejelenti, hogy Cserty József, Hornyánszky Zoltán és Bodor György sürgős interpellációra kértek engedélyt. Az interpellációkra egy óra után térnek át. — Ezután a birói igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban és elfogadták. Napirend szerint következett az iskoláztatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Barla Szabó József előadó ismertette a javaslatot s azt elfogadásra ajánlotta. — A javaslathoz elsőnek Cserty József szólt hozzá. A középés felső-, de különösen a népiskolai oktatás intenzivebbé tételét kívánja, mert nem az a fontos, hogy intelligenciánk minél műveltebb 'egyen, hanem az a fő, hogy a nép zöme legyen művelt. A tanítók anyagi helyzetével foglalkozik hosszasabban. — A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Gerencsér István: A népoktatásügy alapvető törvényét, az 1878. évi 38. törvényt a legnagyobb szellem alkotta meg, de félszázad után ma már nem kielégítő. A múltban a nép kultúrájával keveset törődtek. Foglalkozik a falusi és tanyai oktatás kérdésével. E tekintetben módosítást ajánl a javaslaton olyan formán, hogy azok a tanyatulajdonosok, akiknek tanyáján húsznál több iskolaköteles gyermek van, maguk legyenek kötelesek iskolát felállítani. A javaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadja. Ezután Vass József dr. kultuszminiszter válaszolt a vita során elhangzottakra és kérte a törvényjavaslat elfogadását. A javaslatot a nemzetgyűlés általánosságban elfogadta. — Az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülése holnap lesz, napirenden az iskoláztatás teljesítésének biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával. Ezután áttértek a sürgős interpellációkra. Cserti József a boradó kivetéseknél tapasztalható visszaélések tárgyában interpellálta a pénzügyminisztert. Kéri, hogy azoknak, akik lefizették már a 84| koronás italadót, azt térítsék vissza. Hornyánszky Zoltán az igazságügyminiszterhez intézte interpellációját s kérte Mauthner kommunista gépészmérnök megszökésével kapcsolatban a váci fegyház igazgatója ellen a vizsgálat megindítását. A zsidóknak kiváltságos helyzetük van a fegyházban. Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. A fegyházigazgaíót már menesztették, a vizsgálat megindult. Bodor György elhalasztotta interpellációját, mivel a belügyminiszter intézkedést igért interpellációja tárgyában. — Az ülés vége 2 órakor. 9z angol bányászhonflilitijs -uéget ÉP. London, jun. 30. Ma sikerült a bányamunkás-konfliktus elintézése. Minimális árakat állapítottak meg, amelyek 20 százalékkal nagyobbak, mint a háború előttiek. A kormány újból megígérte a 10 millió fontnyi támogatást. Ez az egyezség a legközelebbi 15 hónapra szól.
