Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-29 / 145. szám

•I« • Tizenhatodik évfolyam 145. szám Szerda Pápa, 1921 junius 29. ÉT PAPA ES VIDEKE KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. 0 görög csapaM válságos Páris, jun. 28. A görögök hadijelentése szerint a görög csapatok átcsoportosítása során Nikomedia környékén^a törökök megtámadták a görögöket és az ottani csapatok válságos helyzetbe jutottak. Veszteségük halottakban és sebesültekben 2000 ember volt. (MTI.) Tárgyalás az angol bányászol! és bányatulajdonosai! bűzött. London, jun. 28. Az a békeértekezlet, amelynek feladata, hogy a szénharcnak véget vessen, a Neue Freie Presse londoni értesülése szerint tegnap délben ült össze. Minthogy mindkét párt kívánatosnak mondotta, hogy a kormány képviselői egyelőre maradjanak távol az értekezlettől, Lloyd George és a többi megjelent miniszter visszavonult. Remélik, hogy a kormány újra meg fogja ismételni a tízmillió fontnyi támogatásra vonatkozó ajánlatát, amelyet visszavont Ebben az esetben egészen bizonyos, hogy a főkérdésekben meg tudnak egyezni. (MTI.) 9 sinnfeineh vezére Londonba megy. London, jun. 28. Angol politikai körökben azt hiszik, hogy De \alera, a sinnfeinisták vezetője, elfogadja Lloyd George meghívását és eljön Londonba, hogy ott tárgyaljon. De Valera végleges válaszát szerda előtt nem várják. (MTI) Németország negyvennégymillió aranymárbát fizet. Berlin, jun. 28. A jóvátételi bizottság körében ugy számítanak, hogy Németország ma vagy holnap fog 44 milló aranymárkát kifizetni. A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Németország a jövőben valamelyik európai valutában teljesítse a maga fizetéseit. Azt hiszik, hogy ezt a most esedékes 44 milliót Németország francia- és belga frankokban, angol fontokban, lírában és hollandi forintban fogja befizetni. (MTI.) 9 lengyeleb a hözüs lengyel-magyar határért." Krakó, jun. 28. A Czas irja, hogy a Ruténföld a lengyel kormány részéről több figyelmet érdemelne, mint amennyiben eddig részesült, mert a lengyelek érdeke, hogy délen a cseh blokád megszűnjék és közös magyar-lengyel határ letesliljön. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11. sz., Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Szmrecsányi György vallomása o Tisza-pörben. Budapest, jun. 28. A Tisza-pör mai tárgyalására Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő, Pozsony vármegye nyugalmazott főispánja voit első tanúnak beidézve. Elmondja, hogy a Tiszagyilkosságról sem közvetlenül, sem közvetve nincsen tudomása. Ő maga sohse járt sem a nemzeti tanács, sem a Károlyi pártkör helyiségeiben. A gyilkosságról október 31-én este fél 7 órakor értesült a néppárt helyiségeiben. Elnök: Tud-e esetleg valamit a Tiszagyilkosság vádlottairól, akár terhelő, akár mentő körülményt ? Szmrecsányi: Én csak Friedrich ellenforradalmi szerepléséről tudok. Elnök : Csak a Pogány akciójáról tessék nyilatkozni. Szmrecsányi: Én pozsonymegyei főispán voltam és november 6-án mentettek fel állásomtól a magam kérésére. Ekkor már a csehek készülődlek Pozsony és az egész Felsőmagyarország megszállására. Arról értesítettek, hogy Pozsony, Nagyszombat és Csallóköz védelmére Heltait rendelték kt egy kis tengerészcsapattal. Mivel a nép elégedetlen volt Heltai működésével, maga akarta megszervezni az ott álló csapatokat. A Vág mentén, a Csallóközben és Érsekújvár környékén hatszázhusz község állott össze és el volt szánva, hogy fegyveresen száll szembe a csehekkel. Felkértek engem, mint volt pozsonyi főispánt, hogy álljak az akció élére. December 18. körül feljöttem Pestre megint s Károlyinál, meg gróf Festetichnél jelentkeztem. Festetich és Károlyi helyeselték ezt az ellenállási akciót és Friedrichhez vezették át, aki a következőket mondta: — Én nagyon helyeslem, hogy a nép maga áll ellen a cseheknek fegyverrel kezében és különösen helyes ez a terv, mert a széjjelzüllött hadsereget kell pótolni és ezzel az uj hadsereggel Pogány bandáját is szétugrasztani. A beszélgetésnél ott volt Kormos Gyula százados is. Megbeszélésünk értelmében csakhamar kijelölték a vezérkar embereit ugy a tüzérség mint a sorkatonaság és a műszaki csapatok fölé. A hadműveleteket megbeszéltük és azt is, hogy milyen hadieszközökre lesz szükség. Friedrich István megparancsolta, hogy mindent ki kell adni és Érsekújvárra szállítani. Én Érsekújvárra siettem és másnap a parancsnokság is megérkezett. Vártuk a fölszerelést, ez azonban nem érkezett meg. Másnap népgyűlést tartottak, a hangulat igen lelkes volt. A népnek azonban más fegyvere nem volt, csak az, amit a háborúból hoztak haza a katonák. — A nép támadást akart a csehek ellen, én azonban visszatartottam őket, mert rendes cseh csapatokkal állottunk szemben és nem akartam, hogy vérfürdő legyen a harc vége. Abban állapodtunk meg, hogy csak akkor támadunk, ha a csehek a Vágig jönnek. 29-én palántára jöttek a cseh járőrök, erre én Érsekújvárod félreverettem a harangokat és telefonáltam Pestre Friedrich Istvánnak, aki azt válaszolta, hogy már minden el van intézve, a hadianyag útban van. Másfél napig álltunk ellen, azután Érsekújvárra mentünk vissza. A pápai járás gazdaközönsége az aránytalan adókivetések ellen. A pápai járás gazdaközönsége tegnap délelőtt látogatott gyűlést tartott a pápai Böröczki-féle vendéglőben, amelyen az aránytalan és igazságtalan - adókivetések ügyével foglalkoztak. A gyűlés meglehetősen elkeseredett hangulatban folyt le. A gyűlést Csaplár Antal pápasalamoni plébános nyitotta meg, üdvözölvén a gyűlésen megjelent Bélák Lajos járási főszolgabírót s a járás községének kiküldötteit. Majd rátért azokra az adókivetésekre, amelyeket vagyon-, jövödelem és hadinyereségadó címén rótt ki a pénzügyigazgatóság az adózók nyakába, még pedig egyszerre vetve ki s követelve négy év adóját, ami a magas adózási kulcs mellett elviselhetetlen terhet ró az adózó gazdapolgárokra. A gazdatársadalom nem akar az adóterhek alól kibújni, mert jól tudja, hogy az ország talpraállitásáért minden áldozatot meg kell hozni a becsületes magyar embernek — jelentette ki nagy he

r lyeslés közben Csaplár — & a gyűlésnek nem is az a célja, hogy izgasson a nemzetgyűlés által megszavazott ' adófi ellen. De, mert a gazdatársadalom észrevette, hogy a pénzügyigazgatóság adókivetései sok esetben igazságtalanok, sőt tévedésen, hamis adatokon alapulnak, orvoslást keres és követeli a maga igazságát, követeli, hogy egyeniő mértékkel mérjenek s ne hajtsák tul akár felületességből, akár a rossz adatgyűjtés következtében a mindenkire egyenlő erővel kötelező törvény rendelkezéseit. A baj megvan, az adó fellebbezési-határidő lejárta közeleg, keresni kell az orvoslást: ezért hivták egybe a járás gazdapolgárait a gyűlésre. Utánna Bocsor István nyárádi jegyző szólalt fel s hosszabb beszédben mutatott rá arra, hogy tulajdonképpen mi is az oka annak, hogy annak ellenére, hogy az adótörvények mindenkire egyformán vonatkoznak, mégis aránytalan és sok esetben téves és igazságtalan adókivetés történt. A bajok oka az adókivetés rendszerében rejlik. Felhozza például a hadinyereségadó esetét. Emlékeztet arra, hogy a forradalom előtt, a fegyverszünet megkötése után milyen rohamosan estek le az élelmiszerek, így a hus ára 1 1 .sí 4 1 j