Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-28 / 144. szám

Ara 2 korona Tizenhatodik évfolyam 144. szám Kedd Pápa, 1921 junius 28. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 K 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. PAPA ES VIDEKE Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség It. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX K X Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Laehne Hugó vallomása a Tisza-pőrrel. Budapest, jun. 27. A Tisza-pör mai tárgyalásán Dáró Sényi Péter nyugalmazott korvettkapitányt hallgatták ki. Sényi elmondta, hogy október 31-én délután egy küldöttség jelent meg nála és felszólitották, hogy álljon a tengerészek élére és csatlakozzék a Nemzeti Tanácshoz. Ezt ő megtagadta. A küldöttségben volt Villányi tengerészmérnök és egy Kányi nevü altiszt. Azt nem tudja, hogy Dobó köztük volt-e: feltűnt volna neki az ő személye, mert a küldöttség valamennyi tagját ismerte. Ugyanekkor felszólította őt a küldöttség arra is, hogy menjen ki az óbudai tengerészeti laktanyába, amire a tanú ki is ment oda. Elnök: Tanú ur november 1-én kapta meg parancsnoki kinevezését. ? Tunu: Egy főhadnagy reggel megjelent nálam és bejelentette, hogy mellém van beosztva. Az ő kívánságára elmentem vele a városparancsnoksághoz, megkérdeztem Heltait, mije vagyok én a tengerészelnek. Heltai azt mondta, hogy csak a hadügyminisztériumban kaphatom meg a választ. Elmentem hát oda megkértem a szárnysegédet, kérdezze meg a minisztertől, mi lesz az én beosztásom. A szárnysegéd azt válaszolta, bogy én vagyok a parancsnok, diktáljam le magam a kinevezésemet. Ezt a helyszínen meg is tettem, a szárnysegéd bevitte az irást és kihozta aláírva. Igy hangzott: „A hadügyminiszter helyett Friedrich István a Nemzeti Tanács megbízottja." (Felmutatja az eredeti okmányt.) Ugy látszik, az altiszt felsőbb utasítás alapján szövegezte meg igy az aláírást alátámasztó körülményt. Villányi Béla gépészmérnök lényegtelen vallomása után dr. Lévay Tioor védő bejelentette, hogy a Védelem ragaszkodik a bejelentett tanuk kihallgatásához, mert azok bizonyítani tudják, hogy Dobó október 31-én Óbudán volt. Dudok Pál volt államrendőrségi defektiv a következő tanú, aki elmondja, hogy október 30-án a Károlyi-körből beszéltek a tömeghez. Friedrich Istvánt j nem látta és nem tudja megmagyarázni, hogy hogyan került mégis Friedrich neve is a lapokba. — Varga Győző fodrász a következő tanú, aki előadja, hogy megjelent üzletében a Tisza-gyilkosság után egy héttel Pogány soffőrje és azt mondotta, hogy Pogány adta le az első lövést Tiszára. Vele voltak Kéri, Hüttner, Horváth-Sanovics, Dobó és Sztanykovszky. Ezeket azért nem . merte idáig jelenteni, mert félt a következményektől. A tanút megeskették vallomására. Ezután Laeline Hugó volt államtitkár tanúkihallgatása következett. Elmondja, hogy a miniszterelnök megbízásából ö szerelte le a tizenegyes katonatanácsot. A katonatanács tagjai fejenként 15 ezer koronát kértek, ezt névlistával együtt felterjesztette a miniszterhez, aki kiutalványozott erre a célra 116 ezer koronát. A katonatanács tagjai szabályszerű nyugta ellenében vették fel a kifizetett összeget. Nem igaz az a beállítás, mintha ez a kifizetés, amely szabályszerű nyugta alapján történt, összefüggésben volna a Tisza-gyilkossággal. — Az elnök itt szünetet rendelt el. Szünet után folytatták Laehne Hugó kihallgatását. Elmondja, hogy október 29-én és3Ü-átT Friedrichhel nem találkozott. A Tisza-gyilkosságról konkrétumot nem tud. Dr Szilassy Pál ügyész, dr. Polónyi és Lévay védők intézlek ezután kérdéseket a tanúhoz, majd Oaertner és Vágó tették meg észrevételeiket. A tanú megesketése körül parázs vita támadt, a bíróság azonban elrendelte Laehne Hugó megesketését. A következő tanú Grosz Mózes vendéglős, a Deák szálló volt portása, azt vallja, hogy Hüttner október elsején költözött be a szállodába. Hüttner ezt tagadja. Megjegyzi, hogy Sztanykovszky egy izben előtte azt a kijelentést tette, hogy Tisza meggyilkolásáról jobb nem beszélni. Sztanykovszky kijelenti, hogy ez csak fantazmagória. A biróság erre elrendeli Grosz és Sztanykovszky szembesítését. — Rónai Samu, a Deák szálló másodportása azt vallja, hogy Hüttner október 25-étől kezdve lakott a szállóban, mint Hüttner, az előtt más neve volt. Hüttner egy izben azt mondotta előtte, hogy Tiszát is eltettük láb alól. — Heffner nyug. miniszteri tanácsos a következő tanú, aki elmonja, hogy október huszonkilencedikén és harmincadikán Friedrichnél volt Mátyásföldön és csak harmincegyedikén este jöttek be Pestre vele. A tanút megeskették vallomására, majd az elnök a^ tárgyalás folytatását holnapra halasztotta. ' * A Tisza-bünpörben a hátralevő tanuk száma meghaladja a százat. Gadó István dr. törvényszéki elnök vasárnap délelőtt revideálta a hátralevő tanuk vallomásait és megállapította, hogy a kihallgatandó tanuknak jelentékenyen nagy része, legalább a fele, oly ténykörülményekre, vagy mellékmomentumokra volna kihallgatandó, amelyeket az eddigi bizonyítási anyag már teljesen tisztázott. Ezeknek a tanuknak a kihallgatása azonban minden valószínűség szerint elmarad, mert azokhoz sem az ügyész, sem a védők nem ragaszkodnak. Körülbelül ötven tanú kihallgatása volna még hátra, de ezeknek a vallomástétele azért válik hoszszadalmassá, mert van köztük néhány olyan, akiket részletesen, esetleg napokon keresztül kell majd kihallgatni. Ezek közé tartoznak Ulain Ferenc dr., Károlyi Imre gróf, Lengyel Zoltán és Paksy detektív. A bizonyítási eljárás befejezése után legalább 5 napot igényelnek a perbeszédek. _ Amint a Magyar Hiradó értesül, a tárgyalás befejezése után 1—2 nap múlva a biróság már kihirdeti az ítéletet is. Gadó István dr. törvényszéki elnök ugyanis a bírósági tanácskozás befejezése után nyomban élő szóval kihirdeti az ítéletet és csak azt lcövetőleg foglalják irásba a tőrvényszék Ítéletét, amely maga hatalmas kötet lesz. A földmivelésügyi miniszter a vagyonváltságról. — A hortobágyi állatkiállitás megnyitása. — Debrecen, jun. 27. Nagyatádi Szabó István földmivelési miniszter vasárnap nyitotta meg Debrecenben a hortobágyi álIatkiállilást.<Az ünnepélyes megnyitáson úgyszólván Hajdú megye egész gazdatársadalma képviselve volt. A megnyitást követő ünnepi ebéden Szabó hosszabb beszédben válaszolt az elhangzott üdvözlésekre s ismertette azokat a problémákat, amelyek az ország gazdáinak egy cél érdekében való egyesülését szükségessé teszik. — Két nagy probléma előtt állunk, — mondotta — eltekintve a pártviszonyoktól és a pártpolitikától. Az egyik a vagyonváltság kérdése, a másik a jóvátételé. Sok álmatlan éjszakát töltöttem e problémák miatt, mert az a kérdés, hogy meg tudja-e találni a nemzetgyűlés azt a módot, amelynek alapján az állam is megkapja a magáét, amire szüksége van és a polgárság se menjen tönkre. A kérdés mindenben még nincs megoldva és nem is tudjuk egyelőre," hogy miképpen fogjuk megoldani. Pedig ha a vagyonadót nem tudjuk igazságosan kivetni, tönkretehetjük az országot. ha pedig a politikai pártok nem tudnak megegyezni, feborithatják a helyzetet, aminek következményei beláthatatlanok. A másik nehézség a jóvátétel kérdése. (Halljuk!) Jönnek hozzánk azok, akik feldarabollak bennünket és most Ismét a vagyonunkat akarják elvinni. Jönnek hozzánk, nem tudjuk, hogy mit fognak követelni tőlünk, de hogy sokat, az bizonyos. Ha sikerülni fog a magyar kormánynak az ántántnak ezt a kérdést megmagyarázni, akkor ineg lesz mentve Magyarország. De ha az ántántban nem lesz belátás, akkor olyan veszedelem előtt állunk újra, amelynek politikai következményei beláthatatlanok. Én nem magyarázom most ezt részletesen. Arra kérem a gazdatársadalmat, hogy a vagyondézsmakérdésben keressük a megoldást és hogy ha "keresztülestünk ezen a nagy problémán, akkor varjuk az ántántot egyesült sziklaszilárd erővel, mert én kijelentem, hogy én, aki a föld forgalmának fanatikus küzdője voltam éveken keresztül, senki kedvéért sem vagyok hajlandó Magyarországot újra a rekvirálás és maximálás helyévé tenni és a gazdatársadalomból nem fognak kapni földmivelésügyi minisztert, aki újra áttérne a rekvirálásokra és a maximálásokra. Ép a jelen időben pártpolitikát nem akarok kifejteni, csak azt kérem, ne tekintsék, hogy honnan jöttem, hogy messziről) a Dunántulról jöttein, hogy az én kispolgári társadadalmam honnan küldött előre, mindig előre; ne gondolják, én nem kívánok vezér lenni és csak egy egyszerű napszámosnak tartom magam a társadalomban és ha a gazdatársadalom össze tud állítani olyan férfiakat, akik hajlandók ezt a küzdelmünket felvenni, akik hajlandók küzdeni ugy, mint én küzdöttem, akik hajlandók fölvenni azt a küzdelmet, amiben szerencsés és szerencsétlen voltam részesülni, akkor hajlandó vagyok a hatalmat ezeknek átadni, de csak ugy, ha erre alkalmasabb vezér akad. A Hortobágyról való beérkezés után Debrecenben a vasúti vendéglőben a debreceni Gazdakör látta vendégül a minisztert és kíséretét. A vacsorán nagyatádi Szibó István emelkedett általános érdeklődés közepette szólásra. Azzal kezdte, hogy meglepően ellenzéki beszédek hangzottak el még képviselőtársai részéről is. Itt állok, mint a kormány tagja és ugy látszik a dolog, mintha nem értenék egyet képviselőtársaimmal. De mi egyetértünk, ám nekünk felelős állásban levőknek tekintetbe kell vennünk bizonyos helyzeteket is. Vagy meg tudjuk javítani gazdasági helyzetünket, fel tudjuk emelni pénzünk értékét, vagy pedig ha ezt nem tudjuk megcsinálni, akkor senkinek sem lesz vagyona, senkinek sem lesz semmije, elvész az állam, tönkremennek az egyesek, akkor jön az ántánt és amit lehet, kisrófol belőlünk. A magyar kormánynak nem lehet más feladata, mint a gazdasági élet megerősítés«, pénzünk értékének emelése, hogy amink van, az valóságos érték legyen és ne fikció, kölcsönökkel dolgozni államcsődöt jelentene Ha nem állítjuk meg a bankóprést, akkor adósságunk folyton csak szaporodik. A pénzügyminiszter megállította a bankóprést, április óta nem nyomatunk bankót, de a kiadásokat fedezni kell, tehát a befolyó adóból kell fizetni a tisztviselőket. Nagy takarékosságra és nélkülözésekre van szükségünk, hogy adósságainkat fizethessük. — Nem rózsás a helyzetünk, de kötelezettségeinkre a pénzt elő kell teremtenünk, még ha minden héten más kormány és más miniszterek lesznek is. A pénzügyminisztert nem hibáztatjuk, de az kívánatos, hogy ne adóztassa meg jobban a gazdákat, mint a pénztulajdonosokat. Antig most — mivel nem lehet másképpen — megadóztatja a földet, annak ne legyen nagyobb az adója, mint a tőkéé volt. Igaz magyar barátsággal köszöntöm poharamat Debrecen gazdatársadalmára. Ezután a miniszter és kísérete vonatra ült és reggel kilenc órakor érkezett Budapestre. Magyar községeken osztozkodnak a csehek és románok. Bukarest, jun, 27. Take Janescu a kamarában a következő kijelentéseket tette: Románia védőszövetségre lépett Csehországgal. A védőszövetséget a két állam feje ratifikálta. Minthogy a békeszerződés .egyes pontokban ném. elégítette ki teljesen a román érdekeket, a bukaresti kormány a prágai kormánnyal folytatott tárgyalások révén barátságos uton rendezte ezeket a sérelmeket. Csehország Románia javára hat községről mondott le, amelyek területe 172 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 10.000 lélek, köztük 7000 román és 3000 egyéb nemzetiségű. Ennek ellenében Románia két községet engedett át Csehországnak, amelyek területe 60 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 3C30 lélek, akik között mindössze 6 román akad. A Mármarossziget és Szatmár közti müut, amely igen fontos a két város egymással való forgalma szempontjából, Romlnia birtokában marad. A Tisza balparljdn, egyetlen romáh község sem maradt többé cseh fennhatóság alatt. (MTI.) Bukarest, jun. 27. Christescu tábornok vezetésével' román küldöttség készül Prágába, ahol a Románia és Csehország között kötött védőszövetség értelmében megállapítandó katonai egyezmény részleteit fogják megtárgyalni. il korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 27. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 30 svájci frakkot jegyeztek. Fűíspánváltozás Debrecenben. Budapest, jun. 27. A kormányzó ur Őfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére dr. Hubert Ottót, Debrecen szab. kir. város .főispánját ezen állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és a város főispánjává Miskolczy Lajos nyugalmazott főszolgabírót nevezte ki.