Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-23 / 140. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 117. szám. Csütörtök Pápa, 1921 junius 23. Előfizetési árak: ' 400 K Egész évre . Fél évre . . Hegyed évre Egy hóra . . 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. SzerkesztSség és fiókkiadóhivatal : Török Sálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. nemzeti flyomda 11. Kiadóhivatal . . . . 61. X X KERESZTÉNY POLITIKA! NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. H» Cseh legionáriusok támadása Hlinkáék ellen. Rózsahegy, jun. 22. Hlinka lapja, a Slovák, állandóan támadásokat intéz a felvidéki cseh hivatalnokok ellen, akiknek egy része emiatt már kérte is Csehországba való visszahelyezését. A cseh tisztviselőknek az a része azonban, amely jövedelmezőbb stallumokban van, semmi körülmények között sem hajlandó jó pozícióját elhagyni. A hivatalokban működő légionáriusok megállapodtak abban, hogy Hlinka lapját elhallgattatják. A légionáriusok . néhány megbizottja a minap megjelent a Slovak szerkesztőségében, melynek tagjait inzultálni- akarták. A botrányos erőszak hire csakhamar elterjedt a városban, ahol ismeretlen forrásból egyúttal azt a hirt is elterjesztették, hogy a csehek meg akarják gyilkolni Hlinkát. E hirre az egész város talpraállt. Puskákkal, kaszákkal, késekkel és botokkal felfegyverzett tömegek vonultak a Slovak szerkesztősége elé s. őrizet alá vették a szerkesztőség helyiségeit és Hlinka házát. Az ezrekre menő néptömegnek a szónokok kijelentették, hogy irgalom nélkül széjjelvagdaíják nyomban azl a csehet, aki akár Hlinkát, akár a szerkesztőség bármely tagját tettleg bántalmazni fogja. A csehek katonaságot rendeltek ki a tömeg széjjeloszlatdsára, de az nem tágított. A lapszerkesztőséget és Hlinka házát egész éjjel fegyveres emberek őrizték. A városban igen izgatott a hangulat, mert állandóan tartja magát az a hir, hogy Hlinkát a csehek meg akarják gyilkolni. í) bolsBuikleh hatóira ítélték az amazon-ezred parancsnokát. Varsó, jun. 22. Az ukrán határmenti csatározásokban a bolseviki sereg ellen küzdött a fehérek soraiban egy aszszonyregiment is, amelynek parancsnoka Nlkiforova Mária, a bolsevikiek által megölt cári tiszt özvegye volt. Az asz szonyezredet a legutóbbi harcokban J bolseviki csapatok elfogták és parancsnokát rövid kihallgatás után golyó által való halálra Ítélték. A kivégzésre kirendelt vörös katonák azonban nem tudták lelkükre venni, hogy asszonyt öljenek, és ezért a.levegöbe lőttek. A kivégző csapat paralncsnoka ekkor gépfegyvert állíttatott föl a csapat-mögött és azzal fenyegette nieg az ellenszegülőket, hogy beléjük lövet. A fenyegetésnek megvolt az eredménye: az amazonsereg parancsnokán végrehajtották a barbár Ítéletet. A borona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 22. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 37'/« svájci frankot jegyeztek. A Bürüs Péteruár pusztulás előtt áll. Berlin, jun. 22. A moszkvai központi végrehajtó bizottság elnöksége felhívással fordult Szovjetoroszország ' munkásságához és parasztságához. A felhivás hangoztatja, hogy a vörös Pitervár pusztulás előtt áll, elvesztette egész erejét és olyan helyzetbe jutott, hogy további fennmaradása lehetetlen Gyárainak csak egyhatoda van üzemben, de még ezekben sincs munka, inert hiányzik a nyersanyag és a fütőszer. Ezért felhívják Szovjetoroszország mun kásáit és parasztjait, hogy lássák el Pétervárt élelemmel és szénnel. Harminc millió a hadifoglyok hazaszállítására. A kormány minden áldozatra kész a hadifoglyokért. — Budapest, jun. 22. A nemzetgyűlés mai ülését 3/t 11 óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvasták az interpellációs könyvet. Az interpellációkra fél 1 órakor tér át a Ház. — Milcovényi Jenő előadó beterjesztette az igazságügyi bizottság jelentését a büntetőtörvényekben és más törvényekben megállapított pénzbüntetés ideiglenes mértékének felemeléséről szóló törvényjavaslatról. A javaslatot a holnapi ülés napirendjére tűzték ki. " Napirend szerint a birói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása következett volna, minthogy azonban az utolsó feliratkozott szónok, Somogyi István nem volt jeleri, a vitát berekesztették s Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminiszter válaszolt az általános vita során elhangzott felszólalásokra. A vitában résztvevők legnagyobb része a birák és ügyészek nehéz anyagi helyzetével foglalkozott. Ö tudatában van annak, hogy a birák és ügyészek milyen súlyos helyzetben vannak, de ennek orvoslása tulajdonképen a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik. Hornydnszky Zoltán azt sürgette, hogy a várakozási időt szállítsák le. Az ajánlott egy évi várakozási idő teljesen ellentétben áll az automatikus előléptetéssel. Ami az állásszaporitás kérdését illeti, a jelen költségvetés keretében az igazságügy terén állásszaporitás van tervbe véve. A mostani javaslatnak tulajdonképen az a célja, hogy a birói oklevél értékét eggyé tegyék az ügyvédi oklevélével. Gondoskodni kell arról, hogy ha valamely biróra, vagy ügyészre nézve betegség, vagy öregség miatt már terhes a szolgálat, kiléphessen és ügyvédi gyakorlatot folytathasson. Javítani fogunk azért természetesen ettől függetlenül is a birók helyzetén. E tekintetben sok függ pénzügyminisztertől, de ha a pénzügyminiszter mindazt, amit expozéjában elmondott, valóra váltja, a birók és ügyészek jobb helyzetbe kerülnek. Kéri javaslat ejfogadását. Mikovényi Jenő előadó felszólalása után, aki szintén kérte a javaslat elfogadását, a nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta, majd áttért részletes tárgyalására. A részletes vita során Tasnádi Kovács József szólal fel az első szakaszhoz. Hibaztatja azt, hogy olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyeken nemcsak a bizottságokban, de a nemzetgyűlésben is módosításokat kell tenni.-Nem készítik kellőleg elő a törvényjavaslatokat, tegnap is letárgyaltak egy igen fontos törvényjavaslatot, amelyet 24 órával előbb osztattak ki a bizottság tagjainak, 24 óra múlva pedig már le is tárgyalták. Hornydnszky Zoltán közbekiált: Gyorstalpalás I Tasnádi Kovács István tovább beszél és megállapítja, hogy az első szakasz szerkesztése, pongyola. A javaslat a bíráknak kedvezményt ad, bár célszerűbb lenne, ha a kedvezmény helyett rendeznék kellően anyagi helyzetüket. A jelen törvényben nyújtotta kedvezményben részesíteni kell a fiatal birákat is, mert különben ezeket ez a szakasz a legnagyobb bizonytalanságba dobja ki. Vélemenye szerint a birák átlag nem sokat érnek el a nyújtott kedvezmény révén, mert hiszen ügyvédi irodájából csak az fog tudni megélni, aki megfelelő klientélát tud teremteni magának. Javasolja, hogy a 10 évben megállapított időt 5 évre szállítsák le, mert a biróság ezt megérdemli. — Temesváry István a bírósági jegyzőkre és fogalmazókra is kéri kiterjeszteni ezt a kedvezményt. A bírósági jegyzők közül sok önálló hatáskörrel működik, mintegy teljesen helyettesíti a birót. Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminiszter válaszolva a felszólalásokra, visszautasítja Tasnádi Kovács azon kijelentését, hogy a törvényjavaslatok pongyolán és előkészittetlenül kerülnek a nemzetgyűlés elé. Az első szakasz második kikezdéséhez módosítást ajánl. Ezután Hornydnszky Zoltán állott fel és indítványozza, hogy a birák ne jutalomban, hanem megfelelő fizetésben részesüljenek. Tomory Jenő indítványozza). hogy a kedvezményt a munkásbiztositó biráira is terjesszék ki. — Tomcsányi igazságügyminiszter kéri, hogy Temesváry módosítását fogadják él, Tomoryét. azonban vessék el. Miután Tasnádi Kovács módosítását visszavonta, az első szakaszt Temesváry módosításával fogadták el..— A második szakasznál Tasnádi Kovács József indítványozza, hogy harmadik szakaszul iktassák be, hogy ennek a törvénynek végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. A nemzetgyűlés ezután a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, majd áttértek az interpellációkra. Kdllay András a szabolcsvármegyei burgonya és állatkivitel ügyében interpellálta nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert. A vármegyei állatállományt nem tudják kellően értékesíteni aminek a kivitel hiánya az oka. Románia Magyarországon keresztül nagymennyiségű marhát száliit Ausztriába. Kérdi a földmivelésügyi minisztert, nem lehetne-e Magyarországból is kivinni? A Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesület 5000 marhára kért kiviteli engedélyt, a földmivelésügyi minisztérium azonban Aak 250 darabra adott. Komoly hirek terjedtek el arról, hogy a szabolcsi burgonyaterületet ismét zar alá veszik. Ettől még nem félnének annyira, mint attól, hogy ismét majd valamelyik szindikátus monopóliuma lesz a burgonya-kiviteli engedély. Fölmentek a földmivelésügyi minisztériumba, hogy felvilágosítást kérjenek, nagyatádi Szabó István azonban nem fogadta őket, hanem kiüzent, hogy menjenek ebben az ügyben Schnetzer tábornokhoz. Schnetzer tábornokéktól azt a feleletet kapta a gazdasági egyesület, illetőleg az elnöke, hogy az egyesület elnökét beválasztják a szindikátusba s a gazdasági egyesület 5 százalékot kap a tiszta haszonból. Ebből könnyen ki lehet találni, hogy a szabolcsi burgonya kiviteli monopóliuma a Schnetzner tábornok vezetése alatt álló tisztviselők csoportjáé lett. — Kérdi a minisztert, hajlandó-e azuk névsorát, akik kiviteli engedélyt kaptak, a Ház elé terjeszteni ? Hajlandó-e biztosítani, hogy minden termelő kaphasson kiviteli engedélyt állatra és burgonyára ? Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt. Ami a képviselőnek azt a kérdését illeti, hogy Románia Magyarországon át állatokat száliit Ausztriának, tudni kell, hogy ezt a trianoni békeszerződés irja elő, az ellen nem lehet most semmit sém csinálni, ebbe bele kell nyugodni. Ami azt illeti, hogy azok névsorát, akik kiviteli engedélyt kaptak, terjessze a nemzetgyűlés elé, azt nem hajlandó megtenni, különben ezek névsora a földmivelésügyi minisztériumban bárkinek rendelkezésére áll. Ilyen természetű dolgokkal nem lehet a nemzetgyűlés idejét igénybe venni. Csizmadia Sándor az egész országban mutatkozó munkanélküliségre hivta fel a kormány figyelmét. — Mózer Ernő a szab'olcsi burgonya forgalmának szabaddátétele ügyében interpellált, mire a távollévő közélelmezési miniszter nevében nagyatádi Szabó István kijelentette, hogy a kormány nem kiván kivételeket tenni, a szabad forgalmat mindenütt egyformán valósítja meg. — Tomory Jenő elhalasztotta interpellációját. Zákány Gyula a közalapítványi alapok tárgyában interpellálta a közoktatásügyi minisztert. — Vass József dr. kultuszminiszter azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy az alapokat lankadatlanul revideálja, azok állandó ellenőrzés alatt állanak. Uj ellenőrző bizottságot nem tud beállítani, mivel az alapkezelés nemcsak az ő hatáskörébe tartozik. Barla Szabó József interpellál a háborúban elhalt katonák szüleinek segélyezése tárgyában. — Ezután Huszár Károly emelkedett szólásra: — Elérkezett az utolsó pillanat,' hogy foglalkozzunk azzal a kérdéssel, amely másfél év óta holtpontra jutott. A forradalmak napjaiban Magyarországból körülbelül 400 ezer hadifoglyot eresztettünk vissza Oroszországba, abban a reményben, hogy Európának minden országában szabadon bocsátják a foglyokat és igy Oroszországban lévő hadifoglyaink számára is szabad lesz az ut hazájukba. A pontos számot ebben a pillanatban nem tudom még, de egyesek becslése szerint még mindig GO ezer emberünk van Oroszországban hadifogságban emberhez nem méltó viszonyok között, oly messze hazájuktól, hogy még a jövő év is bele telik abba, hogy visszatérhetnek. Van egy összefoglaló jelentés, amely a magyar hadifoglyok sorsát 1916 óta ismerteti és amelyet olyan ember irt, aki. odakünn á hadifogoly-bizottság vezetője volt. Ebben borzasztóan rémes dolgok vannak a cséhek terrorjáról és a hadifoglyok állapotáról. Az egész európai civilizációnak gyalázatos szégyene az a bánásmód, amelyben Kina és Japán részeisitette a hadifoglyokat. Rámutat a pétervári pincékben sínylődő magyar hadifoglyok súlyos és nehéz helyzetére. Nem hagyhatjuk ezeket elpusztulni, mert a 60 ezer ember rothad és pusztul anélkül, t^ogy támogatásban részesülne. Mindent cl kell követnünk arra nézve, hogy a világhistóriának ezt a gazságát világgá kürtöljük. Vladivosztokban ezer ember várja, hogy hazaszállítsák őket. Nem lehet ezt egyéni akciókkal biztosítani, ezt a kérdést a kormánynak kell a kezébe vennie. — Interpellációjában kéri a miniszterelnököt, hogy az oroszországi hadifoglyok hazaszállítása ügyében minden lehetőt elkövessenek. Gróf Bethlen István miniszterelnök zárt ülés elrendelését Kéri, amit az elnök el is rendel. Három óra után az elnök újból megnyitotta a nyilvános ülést, amelyen a miniszterelnök válaszolt Huszár Károly interpellációjára. Kijelenti, hogy a magyar kormány semmi áldozattól sem fog visszariadni, hogy a hadifoglyokat visszahozhassák. A legutóbbi minisztertanács erre a célra 30 milliót szavazott meg. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy Huszár Károly