Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-23 / 140. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 117. szám. Csütörtök Pápa, 1921 junius 23. Előfizetési árak: ' 400 K Egész évre . Fél évre . . Hegyed évre Egy hóra . . 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. SzerkesztSség és fiók­kiadóhivatal : Török Sálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. nemzeti flyomda 11. Kiadóhivatal . . . . 61. X X KERESZTÉNY POLITIKA! NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. H» Cseh legionáriusok támadása Hlinkáék ellen. Rózsahegy, jun. 22. Hlinka lapja, a Slovák, állandóan támadásokat intéz a felvidéki cseh hivatalnokok ellen, akiknek egy része emiatt már kérte is Csehországba való visszahelyezését. A cseh tisztviselőknek az a része azonban, amely jövedelmezőbb stallumokban van, semmi körülmények között sem hajlandó jó pozícióját elhagyni. A hivatalokban működő légionáriusok megállapodtak abban, hogy Hlinka lapját elhallgattatják. A légionáriusok . néhány megbizottja a minap megjelent a Slovak szerkesztő­ségében, melynek tagjait inzultálni- akar­ták. A botrányos erőszak hire csakhamar elterjedt a városban, ahol ismeretlen forrásból egyúttal azt a hirt is elter­jesztették, hogy a csehek meg akarják gyilkolni Hlinkát. E hirre az egész város talpraállt. Puskákkal, kaszákkal, kések­kel és botokkal felfegyverzett tömegek vonultak a Slovak szerkesztősége elé s. őrizet alá vették a szerkesztőség helyi­ségeit és Hlinka házát. Az ezrekre menő néptömegnek a szónokok kijelentették, hogy irgalom nélkül széjjelvagdaíják nyomban azl a csehet, aki akár Hlinkát, akár a szerkesztőség bármely tagját tettleg bántalmazni fogja. A csehek ka­tonaságot rendeltek ki a tömeg széj­jeloszlatdsára, de az nem tágított. A lapszerkesztőséget és Hlinka házát egész éjjel fegyveres emberek őrizték. A városban igen izgatott a hangulat, mert állandóan tartja magát az a hir, hogy Hlinkát a csehek meg akarják gyilkolni. í) bolsBuikleh hatóira ítélték az amazon-ezred parancsnokát. Varsó, jun. 22. Az ukrán határmenti csatározásokban a bolseviki sereg ellen küzdött a fehérek soraiban egy asz­szonyregiment is, amelynek parancsnoka Nlkiforova Mária, a bolsevikiek által megölt cári tiszt özvegye volt. Az asz szonyezredet a legutóbbi harcokban J bolseviki csapatok elfogták és parancs­nokát rövid kihallgatás után golyó által való halálra Ítélték. A kivégzésre ki­rendelt vörös katonák azonban nem tudták lelkükre venni, hogy asszonyt öljenek, és ezért a.levegöbe lőttek. A kivégző csapat paralncsnoka ekkor gép­fegyvert állíttatott föl a csapat-mögött és azzal fenyegette nieg az ellenszegülő­ket, hogy beléjük lövet. A fenyegetésnek megvolt az eredménye: az amazon­sereg parancsnokán végrehajtották a barbár Ítéletet. A borona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 22. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 37'/« svájci frankot jegyeztek. A Bürüs Péteruár pusztulás előtt áll. Berlin, jun. 22. A moszkvai köz­ponti végrehajtó bizottság elnöksége felhívással fordult Szovjetoroszország ' munkásságához és parasztságához. A felhivás hangoztatja, hogy a vörös Pitervár pusztulás előtt áll, elvesztette egész erejét és olyan helyzetbe jutott, hogy további fennmaradása lehetetlen Gyárainak csak egyhatoda van üzem­ben, de még ezekben sincs munka, inert hiányzik a nyersanyag és a fütőszer. Ezért felhívják Szovjetoroszország mun kásáit és parasztjait, hogy lássák el Pétervárt élelemmel és szénnel. Harminc millió a hadifoglyok hazaszállítására. A kormány minden áldozatra kész a hadifoglyokért. — Budapest, jun. 22. A nemzetgyűlés mai ülését 3/t 11 óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvasták az interpellációs könyvet. Az interpel­lációkra fél 1 órakor tér át a Ház. — Milcovényi Jenő előadó beterjesztette az igazságügyi bizottság jelentését a bün­tetőtörvényekben és más törvényekben megállapított pénzbüntetés ideiglenes mértékének felemeléséről szóló törvény­javaslatról. A javaslatot a holnapi ülés napirendjére tűzték ki. " Napirend szerint a birói oklevél ké­pesítő hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása kö­vetkezett volna, minthogy azonban az utolsó feliratkozott szónok, Somogyi István nem volt jeleri, a vitát berekesz­tették s Tomcsdnyi V. Pál igazságügy­miniszter válaszolt az általános vita során elhangzott felszólalásokra. A vi­tában résztvevők legnagyobb része a birák és ügyészek nehéz anyagi hely­zetével foglalkozott. Ö tudatában van annak, hogy a birák és ügyészek milyen súlyos helyzetben vannak, de ennek orvoslása tulajdonképen a pénzügymi­niszter hatáskörébe tartozik. Hornydnszky Zoltán azt sürgette, hogy a várakozási időt szállítsák le. Az ajánlott egy évi várakozási idő teljesen ellentétben áll az automatikus előléptetéssel. Ami az állásszaporitás kérdését illeti, a jelen költségvetés keretében az igazságügy terén állásszaporitás van tervbe véve. A mostani javaslatnak tulajdonképen az a célja, hogy a birói oklevél értékét eggyé tegyék az ügyvédi oklevélével. Gondoskodni kell arról, hogy ha va­lamely biróra, vagy ügyészre nézve betegség, vagy öregség miatt már terhes a szolgálat, kiléphessen és ügyvédi gyakorlatot folytathasson. Javítani fogunk azért természetesen ettől függetlenül is a birók helyzetén. E tekintetben sok függ pénzügyminisztertől, de ha a pénz­ügyminiszter mindazt, amit expozéjában elmondott, valóra váltja, a birók és ügyészek jobb helyzetbe kerülnek. Kéri javaslat ejfogadását. Mikovényi Jenő előadó felszólalása után, aki szintén kérte a javaslat el­fogadását, a nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta, majd áttért részletes tárgyalására. A részletes vita során Tasnádi Kovács József szólal fel az első szakaszhoz. Hibaztatja azt, hogy olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyeken nemcsak a bizottságokban, de a nemzetgyűlésben is módosításokat kell tenni.-Nem készítik kellőleg elő a törvényjavaslatokat, tegnap is letárgyal­tak egy igen fontos törvényjavaslatot, amelyet 24 órával előbb osztattak ki a bizottság tagjainak, 24 óra múlva pe­dig már le is tárgyalták. Hornydnszky Zoltán közbekiált: Gyors­talpalás I Tasnádi Kovács István tovább beszél és megállapítja, hogy az első szakasz szerkesztése, pongyola. A javaslat a bíráknak kedvezményt ad, bár célszerűbb lenne, ha a kedvezmény helyett rendez­nék kellően anyagi helyzetüket. A jelen törvényben nyújtotta kedvezményben részesíteni kell a fiatal birákat is, mert különben ezeket ez a szakasz a leg­nagyobb bizonytalanságba dobja ki. Vélemenye szerint a birák átlag nem sokat érnek el a nyújtott kedvezmény révén, mert hiszen ügyvédi irodájából csak az fog tudni megélni, aki meg­felelő klientélát tud teremteni magának. Javasolja, hogy a 10 évben megállapí­tott időt 5 évre szállítsák le, mert a biróság ezt megérdemli. — Temesváry István a bírósági jegyzőkre és fogal­mazókra is kéri kiterjeszteni ezt a ked­vezményt. A bírósági jegyzők közül sok önálló hatáskörrel működik, mint­egy teljesen helyettesíti a birót. Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminisz­ter válaszolva a felszólalásokra, vissza­utasítja Tasnádi Kovács azon kijelen­tését, hogy a törvényjavaslatok pongyolán és előkészittetlenül kerülnek a nemzet­gyűlés elé. Az első szakasz második kikezdéséhez módosítást ajánl. Ezután Hornydnszky Zoltán állott fel és indítványozza, hogy a birák ne jutalomban, hanem megfelelő fizetésben részesüljenek. Tomory Jenő indítvá­nyozza). hogy a kedvezményt a munkás­biztositó biráira is terjesszék ki. — Tomcsányi igazságügyminiszter kéri, hogy Temesváry módosítását fogad­ják él, Tomoryét. azonban vessék el. Miután Tasnádi Kovács módosítását visszavonta, az első szakaszt Temesváry módosításával fogadták el..— A második szakasznál Tasnádi Kovács József in­dítványozza, hogy harmadik szakaszul iktassák be, hogy ennek a törvénynek végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. A nemzetgyűlés ezután a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, majd áttértek az interpellációkra. Kdllay András a szabolcsvármegyei burgonya és állatkivitel ügyében inter­pellálta nagyatádi Szabó István föld­mivelésügyi minisztert. A vármegyei állatállományt nem tudják kellően érté­kesíteni aminek a kivitel hiánya az oka. Románia Magyarországon keresztül nagymennyiségű marhát száliit Auszt­riába. Kérdi a földmivelésügyi minisz­tert, nem lehetne-e Magyarországból is kivinni? A Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesület 5000 marhára kért kiviteli engedélyt, a földmivelésügyi minisz­térium azonban Aak 250 darabra adott. Komoly hirek terjedtek el arról, hogy a szabolcsi burgonyaterületet ismét zar alá veszik. Ettől még nem félnének annyira, mint attól, hogy ismét majd valamelyik szindikátus monopóliuma lesz a burgonya-kiviteli engedély. Fölmentek a földmivelésügyi minisz­tériumba, hogy felvilágosítást kérjenek, nagyatádi Szabó István azonban nem fogadta őket, hanem kiüzent, hogy men­jenek ebben az ügyben Schnetzer tábor­nokhoz. Schnetzer tábornokéktól azt a feleletet kapta a gazdasági egyesület, illetőleg az elnöke, hogy az egyesület elnökét beválasztják a szindikátusba s a gazdasági egyesület 5 százalékot kap a tiszta haszonból. Ebből könnyen ki lehet találni, hogy a szabolcsi burgonya kiviteli monopóliuma a Schnetzner tá­bornok vezetése alatt álló tisztviselők csoportjáé lett. — Kérdi a minisztert, hajlandó-e azuk névsorát, akik kiviteli engedélyt kaptak, a Ház elé terjeszteni ? Hajlandó-e biztosítani, hogy minden termelő kaphasson kiviteli engedélyt állatra és burgonyára ? Nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi miniszter azonnal válaszolt. Ami a képviselőnek azt a kérdését illeti, hogy Románia Magyarországon át álla­tokat száliit Ausztriának, tudni kell, hogy ezt a trianoni békeszerződés irja elő, az ellen nem lehet most semmit sém csinálni, ebbe bele kell nyugodni. Ami azt illeti, hogy azok névsorát, akik kiviteli engedélyt kaptak, terjessze a nemzetgyűlés elé, azt nem hajlandó megtenni, különben ezek névsora a földmivelésügyi minisztériumban bár­kinek rendelkezésére áll. Ilyen termé­szetű dolgokkal nem lehet a nemzet­gyűlés idejét igénybe venni. Csizmadia Sándor az egész ország­ban mutatkozó munkanélküliségre hivta fel a kormány figyelmét. — Mózer Ernő a szab'olcsi burgonya forgalmának szabaddátétele ügyében interpellált, mire a távollévő közélelmezési miniszter nevében nagyatádi Szabó István kije­lentette, hogy a kormány nem kiván kivételeket tenni, a szabad forgalmat mindenütt egyformán valósítja meg. — Tomory Jenő elhalasztotta interpel­lációját. Zákány Gyula a közalapítványi ala­pok tárgyában interpellálta a közokta­tásügyi minisztert. — Vass József dr. kultuszminiszter azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy az alapokat lankadatlanul revideálja, azok állandó ellenőrzés alatt állanak. Uj el­lenőrző bizottságot nem tud beállítani, mivel az alapkezelés nemcsak az ő ha­táskörébe tartozik. Barla Szabó József interpellál a há­borúban elhalt katonák szüleinek se­gélyezése tárgyában. — Ezután Huszár Károly emelkedett szólásra: — Elérkezett az utolsó pillanat,' hogy foglalkozzunk azzal a kérdéssel, amely másfél év óta holtpontra jutott. A forra­dalmak napjaiban Magyarországból körülbelül 400 ezer hadifoglyot eresz­tettünk vissza Oroszországba, abban a reményben, hogy Európának minden országában szabadon bocsátják a fog­lyokat és igy Oroszországban lévő hadifoglyaink számára is szabad lesz az ut hazájukba. A pontos számot eb­ben a pillanatban nem tudom még, de egyesek becslése szerint még mindig GO ezer emberünk van Oroszországban hadifogságban emberhez nem méltó viszonyok között, oly messze hazájuktól, hogy még a jövő év is bele telik abba, hogy visszatérhetnek. Van egy összefoglaló jelentés, amely a magyar hadifoglyok sorsát 1916 óta ismerteti és amelyet olyan ember irt, aki. odakünn á hadifogoly-bizottság vezetője volt. Ebben borzasztóan ré­mes dolgok vannak a cséhek terror­járól és a hadifoglyok állapotáról. Az egész európai civilizációnak gyalázatos szégyene az a bánásmód, amelyben Kina és Japán részeisitette a hadifog­lyokat. Rámutat a pétervári pincékben sínylődő magyar hadifoglyok súlyos és nehéz helyzetére. Nem hagyhatjuk eze­ket elpusztulni, mert a 60 ezer ember rothad és pusztul anélkül, t^ogy támo­gatásban részesülne. Mindent cl kell követnünk arra nézve, hogy a világ­históriának ezt a gazságát világgá kür­töljük. Vladivosztokban ezer ember várja, hogy hazaszállítsák őket. Nem lehet ezt egyéni akciókkal biztosítani, ezt a kérdést a kormánynak kell a kezébe vennie. — Interpellációjában kéri a miniszterelnököt, hogy az orosz­országi hadifoglyok hazaszállítása ügyé­ben minden lehetőt elkövessenek. Gróf Bethlen István miniszterelnök zárt ülés elrendelését Kéri, amit az elnök el is rendel. Három óra után az elnök újból megnyitotta a nyilvános ülést, amelyen a miniszterelnök válaszolt Hu­szár Károly interpellációjára. Kijelenti, hogy a magyar kormány semmi áldo­zattól sem fog visszariadni, hogy a hadifoglyokat visszahozhassák. A leg­utóbbi minisztertanács erre a célra 30 milliót szavazott meg. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy Huszár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents