Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-22 / 139. szám

Tízenhatodik évfolyam 245. szám. Szombat Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 22. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . (legyed évre Egy hóra . . 400 K 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. PAPA ES VIDEKE , Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: 11. Szerkesztősig . . . Kar. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 8S X XX Felelős szerkesztői NÉMETH JÓZSEF. Mai Lloyd Beorge a bébe helyreállításáról. London, jun. 21. A brit birodalmi konferencia megnyitásakor Lloyd George nagy beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a konferencia olyan időben nyilik meg, amikor az egész világon nagy a nyugtalanság. Különösen két kérdés kelt aggodalmat: Németország lefegyverzés kérdése szerinte megoldottnak tekinthető. A német flotta eltűnt a tenger szinéről és a német hadsereg többé nem nagyhatalom. Ez az egykor milliókat számláló haderő ma már csak 100.000 emberből áll. Két nehézség van hátra: Lengyelország elhatárolása Litvániától és Felsősziléziától, továbbá a Törökországgal való béke. Ha ezeket a kérdéseket is megoldották, majd csak akkor lehet mondani, hogy a béke helyreállt. Európa újjáépítése, a tartós béke csak szerződések elfogadása és közös betartása utján érhető el. Japánról és Amerikáról Lloyd George a következőket mondotta: — Japánban becsületes szövetségest találtunk, aki mérhetetlen szolgálatot tett, hogy Amerika kipróbált barátságát megtarthassuk, viszont Amerika segitett megoldani azt a kérdést, vájjon Japán a távoli Keleten velünk karöltve járhat-e el. Nem utolsó helyen áll ugyanis a kinai kérdés. Az Egyesült-Államokkal való barátságos együttműködés miránk nézve olyan princípium, amelyet ösztönünk is, eszünk is diktál. Et akarjuk kerülni a fokozott fegyverkezést és az amerikai államokkal meg akarunk tárgyalni minden javaslatot a fegyverkezés korlátozásáról. Nem feledjük el, hogy Nagybritanniának élete épp ugy, mint a dominionoké a tengeri hatalmon épült fel. (MTI.) fl borona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 18. Zürichben ma 100 magyar koronáért 245 svájci frankot jegyeztek. A csehek Hegedűs Lórántrál. Prága, jun. 21. A brünni Lidove Noviniban Bertis volt cseh pénzügyminiszter foglalkozik Hegedűs Lóránt magyar pénzügyminiszternek a Prager Tagblattban nemrég megjelent nyilatkozatával a középeurópai államok érmeegységéröl. Benis szerint az utódállamok kereskedelmi forgalma a nyugati exportállamokkal nem azért ütközik nehézségekbe, mert az utódállamok önálló valutára tértek át, hanem azért, mert mindezeknek az államoknak valutája nem stabil. A nemzeti valuták szabályozására és javítására van szükség. Ezt azonban nem lehet elérni közös valutával, hanem ennek különböző belpolitikai feltételei vannak, jóképpen az egyensúly. Az uj államok számára a jelenlegi papirvalutáktól független aranyvalutát bevezetni Benis szerint kivihetetlen. Az arany valutára vagy valamilyen más pénzegységre áttérni csak a papirvaluta stabilizálása után lehet. (MTI.) Megalakult az uj osztráh Kormány. Bécs, jun. 21. A nemzelgyülés a keresztényszocialisták és nagynémetek 98 szavazatával a szociáldemokraták 62 szavazata ellenében megválasztották az uj kormányt. Schober szövetségi kancellár kijelentette, hogy ugy a maga, 1 mint a kormány többi tagja nevében a választást élfogadja. Hegedűs Lóránt expozéja. — Hat és fél milliárd a deficit. Budapest, jun. 21. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutatja a bejelentések során a Ludovika Akadémia meghivóját a junius 24-én az ellenforradalmárok emlékére tartandó istentiszteletre és ünnepségre, továbbá a Move meghivóját a vértanúhalált halt Lembetkovics százados emlékmüvének 25-én délután tartandó leleplező ünnepségére. — Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjesztette ezután a zárórendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, úgyszintén a madridi 1921. évi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatokat az osztályok mellőzésével a bizottságokhoz utalták. — Hegedtls Lóránt pénzügyminiszter beterjesztette az ingatlanvagyonok, a felszerelési tárgyak, az árukészletek, iparüzemek és egyéb jószágok vagyonváltságára, valamint a háborús vagyonok váltságára vonatkozó törvényjavaslatokat' Kéri, hogy a javaslatokat sürgősen tárgyalják" 7 le. Ezután beterjesztette az 1921.—22. évi költségvetést s szót kért, hogy az ország pénzügyi helyzetét vázolhassa. Beszéde elején utalt arra, hogy első beszédében tett Ígéreteit megtartotta, elöször ip megállította a bankóprést s most, hat hónappal és két nappal sztu foglalójának elhangzása után beterjeszti a költségvetést. A jelenlegi költségvetést nem lehet összehasonlítani a régiekkel, mert az egész mai Magyarország területben a réginek csak 32 százaléka, népességének csak 40 százaléka, ezzel szemben az államadósságunk a réginek 60 százaléka. A korona körülbelül huszadrészére csökkent, tehát a belső értéke 5 centimesnek felel meg. Nem lehet a jelen költségvetést összehasonlítani a Korányi-félével sem mert abban csak átalány tételek voltak a mostani pedig rendes. Költségvetése sem Teleky, sem Korányi, sem egyetlen más elődje költségvetéséhez nem hasonlítható, mert több ujitást vitt abba. Elöször is kettészakította a költségvetést, még pedig az államra és állami üzemekre vonatkozó két részre. Mint bankigazgató, dolgozott ilyen üzemekkel s tapasztalatból mondja, hogy nem szabadna nekik deficittel dolgozni. Záros határidőt kell nekik adni arra, hogy ne deficittel dolgozzanak. Költségvetésében két mérleg van, az egyik A és másik B mérleg, B az állami üzemeket jelenti, A magát az államot. — Sokan abban a hitben vannak, hogy az állam valami misztikus lény. Pedig az állam a polgárok zsebe s ha egy szép napon a nemzetgyűlés törvényt hozna a pénzügyminiszter hatályosabb védelméről (élénk derültség) azt kérném, hogy az első az legyen, hogy mindenkinek, aki az államtól követel valamit, azt felelhessem, hogy a polgárok zsebeiből akar. — Az állami költségvetésnek előbb az állami üzemekre vonatkozó részével kiván foglalkozni. Az üzemek költségvetésénél utal arra, hogy az állami üzemek egynéhánya dicséretes felesleget mutat fel. A posta 593 milliós kiadásával szemben 735 millió korona bevételt mutat fel, tehát a tiszta jövödelem 142 millió. A postatakarékpénztárral nem foglalkozik, mert az csak átmeneti üzem s amint az önálló magyar jegybank működését megkezdi, a postatakarékpénztárt bele olvasztja. Sokkal fontosabb ennél az államvasutak költségvetése, amelyben kiadásként szerepel 3764 millió 935 ezer 143 korona, bevétel ezzel szemben 3417 millió korona, vagyis a deficit 347 millió 935 ezer 143 korona. A legnagyobb dicsérettel kell megemlékezni az államvasutak vezetőségéről, amely a vasutat a romokból a mai színvonalra emelte. — Az erdőgazdaságoknak is volt bizonyos feleslegük, de az állami mezőgazdasági birtokok költségvetése a mezőgazdaság mai súlyos helyzete következtében 192 millió korona bevétellel szemben 196 millió korona kiadás áll, a deficit tehát négy millió korona (Mozgás.) Az bizonyos, hogyha más emberek kezén lennének ezek a birtokok, több jövődelmet érnének el. öszszegezve, az összes állami üzemek kiadása 6842 millió korona, a bevétel ezzel szemben 5987 millió korona, a tiszta hiány tehát 854 millió korona és ezt az államnak kell pótolnia. Magának az államnak költségvetésénél az volt a cél ja, hogy békebeli költségvetést készitsen. A helyzet körülbelül most az, hogy a kiadásokat fedezik az általa behozott adók. A pénzügyminisztérium 1'4 milliárdos kiadásába bele van számitva a vámőrség felállításának költsége és bizonyos elkerülhetetlenül szükséges beruházások. A belügyminisztériumnak növekedett a költségvetése. A népjóléti minisztérium költségvetése 343 millióval emelkedett, de ebben benn van a rokkantak költsége is, akiktől semmit sem lehet megtagadni (általános helyeslés). A vagyonváltsághoz nem nyúlt, de a hadiváltságból 97 milliót a rokkantak részére engedett át. (Helyeslés). A legnagyobb emelkedés a kultuszlárcánál van, amelynek kiadását 395 millióval emelték. Az állami költségvetés rendes kiadásai 11 milliárdra rúgnak, rendes bevételei pedig elérik a 12 milliárdot, közel egymilliárd volna tehát a fölösleg, ezzel szemben az állami üzemek költségvetésénél 835 millió a deficit, igy mindössze 80 milliós plusz mutatkozik. Ezek nagyjában a rendes tételek, amelyeket a rendkívüliek követnek. Két milliárd a beruházás, külön háromszázmillió az építkezési beruházás, négymilliárdnál több az egyéb előirányzat, igy végeredményben hat és félmilliárd a deficit, ezek a milliárdok azonban elasztikusak, megnőnek, vagy eltűnnek, aszerint, amint Európa a magyar koronát értékeli. Ha a korona eléri az öt szantimot Zürichben, akkor nem lesz deficit. Miként tüntessük el ezt a deficitet? Ez a nemzetgyűléstől és az európai nagyhatalmaktól függ. És függ ezenkívül a jóvátételi bizottságtól is. — Harminckét javaslatom közül huszonkettőt már befejezhettem. Készülőben van még tiz A vagyonváltságot a nemzetgyűlésnek el kell fogadnia, mert enélkül a földreformot keresztül vtnni nem lehet. Az elvett földet a polgárok között kell szétosztani, de természetesen nem ingyen. A számok erdeje közepében, sok bajok közepette,én, a számadó, magyar zsoltárokat hallok. Több adót nem lehet csinálni. Valutánk kérdése akkor rendeződik, ha az antanthatalmak belátják, hogy élni nekünk is jogunk van. Adóságainkat csak akkor fizethetjük, ha pénzünk annyit ér, hogy frankot és fontot vehetünk. Ehhez még az szükséges, hogy a repardció (jóvátétel) szó ejtessék el. Mi megtettünk mindent a jóvátételre, amikor területünk kétharmad részét elvették és az oláhok 125 milliárd értéket hurcoltak el. Magyarország már fizetett. Politikai hitvallásunk szerinte Oroszországtól függ. Ha Oroszország talpra áll, a mi politikánkat keresni fogják. — Nem minálunk, az antantnál vannak a vezetők, ha a koronát le akarják rontani, a korona leromlik, mi fizetni nem tudunk. Lehet gödröt ásni, lehet valamely ezer éves nemzetet eltemetni, de a gödör fala összeomlik és magával rántja a szomszédokat és Európa békéjét is. Mi igazán megbűnhődtünk már a multat s jövendőt. Aki segit mirajtunk, azon mi is segitünk. — Beszéde végén óriási éljenzés tört ki, az egész Ház ünnepelte Hegedüst. Öt perc szünet után Belitska Sándor honvédelmi miniszter három törvényjavaslatot terjesztett be. — Tomasdnyi V. Pál igazságügyminiszter beterjesztette az 1914. évi sajtótörvény rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérte, hogy a javaslatot a bizottságok sürgősen tárgyalják le, hogy minél előbb törvényerőre emelhessék. A Ház javaslatra kimondta a sürgősséget. —Mikovényi Jenő előadó terjesztette be azután a birói oklevél képesitő hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyhez Hornyánszky Zoltán és Vázsonyi Vilmos szólaltak fel. — Az ülés ezzel véget ért. H százezer koronás levél ügye. Budapest, jun. 21. A Tisza-pór mai tárgyalása meglepetéssel kezdődik. Dr. Kern Aurél védő üzenetet küldött a bíróságnak, hogy váratlanul el kellett utaznia s emiatt kérte a biróságot, hogy a mai napra más védőt rendeljenek ki Gaertner Marcel mellé. A tárgyalást ennek folytán nem lehetett megnyittania, más védőt nem keríthettek. A többi védő hangosan tiltakozott az ellen, hogy olyan ügyvéd üljön be a védők sorába, aki az ügyet egyáltalán nem ismeri s hogy a védő személye esetleg naprólnapra változzék. A biróság tanácskozásra vonult vissza és azt a határozatot hozta, hogy Gaertner távollévő védője, Kern Áurél dr. helyett Lázár Ernő dr.-t rendeli ki helyettesül. Gadó István elnök csaknem egy órai késedelemmel folytatta a tárgyalást. Fél tizenegy óra mult, amikor az elnök megnyitotta a tárgyalást. Folytatták Schreiber László kihallgatását. Hüttner egy okiratot mutat be, amely szerint Schreiber ellen a polgári bíróságon bünügy van folyamatban. Elnök (Schreiberhez): ön tegnap emiitette, hogy miniszteri engedélylyel utazott Bécsbe. Privát utja alkalmával találkozott olt Kohuttal ? Tanú: Igen. Elnök: Kohutnak utasitása volt, hogy a százezer koronás levelet megszerezze ? Tanú: Én igazoltam Kohutot és kiderült, hogy szabályszerű irása(vannak. Élnök: ön emiitette Klug Árpádot és jános Andort, akik sárga boritékot mutattak önnek, melyből Sztupka őrnagy névjegyét vették ki. Érdeklődött azután, hogy hogyan került az a névjegy a birtokukba? Tanú: Nem. Elnök: Ön emiitette, hogy december 7-én újból Bécsbe utazott, hogy a százezer koronás levelet elhozza. Ezzel kapcsolatban azt kérdem, ön az a Schreiber László, aki csendörhadnagy volt? Tanú: A tábori csendőrségnél hadnagy voltam. Elnök: -Mondja meg, hogy amikor Bécsbe utazott, hivatalosan' utazott ? Tanú: Igen.