Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-17 / 135. szám

Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 118. szám. Szombat Pápa, 1921 junius 17. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . Negyed évre . Egy hóra . . . Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Törők Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal! Fő tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX Bilinski lesz a lengyel pénzügyminiszterVarsó, jun. 16. Pretkowsky pénzügy mifiiszter megtagadta azt a kérést, hogy lemondását visszavonja. Politikai körökben ugy tudják, hogy a kormány Bilinski Leónak, a volt osztrák pénzügyminiszternek akarja a pénzügyi tárcát felajánlani. (MTI.) Erdély katonai kormányzóját Besszardbiába helyezték át. Bukarest, jun. 16. Mosoiu Traján tábornok, Erdély katonai kormányzója, aki mint a vadászhadosztály parancsnoka eddig Nagyváradról látta el az uj 'országrész katonai igazgatását, Besszarábia főparancsnokává neveztetett ki. A kinevezést a Hivatalos Közlöny publikálja. Mosoiu tábornok' uj megbizását a bukaresti körök azzal magyarázzák, hogy Románia erősen exponált keleti frontján szükség van „erőskezű és megbízható" katonára. i) nagy angol sztrájk véget ért. London, jün. 16. Amennyire a szavazás eredményét eddig át lehet tekinteni, tegnap a munkások névszerinti szavazása alkalmával a többség amellett szavazott, hogy a munkaadók legutóbbi javaslatait elfogadják. Valószinü, hogy a munkát hétfőn ismét megkezdik. (MTI.) i Kun Béla Svédországban, Finnországban és Norvégiában! szerzett üsszeeshüvést. Kopenhága, jun. 16. A Stockholmban felfedezett bolsevista összeesküvés arra irányult, hogy Svédország, Finnország és Norvégia északi területén elszakadási mozgalmat szitson és ezeket a területeket Szovjetoroszországhoz csatolja. A svéd sajtó megállapítja, hogy a mozgalomnak, amelyet Kun Béla vezetett, Norvégiában kellett volna kitörni. (MTI.) A borona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 16. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 35 svájci frankot jegyeztek. Beifast véres éjszakájaL o n d q n, jun. 16. Belfast ismét borzalmas éjszakát élt át, amely a polgárháború legvéresebb napjaira emlékeztet. A harc a protestánsok és katolikusok nyilván véletlenül keletkezett összetűzésével kezdődött és rendkívül hevessé fajult. A harcolók puskával és revolverrel támadtak egymásnak. A katonaság kénytelen volt géppuskákkal megtisztítani a teret. A harcolók dühe erre a katonák és a rendőrök ellen fordult. Csak nagysokára sikerült nyugalmat teremteni. Később a harc újból fellobbant és reggel felé ujabb zavargások voltak. Több más helységben is megtámadták a csapatokat a sinnfeinisták és ezeknek az összetűzéseknek a során több ember életét vesztette. (MTh) A kisgazdapárt nem támogatja Drozdyt. Budapest, jun. 16. A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszterhez aziránt, hogy Drózdy Győző a pacsai kerület egyik képviselőjelöltje által kiadott választási röpiratban foglalt azon állítás, hogy az általa képviselt politikai irányzatnak nagyatádi Szabó István a vezére, megfelel* e a valóságnak. Nagyatádi Szabó István a Magyar Távirati Jrodát felhatalmazta annak közzétételére, hogy a Drózdy Győző által képviselt irányzattal semmiféle közösséget sem vállal• és ebben sem vezéri szerepe, sem más kapcsolata nincs. Felhatalmazta továbbá a Magyar Távirati Irodát annak közlésére is, hogy Drózdy Győzőnek jelenlegi választási küzdelmétől ugy ő, mint párthívei is teljesen távol állanak és Drozdyt semmiféle tekintetben sem támogatják. X x Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Az amerikai szenátus eluetette Porter bóhejavaslatát. Washington, jun. 16. A szenátus tegnap elvetette Porternek az európai középponti hatalmakkal való békeállapot helyreállításáról szóló határozati javaslatát, amelyet a képviselőház a minap elfogadott. (MTI.) Jugoszláviában politikai bünüsükEt nem lehet haláipj Belgrád, jun. 16. Az Avala ügynökség jelenti: Az alkotmányozó gyűlés tegnap megszavazta az alkotmány javaslat 9. és 10. szakaszát. A 9. szakasz eltörli politikai bűnügyekben a halálbüntetést, kivéve az uralkodó személye ellen elkövetett merénylet esetét. A 10. szakasz szerint ezentúl számkivetést sem lehet kimondani politikai bűncselekményekért. Százhuszonhárom milliárd az államadósságunk. — A hadikölcsönök ügye a nemzetgyűlésben. B u d a p e s t, jun. 16. A nemzetgyűlés mai ülését "AH órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend szerint a kolozsvári és pozsonyi egyetemek ideiglenes elhelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása van soron, továbbá a magyar királyi szabadalmi biróság elnökének, alelnökének és bíráinak illetményéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A két törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Kihirdetés céljából elö fogják terjeszteni őket. — Következett a magyar államadósságokról szóló törvényjavaslat általános vitája. Elsőnek Kolozsi Jenő szólalt fel. A törvényjavaslat ujabb áldozatokat kiván a magyar állampolgároktól. A törvényjavaslat kijelenti, hogy az államadóssági cimletek után is fizetni kell vagyonváltságot. A szabad redukció megvalósítása azonban még rosszabb lett volna. Kéri a háborús nagy vagyonok megadóztatását. Helyes volna, ha legalább a vagyon hatvan százalékát vennék el ezek tulajdonosaitól. Kérdi a pénzügyminisztert, mi lesz azokkal, akik, hogy a vagyonváltságtói megmeneküljenek, pénzük nagy részét értékpapírokba fektették, mi lesz azokkal, akik 1920 dec. 20.-a után a raktáron levő áruikat a piacra dobták, az értük kapott pénzt pedig a bankokban helyezték el. Minthogy a pénzügyminiszter az 1920. december 20.-a után a bankokban elhelyezett betétekre vonatkozólag kijelentette, hogy azokhoz hozzá nem 'nyul, kérdi, mi lesz azokkal, «kik pénzüket a vagyonváltság elől ilyen módon vélték biztosítani. — A pénzügyminiszter expozéjában ugy nyilatkozott, hogy idővel fel fogja állítani az önálló magyar jegybankot külföldi segítséggel. Kérdi, nem lehetne-e erre a célra az ékszerek egy részét lefoglalni, hogy az képezné az önállS magyar jegybank alapjának egy részét. — Kéri a pénzügyminisztert, nyilatkozzon arra vonatkozólag, hogy mennyi tulajdonképen a magyar állam tadóssága, mert a közönség szeretné udni, hogy mennyi az állam adóssága és mennyi a bevétele. — A törvényjavaslatot elfogadja, csak az első szakasznál kiván kisebb módosítást és pedig olyan értelemben, hogy az államadóssági cimletek vagyonváltsága 20 százalékról 15 százalékra mérsékeltessék. Az elnök bejelenti, hogy Ráday Gedeon gróf belügyminiszter a holnapi ölesben fog válaszolni Szűcs Dezsőnek a pápai Keresztény Munkásegyesület rendőri karhatalommal történt feloszlatása tárgyában hozzá intézett interpellációjára. Ezután Ernszt Sándor szólalt fel és a progresszivitás elvének érvényesítését követelte az adóterhek kiszabásánál. Az adókivetési közegek túlságos lelkiismeretességgel végzik munkájukat és ez bizonyos visszaélésekre ad alkalmat. Felemliti, hogy valahányszor egy ujabb adótörvényjavaslat életbe lép, a kapitalizmus mindig azzal áll elö, hogy hangoztatja, hogy az a nagyközönség érdekeibe ütközik. Ne hagyjuk magunkat befolyásolni ezzel, mert nem a nagyközönség, hanem csupán a kapitalizmus érdekei ellen van az. Ernszt Sándor beszéde további folyamán kiemeli annak szükségességét, hogy tisztába kell jönni azokkal az ujabb terhekkel, amelyeket a törvényjavaslat az állampolgárok számára jelent. Azért szükséges az, mert a pénzügyminiszter kijelentette annak idején, hogy csak egy évig kiván maradni pénzügyminiszteri székében és ez az ominózus határidő sürgeti, hogy tiszteba kell jönni azzal, hogy a jelen törvényjavaslatban kiszabott összegek után, amely körülbelül 25 milliárdra tehető, mennyi még a magyar államadóság. Helyteleníti, hogy a vagyonváltság tekintetében különféle osztályokat és csoportokat állapit meg a javaslat és van 15 és 20 százalékos adókulcs. Az igazság azt követeli, hogy a lehetőséghez képest mindenki egyforma arányban viselő a terheket. Felemlíti azt, hogy a pénzügyminiszter azt mondotta, hogy öt százalékos kamatozású uj állampapírt fog kibocsátani és ez lesz a legjobb és legkapósabb papír. A pénzügyminiszter azonban utólag elvetette a kamatredukció terhét, tehát most az 5%-os címleteknek a hadikölcsönkötvények erős versenytársai lesznek. Helyteleníti, hogy az olyan állampapírok vagyonváltságát, amelyet készpénzben fizettek ki, a teljes névérték után vegyék. Mindenki tudja, hogy a teljes névérték az állampapíroknál már a kibocsátás pillanatában is illuzórikus. Helyteleníti, hogy a pénzügyminiszter a lombardirozott hadikölcsönök tekintetében enyhitést tett, holott tudvalévő, hogy éppen a nagybankok jegyeztek sok lombard-hadikölcsönt. Ezek most öt százalékot fizetnek s hat százalékot kapnak. — A javaslatot elfogadja. Schiessl Henrik figyelmezteti a pénügyminisztert, hogy a legszegényebb néprétegek szinte utolsó filléreiket adták hadikölcsönjegyzésre, ezeket vagyonváltsággal megterhelni nem igazságos dolog s mindenesetre alacsonyabbnak kell neki lenni, mint a záloglevelek és községi kötvények váltságának. Mint egy vidéki pénzintézet volt vezetője, számtalan esetet látott, amikor a köznép utolsó filléreit adta oda hadikölcsönjegyzésre. Ezeket már majdnem a tönk szélére juttatta az is, hogy a kamatok fizetését beszüntették. Az 1000 koronán aluli cimletek után ne vegyenek vagyonváltságot, a 100 ezer koronáig terjedő címleteket progresszive lehet megadóztatni. Mózer Ernő a vagyonváltság törvényjavaslat hadíkölcsönökre vonatkozó része megváltoztatásának szükségességére mutatott rá. — Szterényi József báró a tőzsdei árzuhanások kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy ezt nem a korona zürichi jegyzése okozza, hanem -a közöhség félénksége. — A kamatredukció ellen elhangzott érvekre vonatkozólag megjegyzi, hogy éppen a konszblidáció terén előrehaladott külföldi államok engedték meg, maguknak azt, hogy hogy magas kamatozású köt vényeiket alacsonyabb kamatozásuakra kicseréljék. — Ezután a hadikölcsönök vagyonváltságának kérdésével foglalkozott és bejelentette, hogy a részletes tárgyalás során olyan értelmű módos' tást fog ajánlani, hogy a váltságot hadikölcsönöknél 20 százalékról 15 sz zalékra szállítsák le, továbbá, hogy a harmadik paragrafusban az erkölcsi testületek, jótékony intézmények hadikölcsönei részére biztosított adómt itességet a hadiözvegyek, hadiárvák, hadirokkantak és hadviseltek hadikülcsöneire is terjesszék ki. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter állott fel szólásra. Célja világos, nem takarta el sohasem, hogy őt gazdasági tervei keresztülvitelénél politikai célok is vezetik. Neki célja érdekében szem előtt kell tartani, hogy az az ország,' amely megmaradt, nem Magyarország, hanem csak Csonkamagyarország. Ha visszaadják a régi Magyarországot, ő nem csak hat százalékot fog fizetni a hadikölcsönök után, hanem •sokkal többet, tehát Magyarország hitelezőit gazdasági uton akarja rávenni, hogy segítsék visszaszerezni a régi Magyarországot, mert ez nekik is pénzügyi érdekük. Csonkamagyarországnak természetesen vállalni kellett Magyarország összes külföldi adósságait. A külföldi kölcsönöket Magyarország az akkori valutában vette fel, amikor a magyar korona többet ért, mint a kölcsönzők valutája. Valutánk mai értéke mellett ez természetesen rettenetes adósság, amelyet pontosan nem is tud fixirozni azért, mert ez a valuta értékével napról-napra változik, csak annyit jelezhet, hogy valutánk mai napi állása szerint a magyar államadósság 123 milliárd. Az adóterhek ezért nagyok; mi becsületes adósok akarunk lenni a teljesítőképesség határáig. A legfontosabb természetesen most az, hogy emelkedjék a pénzünk értéke, hogy adósságainkat kedvező valuta-állásban fizethessük ki. Az állam pénzügyeinek rendezésére