Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-12 / 131. szám

Ara 2 korona Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Vasárnap Telefonszámok: Szerkesztősig 11, Ker. nemzett Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. Pápa, 1921 junius 12. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő4ér 12. xx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX i) pénzügyminiszter a pénz kicseréléséről. — i) szegedi háromszög és a baranyai terület kiürítése. -* B u d a p e s t, jun. 11. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A nemzetgyűlés ezután harmadszori olvasásban is elfogadta az 1920—21. évi költségvetést s azt kihirdetés végett felterjesztik a, kormányzóhoz. Ezzel a nyolc órás ülések megszűntek. Következett volna a tegnapi ülésről távol volt képviselők névsorának felolvasása, minthogy azonban a Ház tegnap délelőtti ülése nagyon hosszura nyúlt, az elnök javasolja, hogy a Ház a házszabályok 262. szakaszának alkalmazásától ezúttal tekintsen el. A Ház igy határozott. Szabó József, Schandl Károly, Pálffy Dénes, Somogyi Islván, Lingauer Albin interpellációira napirend után tér át a Ház. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését kedden tartja, napirenden a kolozsvári és pozsonyi menekült egyetemek elhelyezéséről, a szabadalmi bíróság elnöke, alelnöke és birái illetményének rendezéséről, a magyar államadósságokról és az államjegy kibocsátást ellenőrző bizottság megválasztásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kért szót. Paczek Géza május 25-i interpelláció beszédében azt kérte, hogy a pénzkicserélés községenként, vagy több község csoportosításával történjék s a hamis pénz 'beváltására nézve hozzanak valami rendeletei. — December 21-i expozéjában még az volt a számítása, hogy a pénzkicserélést 5 százalékos levonással végzi, későbbazonban, bár az államnak ebből kára származott, a közgazdasági élet előnyére elállott ettől a tervtől. A külföld ezt kedvező jelnek vette, mert valutánk azóta egyre javult. Ez azt mutatja, hogy az a körülmény, hogy a kicserélésnél nem volt semmi levonás, jó metódusnak bizonyult. Elismeri, hogy eleinte a pétik kicserélése nehézségekbe ütközött, amidőn azonban a határidőt kitolták, a pénzkicserélés sinián ment. Ma már beszámolhat arról, hogy a pénzkicserélés befejeződött a nagyobb címleteknél. El kell ismerni, hogy ez rengeteg teljesítmény a nehézségekhez képest. Eddig II milliárd 700 ezer korona értékű bankjegyet cseréllek ki, most következik a 100 koronás bankjegyek kicserélése. Ugy rendezi a további kicserélést, hogy minél kisebb címletekre kerül a sor, annál több pénzintézet végezze a kicserélést. A 100 koronások kicserélésénél az Osztrák Magyar Bank a vidéki pénzintézetekkel fog közreműködni, a kisebb címleteket még ennél is több intézet cseréli ki, természetesen ingyen. — Valutánk javulása iránt a legjobb reménnyel van, a korona értéke még feljebb fog menni, mert a mai érték nem felel meg a korona belső értékének. Valószínű, hogy az államjegy-kibocsátó intézet julius 4-én megkezdi működését, ezért kérte az államjegy-kibocsátást ellenőrző bizottság megválasztását, hogy minden a legnagyobb ellenőrzés s " a nyilvánosság előtt történjék, mert nekünk nincsen szükségünk titkolódzásra. Utánna Schandl Károly interpellált a Szeged alatti háromszög kiürítése dolgában. A békeszerződés életbeléptével a szerbeknek miként Pécset és Baranyát, ki kell üriteniök a Szeged alatti megszállott területet is. A szerhek ezeken a területeken azt híresztelik, hogy a szerb megszállás nem fog megszűnni s a XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX megszállott terület továbbra is szerb impérium alatt marad. A megszállás állapota Újszegeden lehetetlen helyzetet teremtett. — Foglalkozik ezután a Szerbia felöli déli határ megállapításának kérdésével, amelyet a határrendezö bizottság fog rendezni. A demarkációs vonal kijelölésénél a kulturával és más fontos tényezőkkel semmit sem törődlek. Ha már ragaszkodnak magyar lakta részek amputálásához, sokkal természetesebb a határ a demarkációs vonalnál a Ferenc József és Béga csatorna, mert ez jobban kedvez a kulturális és nemzetiségi szempontoknak, mert hiszen ezen felül magyarok laknak, akik, ha elszakitanák is őket, mindig Budapest felé gravitálnak. Ugrón Gábor: Csak a Duna a természetes határt Schandl Károly: Természetes, hogy sohasem mondunk le arról, hogy a legtermészetesebb határ a Duna s csak a legnagyobb elvakultság tette azt, hogy bennünket ennyire szétdaraboltak. Most azonban arra kell törekedni, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk arra, hogy minél több területet szerezhessünk vissza a megszállott területekből. A trianoni békeszerződés nem volt tekintettel" a vidék közoktatásügyére sem. A szegedi iskolákon a háború előtt sok száz délvidéki ifjú tanult, évenként körülbelül háromezer. Most a demarkációs vonal elzárja a délvidéki tanulóifjúságot attól, hogy Szegeden végezhesse tanulmányait. De jellemző, hogy a demarkációs vonal ellenére is nagyon sok diák tett kísérletet arra, hogy átjöhessen Szegedre tanulni. Szegedet azonban nemcsak az iskoláit látogató ifjúságtól fosztották meg, hanem élelmezési területétől is, úgyhogy élelmezési nehézségekkel küzd. Mindent el kell követni, hogy a határt ha a csatornáknál nem is, legalább az Aranka pataknál állapítsák meg. Kéri, hogy a kormány sürgesse meg Újszeged és az ujszegedi háromszög kiürítését. — A nemzetgyűlés óriási felháborodása mellett adatokat olvas fel a megszálló szerbek által elkövetett atrocitásokról. >Ha nálunk csak egy tized százalékát követnék el ezeknek az atrocitásoknak, megindulna ellenünk az európai sajtómanőver és az antant rögtön közbelépne. A szerbek Különben ugy tesznek, mintha állandóan be akarnának rendezkedni, szerb közigazgatást vezettek be, sőt a megszállott területeken a hűségeskü letételét követelik. Interpellációjában kérdi a külügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy a jugoszlávok a trianoni békeszerződésben Magyarországnak itélt részeken, Újszegeden és az ujszegedi háromszögben ugy rendezkednek be, mintha a megszállás végleges volna? Van-e tudomása a külügyminiszternek arról, hogy a szerbek szerb közigazgatást rendeznek be, sőt a hűségeskü letételét követelik a lakosságtól, amellyel számtalan atrocitást követnek el? Hajlandó-e a külügyminiszter a déli ha'ár javunkra történő módosítása és" 'az ujszegedi háromszöggel együtt a baranyai" és bácskai területek mielőbbi kiürítése érdekében közbelépni. (Általános helyeslés és taps.) Somogyi István amiatt interpellál, hngy azokat a magyar állampolgárokat, akiknek a megszállott területeken valami birtokuk van, mindenféle úton-módon molesztálják. Fölhoz egy példát, amikor egy magyar állampolgárra, akinek egy háza és nyolc millió korona vagyona van, tizenöt millió korona adót vetett ki Ausztria. Az utódállamok számtalan esetben jog és igazságellenesen járnak el és ott, ahol egy magyar állampolgárt megfoghatnak, igyekeznek minéi jobban viz alá buktatni. — Kérdi a kormányt, hajlandó-e az utódállamok jog-és igazságellenes eljárásával szemben közbelépni és szükség esetén retorzióval élni. Ezután Pálffy Dénes interpellált. A kézműipar sokat szenvedett a háború alatt. A szocializált kézmüiparmühelyekkel szemben fennálló követeléseknek a független magyar bíróság utján való rendezését kéri. Ezután szóváteszi azt, hogy az állami építészeti hivatalok állandóan olyan későn irják ki pályázataikat a közmunkákra, hogy azokban kisebb iparosoknak résztvenni teljesen lehetetlen. Ezzel az eljárással a protekciósok visznek el mindent. Megfelelő orvoslást kér, amit a kereskedelemügyi miniszter meg is igér. Lingauer Albin interpellált ezután a sajtócenzura kérdésében. A cenzúrára bizonyos okokból szerinte is szükség van, de nem arra, hogy ezt ugy kezeljék, hogy a közszabadságok visszatérését akarják vele lehetetlenné tenni. A destrukciót nem a cenzúrával, hanem csak az uj sajtótörvénnyel lehet megfojtani. Beszél a sajtógyülöletről, amelyből a cenzúra túlkapásait magyárázza. A cenzúra hibáira adatokat olyas fel majd a sajtóinformális kérdésével foglalkozik, amelyet szerinte nem irányítanak pártatlan kezek. Megemlíti, hogy IV. Károly király ittartózkodása idején a Magyar Távirati Iroda feltűnő sok olyan hirt közölt, amely csupa tüszurás volt IV. Károly királynak. Kérdi, ki adta az utasítást a Magyar Távirati Irodának ezek közlésére, mikor ezzel egyidőben a királyra kedvező hírekből nem közölt semmit, sőt azok közlését a cenzúra is megtiltotta. Kérdi a miniszterelnököt, hajlandó-e a cenzúra fokozatos megszüntetéséről gondoskodni, hajlandó-e a sajtó-informáló hírszolgálatban a bel- és külpolitikai híreket illetőleg a legteljesebb pártatlanságot biztosítani ? Hajlandó-e intézkedni a miniszterelnök, hogy a sajtó telefon tudósításai akadályozva ne legyenek. Az ül^s ezzel véget ért. Méhány szó a tejgazdasági Szakiskoláról. Mostanában sok szó esik Pápa városában erről a kérdésről. Nemcsak a városnak; de különösen helybeli és környéki gazdaközönségnek eminens érdeke, hogy itt állittassék fel a tejgazdasági szakiskola. A sárvári tejgazdasági szakiskola feloszlatása elhatározott dolog s a kérdés az, hogy hol állittassék fel a jelzett szakiskola olyan keretben, amely minden követelménynek megfelel ? Folyik a nemes versengés s Györ mellett Pápa városa is minden áldozatot meghozni óhajt, hogy itt legyen a szóban forgó intézmény. Küldöttség is járt a földmivelésügyi miniszternél május 23-án s előterjesztetett a város és a gazdaközönség óhaja s általános vonásokban kijelöltetett azon áldozatok mértéke, melyeket a város meg tud hozni. Érdekes véletlen, hogy e küldöttséggel nem sikerült találkoznom annak dacára, hogy 21-én d. e. 10 órakor Budapesten voltam, május 22-én résztveltem a magyar gazdák vérmezei naggyülésén s május 27-én este jöttem el Budapestről hiva'alos ügyek intézése végett. • A szóban forgó tejgazdasági szakiskola elhelyezése kérdésének súlypontja az, hogy melyik igénylő tényező tud több előnyt nyújtani, nagyobb áldozatot hozni?! Az állam szegény s természetes, hogy olyan helyre hajlandó inkább felállítani ezen intézményt, amely nemcsak a célnak felel meg, hanem ahol a szervezéssel járó költségekből reá minél kevesebb esik. A városhoz intézendő miniszteri leirat tudomásom szerint a fennt jelzett álláspontra helyezkedik. N Sokaf tárgyaltam ez ügyben miniszterrel, ügyosztállyal s más döntő tényezőkkel nemcsak most, hanem már 1920 őszén, amikor is még a béke ratifikációja előtt, az illetékes tényezőktől azt az ígéretet nyertem, hogy ha az első sorban kijelölt Rimaszombat nem kerül vissza, akkor Pápa városára első sorban fognak gondolni. ' Rimaszombat, ahol mintegy 1400 holdas bérlet van erre a célra, ma is megszállott terület s igy állott elő azon körülmény, hogy e szegény CsonkaMagyarorság valamelyik városában állittassék fel' a tejgazdasági szakiskola. Pápa városára is gondoltak és gondolnak a hivatalos körök. A kérdés most már az, hogy van-e a városban valami olyan reális alap, melyre a város nemes törekvése biztosan építhető; rendc!kezik-e a város olyan eszközökkel, melyek egyenesen parancsolják, hogy itt állittassék fel a jelzett szakiskola; tud-e a váVos akkora anyagi áldozatot, előnyt nyújtani e szakiskola érdekében, amelyek — a város teherbíró képességét tul nem haladva — az államra még a takarékosság szempontjából is kívánatossá teszik, hogy a szóban levő szakiskola itt állittassék fel ? Ezek mind fontos kérdések! Megjegyzem, hogy nézetem szerint az itt" levő füldmives iskolára nem sokat lehet építeni, mert ez is tetemes áldozatokkal jáió, nagyobb méretű fejlesztésre szorul.. A tejgazdasági szakiskola teljes és mindenben célszerű beállításához szükséges pld. olcsó, 1C30—1500 holdas bérleti terület megfelelő gazdasági épületekkel, tanépületek, internátus, laboratórium, tejfeldolgozó gyártelep slb. — Kérdés, mit tud a város ezekből biztosítani, hogy az állam terhei minél kisebbek legyenek? Ne feledjük, hogy Győr városa tudtommal óriási anyagi áldozatokra hajlandó! Fontoljuk meg, hogy képesek vagyunk-e, tudunk-e a tejgazdasági szakiskoláért áldozatot hozó más tényezőkkel lépést tartani, illetve velük a versenyt felvenni?! Ha igen, akkor lépjünk előre; az intéző köröknél nem hiányzik a jóindulat I Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő. 9 szerbek Újszeged foillritésére készülnél! 7 Szeged, jun. 11. (Magyar Curir). Az ujszegedi szerb parancsnokhoz a napokban Belgrádból bizalmas értesítés érkezett, amely szerint az ujszegedi szerb katonaságot áthelyezik máshová; eddig határozott parancsot azonban erre vonatkozólag nem kapott. 9 román királyi pár Gyulafehérváron. Kolosvár, jun. 11. (Bud. Tud.) Aromán királyi pár meglátogatta Gyulafehérvár városát, hogy megtekintse a koronázási előkészületeket. Az októberi koronázáson nagy felvonulás lesz, amelyen Traján idejétől egészen a Vojvoda Cuza család idejéig terjedő román viseletet bemutatják.