Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-10 / 129. szám

Tízenhatodik évfolyam 129. szám. Szombat Ara 2 korona Pápa, 1921 junius 10. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Klidőhlvatal 61. xx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KX I KX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. X Francia hangih a magyar békéről. Páris, jun. 9. A Tablogramm a trianoni békeszerződés ratifikálásával kapcsolatban a következőket irja: — Azok, akik a helyszínen láthatták, hogy a békeszerződésnek a határok megállapítására vonátkozó egyes rendelkezései mennyire lehetetlenek, megértik a magyarok keserűségét, amit a békeszerződés vált. ki belőlük. Franciaországnak meg kell mondani a kis antantnak, hogy hagyjon fel Magyarországgal szemben a tüszurás politikájával. Luis Maffert a La Presse hasábjain a bánáti kérdés ismertetése kapcsán a következőket irja: — Gyakran volt már alkalmam felhívni a figyelmet, hogy talán kissé túlságos engedékenységet tanúsítottunk annak a három népnek területi épségével szemben, amelyek a háború alatt az antant oldalán voltak. Luis Brosue a Pappel-ben äzt irja, hogy a kis antant politikája veszedelmes az utódállamok békéjére. — Hervé Viktoreau kijelenti, hogy a békeszerződés nagyon súlyos a magyarokra nézve, de ebben a magyarok a hibásak, mert nem tudták a nemzetiségeket a múltban magukba olvasztani. A francia kamara ratifikálásával az angol lapok is foglalkoznak. A Dayly Telegraph azt irja, hogy Franciaországban nagy rokonszenv nyilvánul meg Magyarországgal szemben, mert azt vélik, hogy egykor Magyarország lesz az ellenálló pontja a germanizált Ausztriának. A vita folyamán elhangzott kijelentések közül kiemelik Briandnak azt a kijelentését, hogy a magyar kormány nem reakcionárius. A korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 9. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 40 svájci frankot jegyeztek. Csehország júvátételt kér tőlünk. Prága, jun. 9. (MTI.) A Prager Tagblatt értesülése szerint a Magyarországgal meginduló tárgyalások alkalmából a cseh kormány a magyar kormánytól követelni fogja a bolsevikiek által indított felvidéki hadjárat költségeinek megtérítését. — Rratószesz-klojztás. A földmivelésUgyi miniszter, mint a múltban is, a mező- és erdőgazdaságokban foglalkoztatott munkások részére nagyobb mennyiségű jó minőségű pálinkát utalt ki, amelyet a Vármegyei Gazdanági Egyesület hoz forgalomba. A szesz ára, minden költséget beleértve, 134 korona literenként. Az igénylők a községi elöljáróságnál, Pápán a városi aljegyzői hivatalban jelentkezzenek rövid időn belül. Egy katasztrális hold után fejenként 1 deciliter szesz igényelhető. - H Kath. Kör folyó hó 12-én, vasárnap tartja tekeversennyel és tánczczal egybekötött kertmegnyitó ünnepélyét. 9 kultusztárca koltsegvetesi vitája. A numerus clausus hiterjesztése. — Az iskolák reformja. — „Pázmány Péter Tudományegyetem," — Budapest, jun. 9. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A vallás és közoktatásügyi tárca költségvetésének vitáját folytatták. Gerencsér István az első szónok. A magyar politikának a magyar kulturára nem volt kellő gondja a múltban. Ennek hatása nagyon meglátszik. Egész népnevelésünket át kell szervezni. Utal Franciaországnak a 1870-es évek idején kifejtett népnevelési munkájára, amikor a franciáktól elvettek Elszászt. Elővesz egy francia tankönyvét, amelyből részleteket olvas fel magyar iorditásban. A tankönyv többek között azt irja, hogy a németek erőszakkal elnémesitették az elszászi francia.lakosságot. „Franciaországnak azonban nem szabad elszakított testvéreiről elfeledkezni." — Nekünk is kötelességünk, hogy az ifjúságot megtanítsuk a háború v történetére és a gyilkos trianoni békefeltételekre. A "háború történetét azonban nem olyan beállításban kell megírni, mint azt Sándor Pál beállította, aki szerint mi már 1915-ben tudtuk, hogy a háborút elvesztettük. Ez, nem áll. Mi, akik a frontqn voltunk, erősen bíztunk győzelmünkben, hiszen mindenütt ellenséges területen állottunk. — Ezután indítványt nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy a világháború összefoglaló történetét és a trianoni békeszerződést iskoláinkban tanítsák. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Giesswein Sándor volt. Voltak olyanok, akik a vallástanítás eltörlését kívánták, pedig ez azért sem lehetséges, mert erkölcsöt vallási alap nélkül elképzelni nem lehet. Az erkölcstant nálunk csak a hittan keretében tanították. Az erkölcs oktatását át kell vinni az oktatás minden területére. Gyakorlatilag is nevelni kell ,a fiatalságot. Ehhez kell járulni a nemzeti és szociális szellemű nevelésnek. A nevelésben ezt a két szempontot nem lehet figyelmen kivül hjgyni, mert a nemzeti és szociális szempont nem ellenkeznek egymással, hanem ellenkezőleg : kiegészítik egymást. Az ifjúság nevelésében nagy hézagok vannak. Mikor egy gyermek tizenkettedik évét betöltötte, egészen addig, míg katona lesz, nem jár iskolába, sem oktatásban nem részesül. A nemzetgyűlés utasítsa a kultuszminisztert, hogy állítson fel ifjúsági egyesületeket, amelyek az ifjúságot nevelésben részesítsék. Ezután a kathoiikus autonómiá-r6\ beszél. Határozali javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a vallás és közoktatásügyi minisztert, hogy a kathoiikus autonómiáról szóló törvényjavaslatot terjessze a nemzetgyűlés elé. Ezután egri Nagy János állott fel szólásra. Erdély és a Felvidék elvesztésével nagy erkölcsi és kulturális forrásokat vesztettünk el. Javasolja, hogy a tanítók ne négy középiskola, hanem csak érettségi után mehessenek a tanítóképzőbe. Az erkölcs csak vallási alapon állhat fenn. Nagyon fontos, hogy vallásos és nemzeti szellemben történjék az oktatás iskoláinkban, mert az internacionalizmus volt úgyis nemzetünk megölője. Kéri a kormányt, hogy támogassa az iparművészeiét. — A költségvetést elfogadja. Ezután Andaházy Kasnya Béla szólalt fel. Szól a numerus clausus ellen, majd a jogrend kérdéséről beszél hoszszasan, mire az elnök figyelmezteti, hogy ez nem tartozik a költségvetési vitához. Andaházy Kasnya Béla kijelenti, hogy azokat a zsidó egyetemi hallgatókat, akik beiratkozhattak, később kizárták az egyetemről. Ez is igazolja azt, hogy az egyetemi karhatalmat a kormány támogatja. Budaváry László két határozati javaslatot nyújt be. A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy az allami tanítók az állami tisztviselők, a községi tanítók pedig a közalkalmazottak fizetési osztályaiba soroztassanak be, ha egyébként rendelkeznek azokkal a képesítésekkel, amelyeket az állami, illetve köztisztviselőknél a kormány előír. Schlachta Margit három aktuális kérdéssel foglalkozik. Fölhívja a kormány figyelmét a kisdedóvónők nehéz anyagi helyzetére. Az óvónők olyan kevés fizetést kapnak, hogy képtelenek nehéz munkát végezni és nem tudnak a gyermekekkel megfelelőképen foglalkozni. Ezt a kérdést rendezni kell. — Csodálkozik azon, hogy a lakáshivatal még mindig nem tudott' helyiséget szerezni a közgazdasági egyetemnek, holott sok palota áll lakatlanul. — A fővárosnál most választják meg az iskolaszék tagjait. A rendelet szerint az iskolaszéknek nő nem lehet tagja. Kéri a kultuszminisztert, hogy ezt a rendeletet változtassa meg. — Ezután az elnök az ülést 4 órakor felfüggesztette. A nemzetgyűlés délutáni ülését 4 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Usetty Ferenc az első felszólaló. A tanárkérdést teszi szóvá. Csak az taníthasson Magyarországon, aki tanítani tud. A gyakorló tanárjelöltek intézményének reformját keresztül kell vinni sürgősen, hogy már a jövő tanévben a reform mindjárt életbe is lépjen. A legnagyobb elismeréssel adózik Vass József kultuszminiszter munkájának. A megüresedett állásokat pályázat utjári kell betölteni. — Ezután a hadviselt tanárok érdekében kéri, hogy a háborúban eltöltött időt számítsák be szolgálati éveikbe. A hittanárok helyzetén javítani kell. A hittanár a második apja az ifjúságnak, azért helyzetüket az államnak rendezni kell, nehogy lehetetlen helyzetük jövőre is fennmaradva, időlegesnek tekintsék állásaikat. A vallásés közoktatásügyi miniszter a hittatanárokat a X. fizetési osztályba óhajtja sorozni, ezért nevükben köszönetet mond, de kéri a kultuszminisztert, hogy a hittanárok részere külön státust állapitsoi) meg. — Ahol nincsen rá szükség, ott a gimnáziumok helyett létesítsen ipariskolát, vagy polgári iskolát. Szilágyi Lajos határozati javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a katonaság és csendőrség a lefoglalt iskolákat a legrövidebb időn belül ürítse ki, hogy a jövő tanév elején a tanítás minden fennakadás nélkül megkezdődhessék és hogy a kormány az óvónőket teljesen egyenlő elbánásban részesítse az állami tanítónőkkel. Zákány Gyula határozati javaslatot nyújt be az alsópapság fizetésrendezése tárgyában. Kéri, hogy ezt a kongruafelemelést az autonómiától függetlenül, sürgősen valósítsa meg a kormány a főpapi és káptalani javakból. Ezután Ernszt Sándor szólalt fel. Azt fejtegeti, hogy a kathoiikus autonómiának mostanában való megoldása súlyos nehézségekbe ütközik azért is, mert a főkegyúri jogok nem gyakoroltatnak, anélkül pedig nem lehet.az autonómiát megvalósitani. Rassay Károly: Rendezzük a főkegyúri kérdést! Huber János: Róma nélkül nem lehet megvalósitani az autonómiát. A szervezést elölről kell kezdeni az egyházközségi autonómiák rendszeresítésével. Ezután sokorópátkai Szabó István szólal fel. A falusi iskolákban a legtöbb helyen azért nincs tanítás, mert nem neveztek ki az iskolához tanitót. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a kultuszminiszter megfelelő pénzügyi korlátok között tanítókat nevezhessen ki. Gunda Jenő kéri, hogy a numerus clausus hatályát terjesszék az összes pályákra s a középiskolákra is. Határozati javaslatot nyújt be, hogy 1920. évi XXV. törvénycikk intézkedéseit megfelelő módosításokkal terjesszék ki a középiskolákra is és azoktól a középiskoláktól, amelyet a törvényt esetlsg nem respektálnák, az állami segélyt azonnal vonják meg. — Utasítsa a nemzetgyűlés a kultuszminisztert, hogy a népinternátusok felállítására vonatkozó tanácskozásokat haladéktalanul kezdje meg s a szükséges költségeket teremtse elő. Szilágyi Lajos kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Kenéz Béla alelnök konstatálja, hogy a' Ház határozatképtelen, azért az ülést 5 percre felfüggeszti. Az ülés újbóli megnyitása után Huber János áll fel és indítványozza, hogy amint a debreceni Tisza István egyetemet megalapítójáról, gróf Tisza Istvánról nevezték el, ugy ' a budapesti tudományegyetemet alapitójáról, Pázmány Péter Egyetemnek nevezzék el. — Az elnök ezután a vitát berekesztette. Ezután Vass József dr. kultuszminiszter állott fel szólásra. Hosszabb kultuszprogrammot adni nem akar, hanem majd az 1921—22. évi költségvetés tárgyalása alkalmával fog erről beszélni. A menekült egyetemek elhelyezésében az a gondolat vezette, hogy nem szabad szűkíteni a főiskolai oktatás keretein, fenn kell tartani e szempontból azt a helyzetet, ami most van. A főiskolai hallgatók 80 százaléka a vidékről sereglik össze a fővárosba, amely teljesen elsorvasztja őket. Természetes, hogy az egyetemi hallgatók számát nem szabad csökkenteni, mert magyar mérnökökre, orvosokra, és tanárokra nemcsak Csonkamagyarországnak lesz szüksége, hanem szükségük lesz az utódállamoknak is az ő szellemi erőjükre. Dászkálokkal és pápákkal nem lehet a kolozsvári egyetemen tanítani. (Viharos éljenzés.) Szeged és Győr áldozatokkal vállalták egy-egy menekült egyetem elhelyezését. Magyarországon művésztelepeket kell létesíteni a vidékein, ahol a néplélek tisztára termeli ki a legtisztább turáni motívumokat. A művészetet fejleszteni kell. — A magyar gyermekeknek írniolvasni, Istent dicsérni, hazát szeretni meg kell tanulniok. A tanítóképzők reformját a legnagyobb körültekintéssel kívánja keresztül vinni. Az alsópapság helyzetét meg kell javítani. Az elnök ezután felolvastatja benyújtott határozati javaslatokat, amelyek közül Csukás Endre, Giesswein Sáhdor, Usetty Ferenc) Szilágyi Lajos, sokorópátkai Szabó, Gunda Jenő és Huber János határozati javaslatát elfogadta a Ház. Az elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap tartja.