Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-03 / 123. szám

Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 118. szám. Szombat Pápa, 1921 junius 3. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Memzeil Nyomda 11. Kiadóhivatal 61 xx KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF, xx A jövő nemzedék védelme A világháború s a két forradalom romjainak eltakarítása mellett a jövő nemzedék védelme ma a legsürgősebb feladatok egyike. A ma nemzedékére kettős sors nehezedik. Vezeklés és jóvátétel. Menteni, ami még menthető. Elveszett kincseink közül csak egy maradt, mint biztató reménység — a jövő nemzedék. Ennek sürgős megmentése a forradalmi szellem még mindig úszkáló iszapos vizéből, biztos bárkába hajózása s vérigmenő védelme ma a legégetőbb probléma. Minden áldozat meghozásával oda kell törekedni, hogy a „gyermek különb ember legyen az apjánál". Hogy amit az apák elvesztettek, a gyermekek becsülettel visszaszerezzék 1 Ehhez a titáni munkához Herkules erejű és jellemű Kinizsi Pálok, Kemény Zsigmondok, Toldi Miklósok kellenek. Nem petyhüdt idegzetű és lelkű kávéház, mulató s kabarétöltetékek. Most, mikor a ma nemzedéke törvény utján gondoskodott az „Állami és társadalmi rend hathatósabb védelméről" s védekezik a ma veszed/eímei ellen, nem lehet közömbős a jövő nemzedékének hatásosabb védelme sem. A jövő nemzedék védelme pedig azonos az iskola védelmével. Igazság, akié az ifjúság, azé a jövő. De igazság az is, akié az iskola, azé az ifjúság. Régen ismerte ezt a destrukció. A kommün még inkább. A kommün bukása után tisztogattak az iskolákban is. Ma már tovább nem törődik a társadalom az iskolával. Pedig nem oda Buda. Ha a Nagymagyarországot elvesztegető ma nemzedéke uj törvénnyel gondoskodik becses védelméről, gondoskodjék a jövő nemzedék védelméről is. Azért ezt a kérdést nem engedhetjük sem elaludni, sem levenni a napirendről. Itt erőteljes kézzel olyan irányban kell dolgozni, hogy a jövő nemzedék szellemi integritása biztositassék. Éz pedig csak ugy lehetséges, ha az elemi iskolától fölfelé mindenhol a keresztény és nemzeti szempontokat érvényesitik. Csak a sovén magyar érzés és a keresztény erkölcs segítségével, annak az ifjú lelkekbe való oltásával nyerhetünk olyan szellemi integritással rendelkező uj nemzedéket, amelytől joggal várja a mai tehetetlen nemzedék is a fizikai és területi integritás visszaállítását. il korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 2. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 35 svájci frankot jegyeztek. Oroszország pénzeli a német kommunistákat Berlin, jun. 2. Az orosz szovjetkormány öt millió márkát küldött Németországba és felszólította a német kommunistákat, hogy ujabb akcióba kezdjenek, amelynek költségeit Oroszország viselné. Fiume Olaszországé lesz. Bécs, jun. 2. (MTI.) Olsszország és Jugoszlávia a rapallói békeszerződés revíziójának kérdésével foglalkozik; í revízió Fiume hovatartozandóságára vonatkozik. Jugoszlávia hajlandó hozzá járulni, hogy Fiumét Olaszország annektálja azzal a feltétellel, hogy Olaszország viszont Jugoszláviának átadja a Baross kikötőt. A pénzügyminiszter kérésére zárt ülést tartott' a nemzetgyűlés.' — Az 1898—99. évfolyamok mezőgazdasági szabadságolása. — Budapest, jun. 2. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakqr nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bejelenti, hogy Csizmadia Sándor napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Csizmadia: Tegnap Rassay képviselőtársam az: „Igazság" cimü lapot aposztrofálta és azt állította róla, hogy a kormány szubvencionálja. Én a lapnak főszerkesztője vagyok, amiért megfizetnek, hogy a lap kiadója honnan kap pénzeket, ahhoz semmi közöm. Aki az Igazságot olvassa, az láthatja, hogy az jó lap. — Valaki itt közbekiált: — Ne csinálj itt reklámot nekil Csizmadia: Te nem tudsz olvasni 1 Rakovszky elnök: Nem arról van szó, hogy jó-e vagy nem jó lap az „Igazság," személyes kérdésben tessék beszélni. Csizmadia: Az „Igazság" célja az, hogy a munkásságot nemzeti alapra vigye. A kormány a lapokat szubvencionálni szokta. Különös, hogy éppen csak a magyar nemzeti alapon álló munkásság lapját ne szubvencionálhatná. Ezután folytatták a költségvetés vitáját ; az első szónok Szalóky Jenő volt. A kormány állásfoglalását ossza, mert nemzeti és keresztény alapon áll. A kormányt támogatja és elfogadja a költségvetést. A legsürgősebb kérdés a tisztviselőkérdés megoldása. Elismeréssel van a tisztviselői kar iránt, amely kis fizetése ellenére sem tántorodott el a nemzeti eszmétől. A tisztviselő osztály a forradalmak tüzéből megacélosodva került ki. Van azonban egy baj, amely belopta magát állami adminisztrációnkba és ez: a bürokratizmus. Olaszország is nagyon gyengén fizeti a tisztviselőit. Németországot állítja oda mintaképnek, ahol az állami tisztviselőket a legjobb anyagból válogatják össze. A szabad kereskedelem hívének vallja magát, amennyiben ez az állam érdekéban szükségesnek mutatkozik és a tisztesség korlátain belül marad., — Ezután a dunai kereskedelmi kikötő építésének kérdésével foglalkozik. Sopánkodik, hogy Apponyi és Hegedűs beszédei sem mozdították elő a kereskedelmi kikötő építésének az ügyét annyira, mint az kívánatos lenne. Magyarországnak létérdeke, hogy Budapest legyen a Keletre átmenő és Keletről átjövő kereskedelem gócpontja, mert erre Budapest a legalkalmasabb kikötőhely. — Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy a kereskedelmi kikötők építéséről hat hónapon belül törvényjavaslatot terjeszszen be a nemzetgyűlés elé. — Az internálások ügyében belátja, hogy erre még szükség van, azonban kéri a kormányt, hogy az internálást fokozatosan szüntesse be. Figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a kommunistákat áz oroszoknak, akik kérték, adja ki. A következő szónok Berky Gyula. A miniszterelnök beszédének egyes részeihez kritikát lehet fűzni. A kisgazdapárt várakozó, állásponton fogadta az uj kormányt, amit nem is lehet tőle rossz néven venni, mert a kisgazdapárt egyedül nagyatádi Szabó Istvánban látja csak álláspontjának képviselőjét a kormányzattal szemben. Vállalta a kisgazdapárt a kormány támogatását, hogy ugy külpolitikai, mint belpolitikai szempontból támogassa a kormány működését. Külpolitikánk vezetésével a kisgazdapárt nincs megelégedve. Eddigi külpolitikánk első bűne az abszolút passzi, vitás, a másik pedig az volt, hogy külpolitikánk orientációja nem magyar, hanem Habsburg-orientáció volt. A külügyminisztériumot az októberi forradalom idején szervezték meg és nélkülözi az olyan erőket, amilyenekre a mai időkben szükség volna. A gyűlölet politikájával nekünk fel kell hagynunk, mert ez a helyzetünkön nem javit semmit. Magyarország jövője nem a gyűlölet, hanem a kiváló politikusokban van. Foglalkozik a baranyai kérdéssel és kéri a kormányt, hogy a költségvetési vita során a miniszterelnök, vagy a külügyminiszter jelentse ki a kormány nevében, hogy abban az esetben, ha aj magyar impérium bevonul Baranyába, ott csak törvényes uralom fog lenni s törvényes biróság ítél a bűnösök felett A nyugatmagyarországi kérdés most aktuálissá lett, hogy ilyen stádiumba juthatott, azt tisztára külügyi politikánk hibájának tudja be. Ezután belpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A nemzetgyűlés hibát követett el akkor, amikor az 1920. évi I. törvénycikk pontjai közé nem vette fel a következő tényeket: a monarchia megszűnése, a pragmatika szankció megszűnése, a közös ügyek megszűnése, IV. károly lemondása, az uralkodás jogának önként való beszüntetése stb. A kormányzói hatalom gyakorlása vonatkozólag pontosan meg kellett volna határozni»az időt, ameddig ez fenn áll. A földreform végrehajtása a legsürgetőbb feladat. A háború mérge kikezdte a közigazgatás reformját is. A kisgazdapárt távol áll attól a szándéktól, hogy a nemzetgyűlés mandátumát 2—3 évre meghosszabbítsák, csak a nemzet jogosult meghosszabbítani mandátumainkat. Üdvözli a pénzügyminisztert. Az elszántság megvan Hegedűs Lóránt szimfóniáiban, azonban nem látják benne a takarékosságot. — A nemzeti hadseregre vonatkozólag kijelenti, hogy a magyar katonákat az ősi szellem hatja át. A hadseregben nem szabad megengedni a politizálást. Kéri a kormányt, hogy a nemzeti hadseregből a magyarul nem tudó osztrák tiszteket távolítsák el. A gyűlölet politikáját hagyjuk abba, mert Csonka-Magyarország erejét nem megtörni, hanem fokozni kell. A közszabadságokat állítsák teljes egészükben helyre, a kisgazdapárt nem hive az egyoldalú sajtócenzurának, a tisztességes tollat és a toll szabadságát a kisgazdapárt megvédendőnek tartja. — A költségvetést elfogadja. Az ülés vége 2 órakor. Fél 17 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök a nemzetgyűlés délutáni ülését, mivel azonban a három jegyző közül egy sem jelent meg, az ülést felfüggesztette. Az ülés újbóli megnyitása után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter zárt ülés elrendelését kérte. Rakovszky István elnök a zárt ülést elrendelte, mely */* 19 órakor ért véget. A nyilt ülés újbóli megnyitása után Temesváry István szólalt fel a költségvetés vitájához. Fejtegeti, hogy az öt éves háború és a kettős forradalom egyetlen eredménye az, hogy függetlenítettük magunkat Ausztriától. — Ezután a honvédelmi és kereskedelmi miniszterhez intézve a kényszerfuvarokat teszi szóvá, amely nagy terheket rótt és ró a községekre, úgyhogy önként adódik az a kívánság, hogy ezen óriási terhekkel szemben, amelyek főleg a kisgazdákat sújtják, járjon hozzá a kereskedelmi miniszter az utak karbantartásához. A nemzetgyűlés hatalmazza fel a pénzügyminisztert, hogy a költségvetésbe vegye fel a községi utak karbantartásához való hozzájárulást is. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsák a pénzügyminisztert, hogy a földmérés egységesítésére vonatkozólag terjesszen javaslatot a nemzetgyűlés ele. Ha a többtermelést akarjuk megvalósítani, a népoktatást kell előbb megformálni, mert a magyar falusi népnek nincs elég szaktudása. — A költségvetést elfogadja. A következő szónok Tasnádi Kovács József. A költségvetéssel tulajdonképen nem érdemes foglalkozni, mert a költségvetési év letelt. A közállapotokról azonban néhány szót akar mondani. Még ma sincsenek az egész országban konszolidált állapotok, ma is az ország egyes részeibe izgatók járnak. A kormány ne járjon el ezekkel szemben keztyüs kézzel, mert ez nem zsidókérdés. Sürgeti a jogegységet, amely nélkül a keresztény magyarság élete veszendőbe megy. Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy minden idegen állampolgár 1921 junius 15-ig távozzon el az országból. A most érvényben levő összes törvényeinket át kell dolgozni olyan szellemben, hogy itt a keresztény magyarság megélhetését biztosítsák. Állampolgári jogot csak a nemzetgyűlés adhasson. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a belügyminiszter 30 napon belül terjessze a nemzetgyűlés elé a községi képviselőtestületek és a városi és vármegyei törvényhatósági bizottságok újjáalakítására vonatkozó törvényt. Zeőke Antal sürgő9 interpellációt terjeszt elő az 1918. évfolyambeliek mezőgazdasági szabadságolása tárgyában. — Belitska Sándor honvédelmi miniszter kijelenti, hogy természetesnek tartja, hogy a nagy nemzeti munkából a nemzeti hadsereg is kivegye a maga részét. Előterjesztést tett a kormánynak, hogy az 1898. évfolyambelieket kettős turnusban szabadságolják mezőgazdasági munkálatokra. Az első turnus szabadságolási ideje junius 1-töl augusztus elsejéig, a második turnusé augusztus 1-től szeptember végéig lesz. Az 1899. évfolyambeliekre nézve is rendeletet fog kiadni, hogy ezeket is szabadságolják, különböző turnusokban. Az ülés 'V4 20 órakor ért véget. — Szombaton megkezdik a százasok kicserélését. Az ezer és tízezer koronás bankjegyek kicserélését szombaton befejezik és ugyanakkor megkezdik a száz koronás bankjegyek kicserélését. A Mátyás király arcképével ellátott lilásbarna guillochesal díszített államjegyekből az Osztrák-Magyar Bank már megfelelő mennyiséget bocsátott a pénzintézetek rendelkezésére. — Kisleányok tolvajbandája. Veszprémből jelentik: A veszprémi rendőrség egy kiskorú tolvajbanfiát tett ártalmatlanná, amely egy Í4 éves kisleány vezetése alatt állott. A három egészen kis gyermek, akik közül az egyik csak 3 éves, belopódzott a gőzfürdőbe s közvetlenül a mit sem sejtő pénztáros háta mögött, az egyik kisleány feltolta a pénztárfülke kisablakát és azon benyúlva, a kasszából mintegy 450 korona készpénzt kiemelt. A leányok a pénzt mozijegyre, cukorra és hasonló szórakozásra költötték,