Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-02 / 122. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 203. szám. Előfizetési árak: & Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Csütörtök Pápa, 1921 junius 2. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkeszifiség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. KM KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. SS K jj MK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KK Tanúvallomások a Tisza-püi-ben. Budapest, jun. 1. A Tisza-pör mai főtárgyalásán Schreiber Emil főkapitányhelyettest hallgatták ki először. Elmondja, hogy Vágó több izben megjelent a hivatalában moziengedélyt kérni, ő azonban mindig elutasította. Vágó kérésénél forradalmi érdemeire hivatkozott. A továbbiak során elmondja a tanú, hogy Friedrich és Fényes minden igyekezetükkel azon voltak, hogy biztosítsák a rend fenntartását. Dr. Tóth László újságíró a következő tanú, aki elmondja, hogy egyizben a Budapesti Hírlap szerkesztőségében látta Horválh-Sanovicsol, aki Horváth Sándor néven mutatkozott be neki és kérte, hogy irjon az újságban egy cikket forradalmi érdemeiről. Még két izben látta Horváth-Sanovicsot, aki azt mondotta neki, hogy Fényes László kezében egy papirt látott, amelyre öt név volt felírva: Tisza, Wekerle, Vdzsonyi, Szterényi, WindisQhgraetz. Ezeket a politikusokat el kellett volna tenni láb alól. Horváth-Sanovics ezt a cédulát átadta Dobónak, aki egy óra múlva jelentette, hogy megölték Tiszát. Fényes László izgatottan kiabált, hogy elég lett volna csak letartóztatni. A tanú elmondotta még, hogy Horváth-Sanovics igen szívesen közölte vele ezeket. Hanzely László belügyminiszteri tisztviselő hivatalból látogatta meg Sztanykovszkyt, aki beismerte előtte, hogy ö lőtte le Tiszát. A tanút megeskették vallomására. A következő tanú Schwarcz Ferenc árvaszéki fogalmazó. Mielőtt kihallgatását megkezdenék, dr. Gadó elnök Vágót kivezetteti a teremből, mivel állandóan nyugtalanul viselkedik. Dr. Schwarcz azt vallja, hogy Csernyák egy izben kijelentette előtte, hogy ő tudja, hogy ki volt Tisza gyilkosa: Horváth-Sanovics tengerész volt. Vallomására megeskették. , A következő tanú dr. Fehér Ákos ügyvéd, aki a forradalom alatt a katonai ügyészségen teljesített szolgálatot. Azt vallja, hogy néhány katonával megjelent a hivatalban Gaertnerés Ruzsicska főhadnagyot kereste. Gaertner nem normális ember benyomását tette akkor rá. — őszterreicher Sándorné a következő tanú, aki azt vallja, hogy a forradalom alatt Lengyel László nála lakott,, jó, rendes fiúnak ismerte. j Reich Izsák soffőr a következő tanú, aki azt vallja, hogy oklóber 31-én délután fél 5 órakor a Nemzeti Tanácstól azt a parancsot kapta, hogy gépkocsijával az Astoria Magyar-utcai kapujához menjen. A kapunál két szürke katonai auló volt. Az ő autójába egy tiszt szállott be: Hüituer volt. Egészen éjfélig hordozta szerte a városba. — Az elnök ráolvassa a tanú fejére a rendőrségen tett vallomását, mely szerint az egyik katonai autóba szállott be Hüttner és eltávozott a másik autóval együtt s csak egy óra múlva tért vissza és szállt be az általa vezetett gépkocsiba. Reich megmaradt mai vallomása mellett. Az elnök ezután a tanúvallomásokat péntekre halasztotta. Lemondott az osztrák kormány. Bécs, jun. 1. A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök felolvasta a szövetségi kancellár átiratát, amely szerint a kormány beadta lemondását. A szövetségi elnök a kormányt felmentette hivatalától és megbízta, hogy az uj .kormány megalakulásáig vigye'tovább az ügyekel. A nemzetgyűlés az elnök javaslatára elnapolta magát. A legközelebbi ülést jelentési uton hívják össze. a miniszterelnök megvádolta Batthyány grófot, hogy összeköttetésben áll a bécsi kommunista emigránsokkal. il miniszterelnüli a kommunista agitációról. — a pénzügyminiszter pénzlink megszilárdultéról. Budapest, jun. 1. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakór nyitotta meg tiakovszky István elnök. — A költségvetés vitájában az első szónok Rassay Károly volt. Nem akart felszólalni a vitában, de ugy látta, kénytelen felszólalni azután, hogy a miniszterelnök a mult hetekben az ellenzik politikai szerepére vonatkozólag az egyik Kaszinóban nyilatkozatot tett. Azt várja, hogy a miniszterelnök a nemzetgyűlésben nyilatkozzék. Huszár Károly: Joga van akárhol beszélni I Rassay: A miniszterelnök azt mondotta, hogy mi netn vagyunk politikusok, minket a vihar sodort ide. Mi nem tehetünk arról, hogy éppen azok bújtak el a vihar elől, akiknek itt kellene lenniök. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy a földreform eszméje nem a magyar talajból sarjadt ki. Ha tiz évvel ezelőtt megcsinálták volna nálunk a földreformot, nem lett volna bolsevizmus. Felolvas egy tervezetet, amelynek alapján 1919. augusztusában Bethlen István gróf a kormány vezetését vállalta volna s amelyet a polgári pártok terjesztettek a szociáldemokrata párt ejé. Konstatálja, hogy a tervezet programmpontjai nagyban eltérnek Bethlen István gróf mai programmjától. A miniszterelnökben nincsen erkölcsi felelősségérzet! l/ass miniszter: Annyi erkölcsi érzés mindegyikünkben van, mint önben. Rassay: Az egységes pártot nem sikerül megvalósítani. Azt hiszem azért, mert a reakció gondolata számon kérné az egységes párttól, hogy mit csináltak eddig. Jöjjenek demokratikus gondolatokkal, kiváló emberekkel, akkor együtt lesz majd az egységes párt. — Követeli a sajtószabadságot, az internálások megszüntetését, a gazdasági élet szabadságát, a törvényhozás szuverénitásának biztosítását, a kivételes hatalom megszüntetését. Kérdi, igaz-e, hogy IV. Károly ittléte alatt a kormány vele szemben bizonyos kötelezettséget vállalt, igaz-e, hogy Borovics Gyulát szolgálatiételre beosztották IV. Károly mellé. A pénzügyminiszterről szólva megjegyzi, hogy a pénzügyminiszter szimfóniájában nagyon sok zavaros hang is van. A pénzügyminiszter a korona hullámzásáért a külföldi spekulációt okolja. Aggódva nézi a pénzügyminiszter valutajavitó tevékenységét. Kérdi, mi van a bankgassei milliók elszámolásával. A bankgassei 140 millió ügyében nincs másra szükség, minthogy az állami számvevőszék jelentését bekérjék arról, hogy mikép számolták el a 140 millió koronát. — Foglalkozik a civil és katonai hatóságok jogkörének kérdésével és sürgeti annak rendezését. Az internálások kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy az internálás előtt a kontradiktórikus eljárást ajánlja. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy az 1920. évi I. törvénycikk 7—8. szakaszai alapján az általános községi és törvényhatósági választásokat irja ki szeptember havára. — Külföldi oricritációnk tekintetében olyan politikát kell követnünk, mint amilyet Franciaország követett 1870. után. Nincs bizalommal a kormány iránt, azért a költségvetést nem fogadja el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Rassay kérdései közül kettőre válaszol. Az egyik az, hogy miért van a valuta folytonos ugrálása, a második, hogy miért keil a költségvetést tárgyalni. — A valuta ugrálása már elmúlt, ezt nem is a pénzügyminiszter akadályózhatja meg, hanem a nemzet termelő munkájának eredménye. A konszolidációban folyton haladunk előre hétről-hétre és ugyancsak hétről-hétre növekszik a magyar korona belső értéke is. A magyar korona belső értéke leverte a külföldi ultimós spekulációt minden intervenció nélkül. Az ország nyugodtan lehet, a korona belső éltéke egyre növekszik és meg fog szilárdulni. Mig a pénzkicserélés be nem fejeződik teljesen, addig nem nyul a koronához, mert ezzel csak több és több hamis pénzt kellene beváltania s ezzel csak növelné az állam adósságát. Minthogy a nemzetgyűlés kívánja, kijelenti, hogy a pénzkicserélésnél egyetlenegy jóhiszemű ember sem károsodhátik meg, mert átveszik még a kévésbbé jól lebélyegzett bankjegyeket is. A terve az, hogy a jövő héten megkezdik a százkoronás címletek kicserélését, * azután kerül sor az apróbb címletekre. Persze itt is lesznek nehézségek, mert nagyon sok rongyos bankjegy van forgalomban. Junius -első hetében az önálló magyar államjegykibocsátó hivatal is megkezdheti a működését. A második kérdés az volt, hogy miért kell a költségvetést tárgyalni. A pénzügyminiszter alkotmányos ellenőrzésének előfeltétele, hogy költségvetési törvényjavaslat legyen, ezért van arra szükség, hogy a nemzetgyűlés elfogadjon egy ujabb költségvetési törvényjavaslatot, mert a régi költségvetési törvények alapján ma már nem lehet dolgozni, mert a régi költségvetési töryények az Osztrák Magyar Monarchia számára készültek, ez pedig ma már nem létezik. Erre azért is szükség van, mert enélkül zárószámadást csinálni nem lehet és nem dolgozhatik az állami számvevőszék sem. Még csak az 1915. évi zárószámadás van a biráló bizottság előtt, azonban hogyan jöhetnének a további zárszámadásokkal, ha a nemzetgyűlés nem adja meg a törvényes alapot. Kéri a Házat, minthogy már junius elseje van s a költségvetést már úgyis elköltötte, hogy a költségvetési törvény vitáját ne folytassa tovább. A szőlőmivelés és bortermelés fokozását hangoztatja. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a boradót a hektoliterenkénti 84 koronáról a kivitel előmozdítása érdekében szállítsák le. Az elnök a vitát 2 órakor berekesztette. A nemzetgyűlés délutáni ülését 17 és fél órakor nyitotta meg Botllik József elnök. — A költségvetés vitájában az első szónok Csernyus Mihály volt. Hibáztatja, hogy novemberben meghozták a földreformtörvényt 'és a földbirtokrendező bíróságot csak most nevezték ki. Kéri a kormányt, hogy a földmiveseket juttassa hamarosan földhöz és házhelyekhez. Igy a földmunkásokat a bolsevizmusnak sohasem fogják megnyerhetni. Hibáztatja, hogy a hatósági ellátásról szóló rendeletbe nem vették fel a hadiözvegyeket és árvákat. A jegyzők államosítását sürgeti. Gróf Bethlen miniszterelnök a nemzetiségi kérdéssel kiván foglalkozni. A háború előtt a nemzetiségek Magyarországon nem voltak elnyomva. Ha most az elszakított területeken élő magyarság csak a tizedrészét élvezhetné azoknak a jogoknak, amelyeket nálunk a nemzetiségek bírtak, boldog lehetne. A háború alatt indult meg a nemzetiségi propaganda és akkor ért bennünket ez az egész Európán végigmenő rezgési periódus, amikor katonai és állami öszszeomlásunk bekövetkezett. Igy vált csak lehetővé, hogy a perifériákon az államhatalom gyakorlata ellenállás nélkül jutott a nemzetiségek kezébe. Sándor Pál jónak látta, hogy a forradalpm előkészítőit tisztára mossa le. A forradalomban igen nagy szerep jutott a defaitista pacifistáknak. Ez a hitvány társaság akkor, amikor egyesek az ország megvédésére jelentkeztek, ezek szervezkedését egyszerűen lehetetlenné tette. De ezen' már túl vagyunk és át kell látnunk, hogy van nálunk ma is nemzetiségi kérdés és kötelességünk, hogy elmenjünk addig a határig ezekkel szemben, amelyet az állami egység megenged. A trianoni béke elfogadásával a nemzetiségek kisebbségi jogait törvénybe iktattuk. Jövönk érdeke, hogy megtartsuk mindazon barátaink szimpátiáját, akik az elszakított területeken laknak. A nemzetiségi kérdésnek két princípiuma van: az egyik, hogy ne legyünk szükkeblüek, a másik a praktikus politika, az, hogy megadjuk a siium cuicpie-t. Gondoskodni kell arról, hogy a nemzetiségiek anyanyelvükön kapják meg az oktatást s hogy a tömören lakott nemzetiségi területeken az adminisztrációban is megfelelő szerepet nyerjenek. A Jászi Oszkár féle ideológiától messze áll és olyan formában kívánja megoldani a nemzetiségi kérdést, amint ez a szászoknál volt Erdélyben. Ezután áttért a költségvetési vita során fölvetett kérdésekre. A jogrend és a szabadság kérdése dominált az egész budget-vitában. A jogrend kérdésével nem akar hosszasabban foglalkozni, mert véleménye szerint ebben az országban jogrend van. Nálunk nagyobb a jogrend, mint szomszédainknál és mint a legtöbb európai államban. Azok a képviselők, akik a jogrend követelését célkitűzésűi tűzték ki maguk elé, egészen helytelenül jártak el, mert más a jogrend helyreállításának követelése és más a szabadságjogokat korlátozó intézkedések eltörlésének .követelése. Mi tudtuk, mit értünk az alatt, a jogrend helyreállítása, de a folytonosan ezt követelő képviselőink beszédéi propagandának használják fel ellenünk ellenségeink. Az itt elmondott beszédekkel igazolják hazugságaikat és rágalmaikat azok, akik Magyarországot ma is üldözik. Tiltakozik az ellen az inszinuáció ellen, mintha a kormány a szabadságjogok korlátozása mellett foglalt volna állást. A szabadságjogok korlátozását a kormány egyszerűen megszünteti, de ezt csak abban az esetben teheti, ha a közrendet és a társadalom nyugalmát ezáltal veszélyeztetve nem látja. A kivételes hatalomról három törvényünk van. Ezen törvények alapján