Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-23 / 43. szám

Ára 2 korona tizenhatodik évfolyam 52. szám. Szombat Pápa, 1921 február 23. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . Egyes szám ára 2 kor. 400 K 200 K 100 K 35 K Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség aa Kiadóhivatal jj Ker. Nemzeti Nyomda KX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX j XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Miért késnek a szociális reformok? — Haller István nyilatkozata. — Az egész magyar munkásság, tekintet nélkül arra, hogy keresztényszociálista, vagy szociáldemokrata, türelmetlenül várja azokat a szociális reformokat, amelyek a kiutat megmutatják és végre­valahára biztosítják a megélhetést szá­mukra. Ezért lapunk budapesti munkatársa által kérdést intéztünk Haller Istvánhoz, a keresztényszociálista párt vezető fér­fiához, aki a szociális törvényalkotások­ról az alábbi nagyérdekii kijelentéseket tette : — Tudok arról, hogy a keresztény­szociálista munkásság bizonyos fokig csalódottnak érzi magát, mert nem látja azokat az alkotásokat, amelyek a keresztényszociálizmus programmját és igy a keresztény munkásságnak érdekét kifejezésre juttatnák. — Sok körülmény játszott abban közre, hogy komoly szociális törvény­alkotásokra eddig nem került a sor. A nemzetgyűlés munkásságát természet­szerűleg lefoglalta először magának a közjogi helyzetnek a tisztázása és an­nak az alapnak megvetése, amelyen az épitkezést meg lehetett kezdeni. Azután természetszerűleg az állam pénzügyi helyzete kötötte le a nemzetgyűlés munkásságát és csak a legutolsó időben tudott hozzányúlni a különböző refor­mokhoz. Itt a sorrendet az diktálta, hogy mi van készen tárgyalásra. Ezért lett elsősorban a földreform megalkotva, amely egyrészt készen volt, mint javas­lat, másrészt bizonyos volt abban a kormány, hogy nagyobb vitát nem fog provokálni a javaslat. Szociális törvé­nyek, már tudniillik, amennyiben azok erősebben munkásvonatkozásuak, nem voltak és ma sincsenek készen. Sajnos, az illetékes minisztériumokban egyál­talában nem voltak emberek, akik törőd­tek volna ezzel, sőt olyanok sem, akik esetleg külső impulzusra képesek lettek volna megfelelő szociálpolitikai törvény­javaslatokat készíteni. És ez utóbbi ismételten megtörtént. — A legutóbbi időben készült ugyan néhány javaslat, amelyek azonban, ahogy én ismerem főket, egyáltalában meg sem közelitik azt a tartalmat, ame­lyet ma egy ilyen törvénytől a keresz­tény és nemzeti szellem tekintetében, valamint a helyesen felfogott szociális szempontból követelni kell. —- Ezelőtt néhány héttel éppen ezért szerveztem meg a pártban a szociál­politikai bizottságot, hogy a munkásság bevonásával mi magunk készítsük el azokat a javaslatokat, amelyeket a nemzetgyűlésen a munkásság javára törvényre kívánunk emelni. A bizottság működését egyelőre megzavarták a köz­bejött politikai események. Mihelyt azon­ban megtörtént a párt reorganizálása, fokozott erővel látunk munkához és hiszem, hogy a nemzetgyűlésnek rövi­desen módjában lesz a munkástörvé­nyekkel foglalkozni. — Nagy nehézség természetesen az állam súlyos anyagi helyzete, mert ép­pen a szociális reformok azok, amelyek ha komolyak, súlyos áldozatokat is követelnek. A magyar munkásságnak jogus igényeire a legteljesebb mérték­ben figyelemmel kivánok lenni és hi­szem is, hogy néhány hét alatt meg fogjuk győzni, hogy erélyesen dolgozunk sorsának b iztosításán. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában. Amen." Andrássy belépett a Keresztény Egyesülésbe. — Giesswein a kormány programmjáról. — Budapest, febr. 22. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 12 óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bejelenti, hogy a gazdasági bizottság megalakult és elnökévé Ra­kovszky Istvánt, jegyzőjévé Kolozsváry Istvánt választotta meg. — Örfty Imre, a pénzügyi bizottság előadója beter­jeszti a pénzügyi és gazdasági bizottság együttes jelentését a magánszolgálatban álló alkalmazottak munkaadói által az alkalmazottak nyugdíjintézete részére juttatott adományok illetékmentessé­géről, a fegyver és vadászati adóról szóló törvény módosításáról és a.gyujtó­szer adóról szóló pénzügyminiszteri javaslatokról. Ezután áttértek a napi­rendre : a kormányprogramm felett meg­indult vita folytatására. Elsőnek Giesswein Sándor szólalt föl. — Milotay tegnapi beszédében külömb­séget iett keresztény gondolat és ke­resztény kurzus között. Mi mindnyáján a keresztény gondolat hivei vagyunk, de nem helyeselhetjük azt a keresztény gondolatot, amelyet keresztény tettek nem követnek. A politika ezideig még nem produkált keresztény tetteket. Most jön végre a pénzügyminiszter olyan ja­vaslatokkal, amelyek tényleg tettek. !,U az ideje végre, hogy az alkotmányos életet teljes egészében visszaállítsuk. A destruktiv és forradalmár jelzőkkel nem szabad olyan könnyen dobálódni, eset­leg ártatlanokat megbélyegezni. Követeli a közszabadságok, igy első­sorban a sajtószabadság visszaállítását. Mi liberálisok vagyunk, de küzdünk az olyan liberalizmus ellen, amely a szo­ciális haladásnak a legnagyobb ellen­sége, de Eötvös József liberalizmusa ellen nem szabad küzdenünk. A zsidó­kérdést nem szabad fajikérdésnek be­állítani, mert ez gazdasági kérdés. A terror utja nem megoldás. Jelszava az, hogy minden munkás legyen polgár és minden polgár legyen munkás. Ezután Andrássy Gyula gróf szólalt föl. Ha szive hajlamát követte volna, kijelentheti, visszavonult volna a poli­tikai élettől, mert kifárasztja a politikai életben most megnyilvánuló nagy egyéni törtetés. De az országnak külpolitikai és belpolitikai helyzete kötelességévé teszik neki, hogy visszavonulás helyett az aktivitás terére lépjen. Ami a bel­politikai helyzetet illeti, a sok elintézetlen kérdés összeomlásra vezethet; az ország pénzügyi egyensúlya még mindig hiány­zik. Ami a külpolitikai helyzetet illeti, egyetlen barátunk és szövetségesünk nincs, egyedül állunk a bennünket kör­nyező ellenséges államok gyűrűjében, akik még mindig nem tudják leküzdeni a gyűlöletet, amely ellenünk vezeti őket. Ez a nehéz ktil- és belpolitikai hely­zet kötelességévé teszi mindenkinek, hogy munkába álljon s hogy félre téve egyéni érdekeit, önzetlenül dolgozzon szegény hazánk megmentéséért. Ennek belátása birta őt arra, hogy újból az aktivitás terére lépjen és kivegye a ré­szét a honnientő.és houépitő munkából. Ezért elhatározta, hogy csatlakozik ahhoz a politikai irányzathoz, amelyet úgyszól­ván az egész ország helyesel és magáé­nak vall, csatlakozik a keresztény és nemzeti gondolaton belül ahhoz a poli­tikához, amelyhez a Legközelebb áll. A nemzetiségi politikáról szólva ki­jelenti, hogy nem akarjuk a multak nemzetiségi politikáját követni és til­takoznunk kell az ellen a hamis be­állítás ellen, hogy mi olyan egységes nemzeti államot akarunk, amilyent ki­építeni nem tudunk. A múltból tanulni kell és a nem magyar ajkú állampolgá­raink jogait meg kell védenünk. A keresztény társadalomnak önézetre kell ébredni, szervezve magához kell ragadni a vezetést nemcsak az állam­ban, hanem a közgazdaság terén is. A faji és felekezeti kérdést türelemmel kell kezelni és kerülni kell minden olyan akciót, amely nem válik becsületére annak az útnak, amelyen haladunk és annak a célnak, amit magunk elé ki­tüztünk. Szükség van céltudatos, kitartó munkásságra, érezze mindenki azt, hogy az ország iránt kötelességei vannak. Ha a mai irányzat lejáratja magát, megint uralomra jut az a féktelen terror és forradalmi szellem, amit megutáltunk. Sikert azonban csak ugy érhetünk el, ha összetartunk és tervszerű céltuda­tossággal dolgozunk. — Majd pénzügyi helyzetünk kritikájára tért át. A pénz­ügyminiszter eddigi munkásságával ha egyebet nem is ért el, de azt elérte, hogy megindult a munka és takarékos­ság. Az adózás terén a progresszivitás elvét érvényre kell juttatni. Örömmel üdvözli, hogy a szociál­demokraták passzivitásukból kiléptek. A sajtószabadságot vissza kell állítani, de természetesen nem a cenzúra azon­nali megszüntetésével, hanem fokoza­tosan ; a sajtótörvényt módosítani kell. A gabona szabad forgalmának kérdé­sében is ugyanezt az álláspontot fog­lalja el: a szabadforgalomra csak fo­kozatosan lehet áttérni. — A kormány most egységesebb, mint volt és ha hű marad jelszavaihoz és ezek politikai megvalósításához, lelkesen támogatja. — A nemzetgyűlés Andrássyt beszéde végén hosszasan tapsolta és éljenezte. Szünet után Szijj Bálint szólalt föl. Felhívta a kormány figyelmét, hogy a jövő évben tegye szabaddá a gabona forgalmát. Ezzel az ülés véget ért. Ausztria uasutai elzálogosítására készül. Bécs, febr. 22. A Neues Wiener Journal jelenti, hogy dr. Schuber, az osztrák kormány delegáltja az Ausztria megsegítésére alakult bizottságban a jövő héten Párisba utazik. A párisi pénzügyi tárgyalásokon kijelenti, hogy az osztrák kormány kész a kölcsön fedezésére az osztrák vasutakat, az erdőket és vizierőket, valamint kész bizonyos időre az alkohol és dohány monopóliumot is elzálogosítani. Békés uton kell elintézni Nyugatmagynrország ügyét. P á r i s, febr. 22. A Times közli bécsi keltezéssel Meran gróf cikkét, amelyben azt fejtegeti, hogy a nyugatmagyaror­szági kérdést békés uton intézzék el. A cikkíró szerint sajnálatos lenne, ha Ausztria ezt a kérdést pártpolitikai szempontokból fogná föl. Nyugat­magyarország erőszakos birtokbavé­tele abszurdum és csak arra vezetne, hogy Ausztria teljes elszigeteltségbe kerülne. A mérsékelt liberálisok Budapest, febr. 22. A liberális politikusok tekintélyes része idegen­kedik attól az összetételtől, amelyből a Polgárok és Munkások szövetsége ösz­szeverődött. Azt hangoztatják, hogy komoly alakulásban nem vehetnének részt olyanok, akiknek a forradalomban csak egy kis részük is volt. Ezért el­határozták, hogy ez ellen a liberális blokk ellen megalkotják a mérsékelt liberálisok csoportját, amely konstruktív és nem destruktiv irányú lesz. A mér­sékelt liberálisok arra számítanak, hogy ez az alakulás még március elejére megtörténik. Erre az időre visszaér­kezik Budapestre Vázsonyi Vilmos is, akinek az uj alakulásban jelentős sze­repet szántak. Budapest, febr. 22. Andrássy Gyula gróf ma este jelent meg először a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Pártjában. Ez alkalommal több képviselő és szá­mos kültag élén Vass József miniszter, Haller, Huszár, Szmrecsányi, Ernszt Sándor fogadták. — Haller üdvözölte Andrássyt és annak a reményének adott kifejezést, hogy Andrássy a maga po­litikai súlyával és erejével azt a zászlót amelyre fölesküdött, diadalra fogja se­gíteni. Andrássy válaszában kijelentette, hogy a párt zászlója alá senki sem hivta, belső meggyőződésből jött, mert ugy látja, hogy olyan kort élünk, amelyben az egyéni érdekeket mindenkinek félre kell tenni és teljes energiával kell szolgálnia a magyar nemzet javát. Amikor a pártba jött, nem embereket jött látni, hanem eszményt, a párt tag­jai ezen eszményért küzdjenek. A párt előlegezett ragaszkodására méltónak akar bizonyulni. — A párt egyébként csütörtökön este 6 órakor értekezletet tart, amelyen megválasztják az uj párt­vezetőséget, amely Haller nyilatkozata szerint 5—7 tagból fog állani. A belügyi tárca sorsa. Budapest, febr. 22. A nemzet­gyűlés folyosóján csak ma délben ter­jedt *el az a hir, hogy a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére a belügy­miniszterséget csak ideiglenesen töltötte be Tomcsányi Vilmos igazságügymi­niszterrel. A kisgazdapárt több tagja megbeszélésre jött egybe a kinevezés hirére. Az a felfogás alakult ki, hogy ez a megoldás se nem kielégítő, se végleges nem lehet. Tekintettel a föld­reform közeli megoldására, a legeré­lyesebb emberrel kell betölteni a bel­ügyminiszteri tárcát, aki a vidéki köz­igazgatásihatóságokatebben a kérdésben a legerélyesebben kezeli, ezért ennek az ő soraikból kell kikerülni. A kis­gazdapárt vagy. Gaál Gasztont, vagy iglódi Szabót kívánja a belügyminiszteri székbe. Bethlen István gróf kinevezé­sének hire is erősen tartja magát. — Itt emiitjük meg azt a verziót, amely sze­rint Tomcsányi megbízatása végleges lesz s az igazságügyminiszteri tárcát egy pártonkívüli politikus foglalja el. A francia bányászok a eilen. Páris, febr. 22. A francia északi megyék bányászainak kongresszusa nagy többséggel visszautasította a proletár­diktatúra eszméjét.

Next

/
Thumbnails
Contents