Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-13 / 107. szám

Tizenhatodik évfolyam 106. szám. Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . , 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ara 165 korona Pápa, 1921 május 13. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. SS ! K|" K KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KK I n Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. K se Moszkva* / — Ernazt Sándor. — Az 1914-ben kezdődőit események semmiképen nincsenek befejezve. Az entente csinált valami békét, a világ­históriában páratlan békét s azt rá­erőszakolta Európa egy részére. De még Európára sem tudta a békét rá­erőszakolni. Eltekintve attól, hogy ez a béke tarthatatlan, tehát tulajdonképen nem is béke, csak fegyverszünet álla­pota, de tulajdonképen nem is fegyver­szünet, mert Kelet-Európában egyre tart a harci zaj és Moszkva urai nem hajlandók a békülésre. Moszkva és Oroszország még telje­sen a forradalmi állapotban van, ki nem forrta magát, ki nem jegecesedett semmi, nem-ülepedett le, nem csende­sedett le semmi. Moszkva felől a legellentétesebb, hirek érkeznek; bármi nagy nyugalommal és éleslátással kutatja valaki az álla­potokat, bizonyosat mondani nem tud. Épen ebben áll a forrongás állapota. Tény az, hogy ami ma a nagy Orosz­országban van, az nem szociáldemok­rácia, de annál kevésbbé polgári állam, nem demokrácia, ezt, ami ma ott van, senki meghatározni nem tudja. Ez a forrongó kelet. Ez forr mindig s köz­ben ; z' entente ugy tesz, mintha ez a forrongás nem léteznék, mintha minde­nütt béke lenne, mintha a győztes államok nagy csendességet, békét te­remtettek volna, mintha nagy egységben . és egyetértésben ők az egész világnak parancsolnának. Mennyire változott a világ és meny­nyire ismétlődnek az események! Most Párisban ugy vannak Moszkvával és Szenpétervárral, mint II. Katalin volt Párissal. Ugyanúgy vannak. Az ese­mények megismétlődtek, a szerepek kicserélődtek. És hogy ezek Moszkvá­ban történnek, mikor Páris nyugodt, ezt nem gondolta volna valaha II. Katalin I A legfontosabb azonban az összes es 1 ményekben, hogy az európai szociál­demokrácia némi vérségi rokonságot tart Moszkvával. Nem is könnyű a kérdés. Moszkvában állítólag kommu­nizmus vau, tiszta marxizmus van, mit tegyen vele az európai szociáldemok­rácia? Csakhogy az már biztos, hogy nincs ott tiszta marxizmus, demokrácia sincs, hanem ami .biztosan van, az a következő: van militarizmus, van dik­tatúra és csekély a produkció, nincs kenyér, hihetetlen nagy a drágaság. Csakhogy mégis nehéz a kérdés az. európai szociáldemokrácia számára. Eb­ből a nehézségből lehet megmagyarázni manap sok mindent Európában. É* másrészt ép ebből az orosz álla­potból kell várni sok mindenféle kérdés megoldását is Európában. A kapitalista produkció és a modern állam kérdése nincs megoldva, de a kérdés megoldat­lan nem maradhat, a megoldás valószínű­leg összefüggésben van Moszkvával. Ugyanúgy beszélt II. Katalin Párisról, mint ahogy mi hajlandók vagyunk be­szélni Moszkváról, ugyanugy, szóról­szóra ugyanazt mondta. Akkor is azt gondolták, hogy ök könnyű szerrel ké­szen lesznek Párissal, de mennyire nem lettek készen és mennyire megváltoztatta Páris a világot, dacára annak, hogy a győztesek kétszer vonultak be Párisbal Most, is Keleten ott függ a fekete felhő, mit rejt méhében, nem tudjuk, mi lesz a megoldás, azt sem tudjuk. Valószínű, hogy a moszkvai hatalom Európát felfordítani nem fogja. Ez igen valószínű. Nagyobb valószínűsége volt volna az európai felforditásnak 1918-ban, mint most, vagy a jövőben, de azért *„A keresztény nemzeti ^politika egy éve" c, munkájából. még nem szűnt meg 3 moszkvai kér­désnek a jelentősége.' S a jelentősége főképen a produkció, az állam s a tár­sadalom szempontjából fontos. Világos, hogy a francia forradalom a harmadik rend forradalma volt, az orosz forrada­lom a negyedik rendé. Itt is megoldás kell, valami világos megoldás. Legcsudálatosabb az entente helyzete, a holló a sajtot csőrében tartja, de éne­kelni is szeretne. Szeretne irányitólag befolyni a társadalmi átalakulásokba, de szeretné egyszersmind megtartani azt az immens rablott zsákmányt is, melyet a világ csúfjára szemérmetlenül összeszedett. Rabolt, zsákmányolt, erő­szakoskodott, kegyetlenkedett, lehetetlen lépésekre ragadtatta magát, közben sza­lonfinomságu Ítélőbíró akarna lenni, ki a népek boldogságát, civilizációját, társadalmi fejlődését őrzi. Ám végezze ezt a kérdést el odahaza. Nekünk kegyetlen helyzetünk van: kivül ellenség, belül nyomorúság. Még nem is látjuk helyzetünket, életviszo­nyainkat, életfeltételeinket tisztán s amel­lett látjuk a nagy társadalmi kérdés for­rongását. De nyugalom, kritikus hely­zetünkben leginkább bölcs mérsékletre van szükség. Nekünk igazságrá van szükségünk és mi is igazságosak leszünk, állami, nemzetiségi, társadalmi kérdé­sekben. Justitia est regnorum funda­mentum, — a történelmi időkben ez job­ban vésődik elménkbe, szivünkbe, mint bármikor máskor. Pünkösdi szünetre megy a nemzetgyűlés. — Mzyszauazíáis a nyolc órás iiióseiiet. — Budapest, május 12. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Folytatták a költségvetési javaslat tárgyalását. Zá­kány Gyula az első szónok, aki a ki­vételes állapot fenntartása s a kormány­rendeletek ellen szólalt fel. Nem szabad végnélkül rendeletekkel kormányozni az országot, mert ez olyan színben tünteti föl az állapotokat, mintha a kormány törvényhozásiig nem tudna érvényt sze­rezni bizonyos ügyekben akaratának. A törvénypótló rendeletekkel a kormány­nak csak akkor szabad élni, amikor az államhatalom nem akarja törvény for­májában érvényre juttatni akaratát. Nem akarja a rendeletek törvényszerűségét kétségbe vonni, azt azonban hangsú­lyozza, hogy nem lehet mindenben ren­deletileg intézkedni. Magyarországon rendeleti uton akarják felelősségre vonni a forradalom és a kommunizmus bű­neit. A rendeleti uton való internálást be kell szüntetni s csak birói uton le­hessen valakit internálni, ugy, mint az a francia büntetőjogban van. Ezután Csontos Imre beszélt. Andrássy miskolci beszámolójára reflektál, aki be­számolójában azt a kijelentést használta, hogy a kisgazdapárt osztálypolitikát folytat. Kijelenti, hogy a kisgazdapárt nem folytat osztálypolitikát. Az a kérdés, hol van a kisgazdapárt helye. Ki töltötte volna be az ő helyét a vidéken ? A kis­gazdapárt nem vett részt a háború meg­üzenésében, azt nem kérdezték meg, jóllehet a háborús terhek legnagyobb részét a kisgazdapárt vállalta magára. Mi arra törekszünk, hogy a társadalmi osztályok közölt a válaszfalakat ledötd­stik. (Éljenzés és taps.) A királykérdést lelkiismereti kérdéssé teszi. Ha IV. Károly az integritást hozza, jöhet. A kisgazdapárt a szabad forga­lom és szabad kereskedelem hive. A földreform rendelet végrehajtását sok helyen megakadályozzák a főispánok. Elmondja, hogy Karcagon hogyan csap­ták be a gyapjutermelőket. Egy izraelita ur összegyűjtötte román cégér alatt a gyapjút és 50 kocsival kivitt Cseh­szlovákiába. Az élőjószág ára sokat esett, a bus mégis drága, A jóindulatát kéri a kereskedelmi miniszternek ahhoz, hogy az országban uj ipartelepeket lé­tgsitsenek. Hét év óta Magyarországon épités nem, volt, mert nem volt építő­anyag, most már van építőanyag, az épités azonban még mindig nem in­dulhat meg, mert a fa rettenetes drága. A költségvetési javaslatot elfogadja^ Ezután tiz perc szünet következett. Szünet után Széchenyi Viktor gróf, az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság tagjainak távolléte miatt három izben nem sikerült ülést tartani. Az elnök be­jelenti, hogy a házszabályok ugy szól­nak,' hogy ilyen esetekben a távollévő bizottsági tagok helyébe ujakat kell beválasztani. A választást a legköze­lebbi ülésben ejtik meg. Ezután folytatták a költségvetés vi­táját. Vvindischgraeiz Lajos herceg szó­lalt fel s foglalkozott a pénzügyi poli­tika kérdéseivel. Az a véleménye, hogy a teljes pénzügyi kibontakozás csak a külföld nagyarányú segítségével jöhet létre. Nagy fontosságot tulajdonit a jóvátételi bizottsággal folytatandó tár­gyalásoknak. Amióta Hegedűs Lóránt áll a' pénzügyminiszter élén, hitélünk a külföld szemében emelkedett. Rendkívül fontos, hogy a korona stabilizálódjék, mert a külföldi tőke csak igy jön be az országba nagyobb mértékben. Ezután politikai kérdésekre tért át. Erőskezű kormányt szeretne látni, amely tud erőszakos is lenni a törvényes ke­reteken belül. A külügyminiszter prog­raminját helyesli, az ántánt felé való orientáció hive. A királykérdést kikap­csolandónak larlja. A költségvetési ja­vaslatot elfogadja. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a nemzetgyzülés leg­közelebbi ülését május 20-án délelőtt tartja. Az ülés fél 3 órakor ért véget. j) Persian-fflalcsiner ügy tárgyalása. Budapest, máj. 12. Dr. Thot János biró ma délelőtt folytatta a Persian­Malcsiner ügyben a tanúkihallgatásokat. Elsőnek Plus Jánost, a Berinkey kormány volt kultuszminiszterét- hallgatták ki, akihez az elnök kérdést intézett aziránt, hogy tud-e arról, hogy a miniszter­tanács egy iz'ocn milyen körülmények | közölt határozta el Mikes János gróf ; szombathelyi püspök internálását. Vas János: 1919 február 16-án Obdl vasmegyei főispán, akkori kormány­biztos jelentést tett a minisztertanács­nak Mikes János gróf szombathelyi püspök viselt dolgairól. A miniszter­tanács behatóan foglalkozott Mikes gróf ügyével, végül is egy bizott­ságot küldött ki Persian Ádámmal az élén a püspöki vagyon megvizsgálá­sára. Persian telefonon jelentette, hogy Mikes püspök súlyosan agresszív ki­fejezéseket használt a kormányzattal szemben. A jelentés alapján a minisz­tertanács hozzájárulásával elrendeltem a püspöki vagyon zár alá vételét. Ha­sonló vagyon-zár alá vételt Apponyi Albert is kultuszminisztersége idején elrendelt. A szociáldemokrata párt erő­teljesen követelte, hogy a jobboldali ellenforradalmat a kormány törje le. Ezen követelések következtében a püs­pököt felügyelet alá helyezték. Inter­nálásról szó sem volt. Elnök: Szóval Mikes püspök letar­tóztatásának oka nem Persián kezde­ményezése volt ? ' Tanú: Nem! — Ezután elmondja, hogy nem szabad a mai szemüvegen nézni az akkori dolgokat, mert akkor nem volt dehonesztáló a szociáldemok­raták vezéreivel politikai nexusban állni. Vas János után Buza Barna volt föld­mivelésügyi miniszter kihallgatása kö­vetkezett. Elmondja, hogy az internálá­sok nem tartoztak a resszortjába, Mikes püspök internálásáról csak annyit tud, hogy azt Böhm Vilmos követelte. A tárgyalás folytatását dr. Thot biró holnap délélőtt fél 10 órára halasz­totta el. Befejezés előtt a BeniczKy ügy. Budapest, máj. 11. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délután Kutkd­falvy Miklós elnökletéve! folytatólagosan tárgyalta Beniczky Ödön mentelmi ügyét. A mai ülésben a bizottság kihallgatta Lehár Antal báró ezredest' és Sig ray Antal gróf főkormánybiztost. Az elnök ugyancsak a mai ülésre hivta meg gróf Te­leky Pál miniszterelnököt is,aki azonban, minthogy tegnap külföldre utazott, nem jelenhetett meg a bizottság előtt, azért Kulkafalvyhoz intézett levelében tette meg az ügyre vonatkozó vallomását. A bizottság ezzel befejezte a bizo­nyítási eljárást és most már Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő, valamint Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminiszter fogják megtenni afc egész anyagra ész­revételeiket. Az észrevételek beérkezése után fogja Kultkafalvy Miklós a bizott­ságot ismét összehívni, amely alkalom­mal már az érdemben való kihallgatá­sok és bizonyítások fognak kezdődni. Magyarország pénzügyi javulása a legjobb uton van. Páris, máj. 12. A Daily Telegraph azt irja, hogy Hegedűs programmja a legradikálisabb és legerélyesebb, ame­lyet valaha parlament elé, terjesztettek. Magyarország pénzűgyeinek javulása a legjobb uton van. A korona értéke rö­videsen megkétszereződött és a pénzügy­miniszternek "sikerült megáliitani a bankóprést. Elmarad a portorosei Konferencia. Bécs, máj. 12. A Prager Presse irja: Az utódállamok portorosei értekezletét nem tartják meg, mert a római értekez­let rendkívül hosszú időre elhúzódik. Szilárd a magyar Korona. Budapest, május 12. Zürichben ma a magyar koronáért 2*85 svájci frankot fizettek. A trianoni bélié az angol parlamentben. London, máj. 12. Az alsóház a trianoni békeszerződés ratifikálásáról 'szóló törvényjavaslatot harmadszori ol­vasásban elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents