Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-05-05 / 101. szám
Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 101, szám. Csütörtök Pápa, 1921 május 5. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség' 11. Ker. Nemzet! Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKA! NAPILAP. XX f XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX i) tízezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronás áilamjegyek kibocsátása. — Hem lesz levonás. — Budapest, máj. 4. A hivatalos lap holnapi száma közli a pénzügy' miniszter rendeletét a tízezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronáról szóló államjegyek forgalombahozataláról. Eszerint a magyar kir. államjegykibocsátó intézet működését a pénzügyminiszter által megállapítandó későbbi időpontban fogja megkezdeni. A pénzügyminiszter azonban a tízezer, ötezer,, ezer, ötszáz és száz koronás államjegyeket már most kibocfsájtja. A bankjegyeket teljes értékükben, minden levonás nélkül cserélik ki államjegyekre. A kicserélés határideje május 9-től május 25-ig. Ugyancsak a hivatalos lap holnapi száma közli a kibocsátásra kerülő államjegyek részletes levonását is. Budapest, máj: 4. Á kir. államjegykibocsátó intézet elnökévé a kormányzó Popovics Sándor valóságos belső titkos tanácsos, nyug. pénzügyminisztert, alelnökévé Papp Elek volt államtitkár, valóságos belső titkos tanácsost nevezte ki. ündrássy külpolitikánk feladatairól. — 9 Hltifivitk vitája. Budapest, máj. 4. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Folytatták a költségvetés vitáját. — Nagy János (egri) a keresztény párt nevében szólal fel és kifejezést ad hazafiúi aggodalmainak, amelyek lelkében felgyülemlenek. Hallgatni kell a királykérdésről, mint a sir, mert különben az országnak ártunk vele. Nem szabad ezt a kérdést a közvéleménybe dobni. Izgató momentum a felekezeti kérdések bedobása is. Izgató momentum a liberalizmus kérdése is. Az a liberalizmus, amely a szabadságjogokat hozta meg, nekünk is kell, de a másik liberalizmust visszautasítjuk. Izgató momentum a jogrend kérdése is. Európa egyetlen államában sincs még teljes jogrend. A legnagyobb baj az, hogy igen sokan a saját szájízük szerint szeretnék a jogrend megoldását. (Ugy van!) Nálunk a jogrendért a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter felelősek. A belügyminiszter erélyességében kellő garanciát lát a jogrend megvalósítására. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Andrássy Gyula gróf volt. Csak azért szólal fel, hogy a nemzetgyűlés figyelmét felhivja a több külpolitikai kérdésekre. Beszél a magyar békeszerződésnek az angol alsóházban való tárgyalása alkalmával elhangzott felszólalásokról, amelyekből világos, hogy a hangulat irányunkban kedvezően megváltozott. Ma sokkal előbbre vagyunk e tekinletben, mint ma egy éve voltunk. Az angol külügyminiszter helyettese a legmesszebbmenő elismeréssel nyilatkozott Magyarországról. A leghatározottabban vissza kell utasítani azt a meghatározást, amely szerint Magyarország összeomlása, szétesése önmagában is beállott volna. Magyarország ezer év óta egységes, egységes volt ezer évvel ezelőtt is. A legnagyobb örömmel tölt el bennünket az irániunk való hangulatban beállott kedvező változás és annak felismerése, hogy milyen végzetes hiba volt Magyarország feldarabolása. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen szempontoknak kell irányítani a magyar külpolitikát, milyen irányban keli orientálódnunk. Nem szabad elhamarkodnunk a külpolitikai orientációt. Nekünk az egész világ felé kell orientálódnunk. Azok felé kell orientálódnunk, akik legelőször ismerik fel a velünk történt igazságtalanságot, akik legelőször segítenek bennünket abban, h'ogy visszaszerezzük az elszakított részeket, anélkül azonban, •hogy ezzel felborítanánk Európa békéjét. Mi nem akarunk háborút, mert belefáradtunk, ismerjük a háború következményeit s mert tudjuk, jiogy az egész világ akkor reánk rontana. Róbelt Cecil az angol parlamentben azt mondotta, hogy meg kell adni a nemzeti kisebbségeknek a jogot arra, hogy belső ügyeiket mgguk intézhessék. Sürgette egy nemzetközi döntőbíróság felállítását a népek ligája mellé, amely elé a nemzet kisebbségek sérelmeiket vihetik, mert anélkül a népck*ligája nem ér semmit. Az angol parlamentben több fölszólaló kénytelen volt megállapítani, hogy szomszédaink a hatalmunk alá került nemzeti kissebbségek jogait megsértették. Ez a beismerés olyan siker, aminek nem örülhetünk eléggé. Követeljük, hogy szerezzenek érvényt a kisebbségek jogainak, hogy elszakított testvéreinket, nemcsak a magyarokat, de a németeket és tótokat se hajthassák a mégszálló idegen faj zsarnoki hatalma alá. Kijelentheti, hogy nemcsak a kisgazdapártnak, de a többi pártnak is az a törekvése, hogy a fehér terrort lehetetlenné tegyék. Az angol kormány álláspontja az, hogy Magyarországnak meg kell fizetnie a háború költségeit, ami 8—9 ezermillió font sterling. (Nagy zaj.) A mi álláspontunk az, hogy minél előbb jöjjön a jóvátételi bizottság, de aztán állapítsa meg azt a rengeteg kárt, amit a megszállók okoztak. A határrendező bizottságok működését ne korlátozzák arra, hogy részlet-határkérdésekben döntsenek, de ruházzák fel olyan hatáskörrel, hogy nagyobb mérvű határkérdésekben is dönthessenek, hogy legalább igy tegyenek jóvá a velünk történt igazságtalanságból annyit, amennyi jóvá tehető. A magyar külpolitika jövője reménnyel tölt el bennünket, nem messze az ido, amikor az egész világ felismeri, hogy milyen rettenetes igazságtalanság volt az, hogy Magyarországot darabokra szakították. — A költségvetést elfogadja* Az elnök napirendi indítványa után ezután áttértek az interpellációkra. Pákozdy interpellációja után, amit a nemzetgyűlés nem vett tudomásul, mivel interpellációját írásban nem nyújtotta be, Ceglédi Sándor interpellált a földmunkák megindítása tárgyában. Az összkormányhoz intézett interpellációjában hibáztatta, hogy a kormány nem adott gazdasági programmot. Bethlen István gróf miniszterelnök az interpellációra adott válaszában kifejtette, hogy annak, hogy a kormány bővebb gazdasági prograrnme/t nem adott, az az oka, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával kivánt számot adni gazdasági programmjáról és arról, hogy milyen eszközökkel kívánja azt megvalósítani. Nagy vonalakban ismertette tezután a kormány gazdasági programmját s visszautasította Szíerényi József báró azon megállapítását, hogy a kormány programmja' ipar és kereskedelem elleni tendenciát mutat. A leghatározottabban visszautasítja azt a gyanúsítást, hogy a kormányt ipar és kereskedelem ellenes tendencia vezetné. A kis- és középipar védelmére megfelelő eszközöket fog a kormány találni. A kereskedelmi miniszter most foglalkozik a vasutak villamosításának kérdésével. Az ülés 3 órakor ért véget. fi shriek kihallgatása a Tisza-pörben. Budapest, máj. 4. A Tisza-pör mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gadó István dr. elnök és konstatálta, hogy a védők közül többen hiányoznak. Ezután folytatták a tanúkihallgatásokat. Az első tanú, Hazslinszky Hugó rendőrorvos elmondja, hogy rendőri bizottság szállt ki a helyszínére, amikor híre jött, hogy Tiszát meggyilkolták. Fél 6 órakor értek ki a Röheim villába, Tisza holtteste az ágyra volt fektetve, sebéi közül az egyik halálos volt. A halál belső érvérzés következtében állott be. Almússy Denise sebesülése is súlyos volt és nyolc napon túl gyógyult be. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy Szentkirályi főkapitány a gyilkosságról jegyzőkönyvet vett fel és azt mondotta gróf Tisza Istvánnénak: — Ugy-e, megmondtam, hogy vigyázni kell a kegyelmes úrra I A következő tanú Lux dr. orvos volt, aki a Roheirn villa melletti Bethesda kórházban teljesített szolgálatot s aki az első orvosi segélyben részesítette Tiszát. Kihallgatták ezután Minnich Károly dr. cs Kenyeres Balázs egyetemi magántanár, törvényszéki orvosszakértöket, majd a három fegyverszakérlőt, akiknek egybehangzó véleménye szerint a felső lövés volt Tisza halálának előidézője, a felső test jobb oldalán volt a golyó bemeneteli nyílása. Ezután kihallgatták Babies Sándornét, aki a gyilkosság idején Tiszáéknál mosónő volt. Elmondja, hogy látta délben a gummikabátos embert, délután a katonákat, hallotta a lövések dörrenését is. Szembesitik a vádlottakkal. Babicsné rámutat Gaertnerre: — Ö volt a gummikabátos ember! A tárgyalás folytatását péntekre halasztották. fi magyar béks az angol felsőházban* London, máj. 4. A felsőház a trianoni békeszerződés tárgyalását május 5-ére halasztotta, mert Curson lord most-a legfelsőbb tanácsban van elfoglalva. Munkában a házhelyrendező bizottság. — Levél a Szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő Ur I — Engedje meg, hogy azon magasabb cél érdekében, mely e sokat szenvedett szegény Magyarországot életre kelteni, annak munkásait az élet fenntartásához szükséges eszközökkel ellátni s igy a konszolidáció alapjait megvetni hivatva van s melynek szolgálatában becses lapját dolgozni, küzdeni naponként tapasztaljuk, ezen magasabb cél érdekében néhány szót fűzzünk mi — közszolgálati alkalmazottak — is lapjának mult vasárnapi számában megjelent fennti cimü cikkéhez. Amint halljuk, a közszolgálati alkalmazottak nem részesülnek oly jóindulatú megértésben, mely őket, — oly sok szenvedés s oly küzdelmes és az állam érdekeit leginkább szolgáló munkájuk után - joggal megilletné. Becses lapjának informálója azt mondja, hogy „az igényjogosultak egy része, — azt remélve, hogy az általuk kiszemlélt földterületért csak nagyon alacsdny téritési árt kell fizetniök, vagy esetleg ingyen kapják — oly területnek kijelöléséhez ragaszkodik, mely kivül esik a város közüzemű hálózatainak vonalán s nem foglal helyet a „városrendezési terv"-ben sem. Áll ez különösen azokra, akik a tókerti házhelyekhez ragaszkodnak". Mivel ezen helyeket, — a fökerteknek a Bakonyéren inneni részét a mostani Tisztviselőtelep folytatásaként a várkertig', — valamint a Bakonyéren tul a két első dűlőt, — kizáróan közszolgálati alkalmaztattak kérték, — természetesen világos, hogy itt a közszolgálati alkalmazottak ellen szól az informáló. Pedig lássuk csak! Először is ingyen senki sem kíván senkitől házhelyet; különben is annak eldöntése még csak későbbi dolog — s .mint látni fogjuk, — másutt közmegnyugvásra sikerült a kérdést meg-, oldani, miért ne lehetne hát Pápán is? Ingyen egy tisztviselő sem kíván házhelyet I Fontosabb azon érv lenne, hogy a „városrendezési terv"-be — nem esik bele és sok költségbe kerülne az ut, villany- és vízvezeték megoldása. — Igen ám, de mikor azt halljuk, hogy a bizottság a kálvária háta mögött jóval messzebb, a vaszari ut két oldalán, továbbá (a vásártér helyett, melyet a város helyegnek nem enged át) tul a földmives iskolán, az első malomba vezető ut-Jobb oldalán — a disznólegelő mögött — tervez házhelyeket, — hát akkor kérem csodálkozunk annak komolyságán, hogy a közszolgálati alkalmazottak a tisztviselőtelep folytatását s a tókerti két első dűlőt azért nem kaphatnák, mert — az a „városrendezési terv"-be nincs felvéve, azon kivül esik. Tisztelettel kérdezzük: Hát a vaszari ut s a földmives iskolai külső majorral szemközt fekvő terület beleesik a „városrendezési terv"-be? Oda utat építeni, villanyt, vízvezetéket vezetni nem kellene? Ha a város áldozatot is akar hozni — pedig hoznia erkölcsi kötelessége — akkor átengedi a vásárteret s az oda