Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-30 / 97. szám

I t Ära 2 korona Tizenhatodik évfolyam 97. szám. Szombat Pápa, 1921 április 30. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 k 200 l< 10\) K 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal }[

t Ker. Nemzeti Nyomda n KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. MX Az oldott kéve. Két napja csak, hogy az angol alsóház harmadszori olvasásban tárgyalta a trianoni magyar békeszerződést, amely Nagy-Magyarországból Csonka-Magyarországot csinált, a leszakitoít részeket koncul dobva'oda a szerbeknek, románoknak és a cSeh pimaszoknak. Bár az esö utáni köpönyegből nem kélünk, mégis bizonyos reménnyel töltött el bennünket és növelte bizalmunkat az, hogy a magyar békeszerződés tárgyalásánál néhány angol képviselő — sajnos, ezerszer sajnos, hogy már későn — észbe kapott s szinte megdöbbenve konstatálta a kézről-kézre járó térképről, hogy az elszakított területeken több milliónyi, zárt egységben élő magyarság jutott a hódítók ura'ma alá. Akadtak angol képviselők, akik azt a szivünket égető kérdést dobták az angol kormány szemére, hogy ha a nemzetiségeklakta területeket elszakították is, ezt még a wilsoni elvekből lehet — bár gyöngén és nagyon kevés igazsággal — magyarázni, de hát mi jogön tépték ki a csehek Pozsonyt Magyarországból és mi jogon tépték ki Kassát, ahol német lakosság — nyelvében német, érzésében magyar — lakott ugyan, de tót, vagy ha úgy tetszik: szlovák — soha nem lakott számottevő arányban. Hát mi jogon, mi cimen tépték le ezeket a csehek és Kolozsvárt, Temesvárt, Aradot, a székelyföldet a románok, ahol sohasem voltak többségben a románok, mi jogon, mi cimen ? Azok a képviselők, akik ezeket a kérdéseket fölvetették, követelték a britt kormánytól, hogy biztositsa azt, hogy a meggyarapodott államok humánusan és igazságosan bánjanak a hatalmuk alá kerüli magyarsággal, mint nemzeti kisebbséggel. Az angol képviselők nagyon is helytálló felszólalásaira az angol kormány nevében Balfour válaszolt, aki maga is kénytelen volt konstatálni, hogy a románok, szerbek és csehek nem mutatnak megértést és igazságosságot a hatalmuk ala került magyarokkal és németekkel szemben, de igyekezett megnyugtatni az angol parlamentet azzal, hogy majd ebben a tekintetben javulás fug beállani. Balfour tehát jósolt. Bár elriaszthatta volna a jóslástól annak tudata, hogy áz első jós, Habakuk is nagyon megjárta : a végén már a inádarak táplálták szegényt — de mégis jósolt és csak természetes, hogy jói jósolt. De rossz' jósnak bizonyult. Mert ugyanaznap, amikor Balfour arról beszélt, hogy a viszonyok javulni fognak s a megszállók humánusan és igazságosan .fognak bánni a hatalmuk alá került magyarsággal, ugyanaznap mégkapta a cáfolatot a „kelet franciáitól": a románoktól, akik ezen a napon betiltották Kolozsváron az utolsó három magyar újságot is. Kolozsváron tehát ma már nem jelenik nieg magyar újság, csak egy magyar nyelvű, román pénzből eltartóit, románok sugalta magyargyalázó cikkeket közlő úgynevezett „magyar" újság, amely készséges talpnyalója a románok törekvéseinek s készséges hóhéra és ócsárolója mindannak, anti magyar gerinc. Elképzelni is megdöbbentő : egy magyar város, az erdélyi magyarság kulturális központja egyetlen magyar újság nélkül. A hivatalokból, a hatalomból, • a földből kizárták a bocskorosok mindenünnen a magyarokat és oláhokat s az oláhnál is százszor rosszabb fenegátokat ültettek helyükbe. Magyarul érezni halálos bün olyannyira, ° iiogy még a cigány se húzhat kedvére magyar dalokat. Az oláltQk brutális ké/zel fojtanak meg minden magyar törekvést, nem kímélik meg a magyar kulturát, a magyar zenét, a színházat és betűt sem s ha lehetne, még a folyók járását is megváltoztatnák, hogy az Istenért, valahogy ugy ne folyjanak, mint régen — Nagymagyarországban . . . Csak a napokban levelet kapott egy menekült Székelyországból, benne ott volt az elnyomott magyarság sikoltása : „Magyarok, jöjjetek felszabadítani bennünket, de hamar, mert félő, hogy egy év múlva már késő lesz, mert addigra ugy kipusztítanak bennünket, magyarokat az oláhok, hogy hírmondó se lesz belőlünk, akit felszabadítsatok!" Szeretnénk ezt az üzenetet Balfour ur kezébe nyomni, hogy az Istenért, siessenek dicső szövetségesüket ráoktatni, hogy a békeszerződés nemcsak az elszakított területeket juttatta neki, de azt a kötelességet is, hogy emberségesen bánjon a hatalma alá került magyarsággal. Sajnos, nem fudjuk ezt az üzenetet Balfour ur kezébe juttatni, de ha oda jutna, sem érnénk vele sokat, mert Balfour ur megint egy jóslással vágná ki magát, ami megint nem válna be. De oda tárjuk a magyarság elé s •kérdezzük: irva vagyon, hogy minden türelemnek van határa; hát a mi türelmünkből még mindig tart, az határtalan? Mert ha igy megy tovább, a magyar nemzet, mint a megoldott kéve szertehull, balkáni barmok alomjává lesz s elpusztul, elvész menthetetlenül, (n. j.) Budapest, ápr. 29. Ma reggel ismét egy ujabb tanú jelentkezett a Ttszapórben. Klug András bécsi lakos jelentkezett ma reggel 9 órakor dr. Margálits vizsgálóbíró előtt és kijelentette, nogy vallani akar a Tisza-pörben. Az uj tanú jelentkezésének előzményeihez tartozik, hógy néhány nappal ezelőtt az egyik védőnél egy Dculch Árpád nevü ember, Friedrich István gyárának egyik elbocsátott alkalmazottja, akit a Tisza-pör hadosztály bírósági tárgyalása alkalmával is kihallgattak, megjelent és azt az ajánlatot lette a védőnek, hogy ötvenezer korona ellenében módjában volna egy Bécsben élő Kluge Árpád nevü egyénnel beszélni és rábírni arra, hogy terhelő vallomást ne tegyen. A védő természetesen visszautasította Deutsch Árpád ajánlatát, aminek következménye az lett, hogy Kluge Árpád ma reggel csakugyan jelentkezeit a vizsgáló biró előtt. Budapest, ápr. 29. A Tisza-pör mai tárgyalásán -az elnök folytatta Sztanykovszky Tibor vallomásairól szóló jegyzökönyvek ismertetését. Gudo István dr. elnök ismertette a Sztanykovszkyval november 24-én felvett jegyzőkönyvet, amelyek szerint Sztanykovszky a Tiszagyilkosságról töredelmes beismerést tett. Sztanykovszky kijelenti, hogy csak azért vallott ugy, inert a büntetötörvénykönyv érteimében enyhítő körülményt remélt ezáltal a maga számára elérhetni. Ismételten hangsúlyozza, hogy kényszerítve volt vailomasa megtételére. A /?o/tc/m-villában tett vailomasa azért egyezik mindenben Hiittner vallomásával, mert ő mindig azt vallotta, amit Hiittner vallott. — A vizsgálóbírónál tett vallomására vonatkozólag kijelenti, hogy három hónupon keresztül mindig hangoztatta a vizsgáló biró előtt ártatlanságát, akkor ujoól elvitték rendörségre, ott látta, hogy az kell, hogy hazudjon. Tudta, hogy a fejével játszik, csak azért tett „beismerő" vallomást, mert attól félt, hogy megint visszaviszik a rendörségre. Az elnök ezután felolvastatja Sztanykovszkynak a katonai körletparancsnokság előtt lett vallomását. Erre az időre Hiittnert kivezetteti a terembűi. Az elnök kérdéseire Sztanykovszky kijelenti, hogy Sztupka őrnagy rábeszélésérc tette akkori beismerő vallomását, mert Sztupka azt mondotta neki, hogy akkor katonai bíróság elé kerül, ameiy legfeljebb 5—10 évi börtönt szab ki rá, ellenkező esetben a polgári bíróság ítélkezik fölötte, amely minden bizonnyal kötél általi halálra fogja ítélni. Ezután Lengyel Zoltánnak nála tett látogatásáról beszél. • Elnök: Mégegyszer figyelmeztetem, hogy gondoljon meg mindent jól. Ön súlyosan kompromittált bírósági tisztviselőket és másokat. A világ nagyon is rossz, még ott is látja a foltot, ahol pedig pincsen semmi. Sztanykovszky : Én. is Tisza gyilkosa maradok mindig, hiába derülne ki ártatlanságom — és itt sírásba csuklik egyszerre a hangja. — Akiket én megvádoltam, azok ki lesznek hallgatva, védekezhetnek. Elnök: Ön meggyanúsította még saját védőjét is! Sztanykovszky: Én meg sem gyanúsítottam, fogok én még többet is beszélni Lengyelről! Elnök: Kijelenti-e, hbgy felmenti védőjét, Lengyel Zoltánt a védői titoktartás alól ?. Sztanykovszky: Igen I — Kérem, azt jegyzőkönyvbe venni — szól az elnök és kijelenti, nogy amint csak lehetséges lesz, Sztupka őrnagyot és a többi meggyanusitottat is ki íogja hallgatni; majd igy szól Sztanykovszkyhoz: s — Vigyázzon, hogy a szemébe ne mondják majd ezek, hogy nem mondott igazat. Sztanykovszky.: Azt nem fogják lenni! Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után az elnök a Tisza-pör hadbírósági tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvet olvastatta fel. — Több, mint egy óráig tartoti a jegyzőkönyv Sztanykovszkyra vonatkozó részleteinek felolvasása, amelynek végeztével az elnök a következőket möndotta: — Láthatja, hogy a katonai főtárgyaláson is, amely a nyilvánosság előtt folyt be, beisineró valllomásc tett! Hüttner: Az okom meg volt erre, mert azt akartam, hogy elítéljenek! Az elnök ezután Sztanykovszky kihallgatását egyelőre befejezettnek nyilvánította. Mielőtt azonban szembesítését elrendelte volna, felszóllitotta a feleket, elsősorban a királyi ügyészt, hogy kívánnak-e kérdeseket intézni Sztanykovszkyhoz. Szjlassy Pál dr. királyi ügyész: Tekintettel arra, hogy kérdéseim- hosszabb időt veszneK igénybe, valamint az idő előrehaladottságára való tekintettel én a kérdéseimet a holnapi tárgyalás során szeretném feltenni. Az elnök erre a tárgyalást negyed 2 órakor berekesztette. „Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föitáin«dásában. Amen." üizsgálaf liároly fíirdly ausztriai tartózkodása Ügyében. Bécs, ápr. 28. (M. T. I.) Az a vizsgálat, amit a szövetségtanács politikai osztálya IV. Károly utja ügyében indított, még nincs befejezve. A szövetségtanács még nem nyilatkozott a király tartózkodásának ügyéről, hanem felkérte Max Hubert egyetemi tanárt, hogy a kérdésben mondjon jogi szakvéleményt. — Malta, a politikai osztály vezetője" kijelentette, hogy az ügyben a nyomozás tovább folyik és azt sohasem fogja megengedni, hogy valamelyik idegen hatalom kényszerítse valamire. Budapest, ápr. 29. (M. T. I.) A nemzetgyűlés pénzügyi és igazságügyi bizottsága ma délután Karaffiáth Jenő elnökletével együttes ülést tartott, amelyen Barlos János előadó ismertette a postai díjmentesség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ugrón Gábor és Hegedűs Lóránt felszólalásai után a bizottságok javaslatot kisebb módosításokkal elfogadták. Ezután a pénzügyi bizottság lartott ülést Bernát/l Béia elnöklete alatt. A szivarkahiively és cigarettapapír adóról szóló törvényjavaslatokat a bizottság Őrffy Imre előadásában minden vita nélkül elfogadta. ítafrá péuziip felsegitóse. Bécs, ápr. 29. (M. T. I.) A kormány és a népszövetség pénzügyi bizottságának kiküldöttei között tárgyalások folynak az Ausztriának nyújtandó hitelsegély ügyében. — A kormány a jövő szombaton hozza nyilvánosságra állampénzügyi terveit. Bécs, ápr. 29. (M. T. I.) Luganóból jelentik, hogy a Róma és Belgrád között felmerült nézeteltérések miatt az olasz kormány parancsot adolt ki, hogy szüntessék meg a dalmát .szigetek megkezdett átadását. Róma, ápr. 29. A j ugoszláv és olasz delegátusok május másodikán Abbáziában jönnek össze, hogy megbeszéljék a Fiume állammal való elhatárolást. toríka a HuiiHJidék megszállásának elhalasztása mellett. Páris, ápr. 29. (Bud. Tud.J Az amerikai külügyminisztérium felszólította az amerikai kormányt, hogy a Ruhr vidék megszállását halassza el és egyúttal javasolta a külügyminisztérium, hogy nemzetközi konzorciumot alakítsanak a németeknek nyújtandó nemzetközi hitelhez. Az angol kormány azt az óhaját fejezte ki, hogy Amerika delegátust küldjön a londoni tanácskozásra. íl fiumei állapotok. Fiume, ápr. 29. A városban nyugalom van. Az utcákon olasz alpini és karabinier századok cirkálnak. A nyilvános helyeket bezárták és a közúti vasút sem közlekedik még. A Jugoszlávia felé vezető utakat eltorlasztották és őrzik, hogy a jugoszlávok be ne nyomulhassanak a városba. A tisztviselők továbbra is mindaddig sztrájkolnak, amig a választások alapján uj kormányzótanács nem alakul.