Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-28 / 95. szám

m Tizenhatodik évfolyam 95. szám. Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre

1 . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korena Pápa, 1921 április 28. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal ....... jj Ker. Nemzeti Nyomda KX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX § XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Korrupció és törvénytisztelet. A törvénytisztelet alapja a tekintély. Ahol nem ismernek el tekintélyeket, ott a törvény tekintélye is alászáll és betartását csak a törvényszegésre megállapított büntetések alkalmazása kényszeritheti ki. Minél gyakrabban kell az ilyen kényszereszközökhöz nyúlni, annál kevésbé beszélhetünk rendezett állapotokról, mert a nagyszámú törvényszegés nagyobbszáinu büntetlenül ma

T radó bűnözést is jelent. Mindenki tudja a közelmúlt tapasztalataiból, hogy a destrukció első sikere a tekintélyek leszállításában nyilvánul aminek szükségszerű következménye a törvény tekintélyének és kötelező erejének kétségbevonása. Emlékezzünk csak vissza a forradalom és kommunizmus rendeletözönére, amelynek az azokat kiadó kormányhatalom tekintélyének teljes hiánya miatt semmi hatása sem volt a felfordulás közepette, mert a rendeleteknek senki sem engedelmeskedett. A tekintély és a hatalom hiánya nem biztosíthatta a rendeletek meg• szegésének megtorlását, attól tehát senki sem tartott. A törvényszegés következményeihek elhárítására a megerősödött hatalommal szemben viszont a korrupció bizonyult mindenkor alkalmas eszköznek. Ahol a korrupció elposványositja a közhivatalokat, ott a törvény teljes szigora csak azokat sújtja, akik nem rendelkeznek a korrupciót tápláló megfelelő eszközökkel, hogy a törvénysértés következményeit magukról elhárítsák. Viszont, ahol megvan. a következmények elhárításának lehetősége és akinél megvan az ahhoz szükséges mód, ott a törvénytisztelet ismét alászáll, mert a megtorlás nem egyformán fenyeget mindenkit és akit nem fenyeget, az könnyen lulteszi magát a törvényeken. Aki tudja, hogy a törvényszegéssel elérhető nyereség messze meghaladja a következmények elhárításához szükséges áldozat értékét, az könnyen szegi ineg a törvényt, az előtt nincs meg annak szükséges tekintélye, abban kihal a törvénytisztelet. Ezért kell minden kormánynak tüzzelvafesal irtania a korrupció leggyengébb csiráját is, nehogy az kihajtva, terebélyes fává fejlődhessen és alááshassa az államnak legelemibb létfellételét: a föltétlen kivételt nem ismerő, mindenkitől egyaránt megkövetelt törvénytiszteletét. — Lopják a bazaltkövct. A pápai járásban útjavítás - céljából kiszállított bazalkövet az utmenti községek lakossága lopkodja, amit az államépészeti hivatal főnöke, megfelelő ellenintézkedések megtétele céljából,, a vármegyei közig, bizottságnak is bejelentett a legutóbbi havi jelentésében. Különben a kavicstörést kénytelen volt felfüggeszteni az államépltészeti hivatal, mert a felfogadott napszámosok egy havi foglalkozás után abbanhagyták a munkát, ujabb munkásokat pedig a mezei munkák elvégeztéig s a tulmagas napszámbérek miatt nem sikerült felfogadniok. SztanyHovszhy vallon a Tisza-pörben. Budapest, ápr. 27. A Tisza-pör tárgyalásán most már több tanú kihallgatására is sor kerül. Az elnök május 3-ára idézte be őket. A mai tárgyalás megnyitása után Baksy dr., Friedrich István második védője ismét szóba hozta a százezer koronás jutalomlevelet és megállapította, hogy az ez ügyben szereplő Schreiber hadnagy, akit Hüttner emiitett, nincs letartóztatva, mint Hüttner mondotta, hanem szabadlábon van s bármikor a bíróság elé idézhető. Hüttner erre vonatkozólag kijelenti, hogy Schreibcr hadnagy igenis le volt tartóztatva s egy éjszakán át vele egy cellában tartózkodott. Ezután folytatták Sztanykovszkinak kihallgatását a forradalmi eseményekre vonatkozólag, aki elmondja, hogy az úgynevezett tizenegyes katonatanács milyen körülmények között alakult meg. Szerinte a tizenegyes katonatanács ugy került össze, hogy tizenegy katonatiszt elment a fényképészhez és ott lefotografáltatta magát. Részletesen beszél a Hess lakásán megtartott gyűlésekről. Többször megfordult az Asztóriában és a Royalban is, ahol ő, Fényes, Kéri és Csernyák voltak együtt, itt a röpiratokat szövegezték meg, máskülönben a Tiszagyilkosság előkészítése szóba sem került. Elnök: Egy verzió szerint Friedrich és Csernyák ismételten igyekeztek ítót kapacitálni, hogy vállalkozzék Tisza meggyilkolására. Sztanykovszky (emelkedett hangon :) Nem igaz! Elnök: Igaz-e, fiogy az Asztóriában szóba került,- hogy meg kell gyilkolni Tiszát? Sztanykovszky: Erről nem beszéltünk soha! Elnök: Csernyák nem volt ott ? Fényes nem volt ott? Sztanykovszky : Nem. Elnök : Nem volt ott délelőtt, amikor a Tisza-gyilkosságot elhatározták? Sztanykovszky: Nem! Elnök : Október 31-én délután 4 órakor sem volt az Asztóriában ? Sztanykovszky: Nem! Elnök: Nem igaz, hogy délután 5 óra tájban a délelőttr társaság ismét összejött, ekkor jelentek meg Gaertner és Vágó is? 1 Sztanykovszky: Nem igaz, Vágót nem' is ismertem. Elnök: Kéri készítette volna a gyilkossághoz a tervrajzot a villáról, mire Pogány azt mondta, hogy ő majd elintézi. Tábori egyenruhában a Magyar utcai kapun mentek volna ki, ott már ott voltak az autók, benne fegyverek vojtak, ön is kiment az egyik autón és fegyveresen részt vett volna a Tiszagyilkosságban. Nem igaz ? Sztanykovszky: Nem igaz. Elnök: Nem igaz, hogy ön még az autón is, húzódozott a gyilkosságtól, mert attól félt, hogy a gyilkosokat le fogják tartóztatni, úgyhogy biztatni' kellett, hogy lőni merjen. Nem igaz ? Sztanykovszky: Nem igaz az egész. . Elnök: A Tisza-gyilkosság dolgában fizettek ki valamiféle jutalmakat? Sztanykovszky: Nem tudom. A katonatanacs tagjai kaptak 10—10 ezer koronát a hadügyminisztériumban. Engem Csernyák .vitt oda és felszerelési költség cimén vettem fel az összeget. miniszterelnök válaszol Drózdynak. n

aaa

i / t — fi nemzetgyűlés mai ülése. — 7 Budapest, ápr. 27. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. — Iklúdi Szabó János, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését az 1910—21. évi költségvetésről. Ezután harmadszori olvasásban is vita néikül elfogadták a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután az állami számvevőszék elnöki állására való hármas kijelölést ejtették meg szavazás utján. Eisö helyen jelölték Zddovszky Alfrédet, a második helyen Holler Károlyt és a harmadik helyen dr. Szerdahelyi Jenőt. —r Ezután a pénzügyi tanács 6 és a kivándorlási tanács három tagjának megválasztására szavazást rendelt el az elnök s az ülést a szavazás tartamára fölfüggesztette. Az ülés újbóli megnyitása után. kihirdette az eredményt: az országos pénzügyi tanács tagjai leltek :• Ernszt Sándor, lklódi Szabó János, báró Korányi Frigyes, Róbert Emil, Rubinek Gyula és Czetller Jenő; a kivándorlási tanácsba beválasztották: Huszár Károly, Szabóky Jenő és Szddeczky Lajos képviselőket. — Bethlen miniszterelnök indítványára kimondotta ezután nemzetgyűlés, hogy legközelebbi ülését május 3-án tartja. Ezután az interpellációkra tértek át. Gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt Drozdy Győzőnek a Magyar Távirati Iroda ügyében elmondott interpellációjára. A régi Távirati Iroda nem volt egyéb, mint az osztrák hivatalos távirati iroda fiókja a közös külügyminiszter cenzúrája alatt. Ez nem felelt meg, nem szolgálta azokat az érdekeket, amelyek a nemzetnek szükségesek voltak. 1920-ban az akkori miniszterelnök elhatározta, hogy a Magyar Távirati Irodát a modern követelményeknek megfelelően reorganizálja és az iroda élére Kozma Miklós századost állította. Vannak, akik ha ezt szót: katona hallják, egyszerre csak a katonát látják benne. A kérdés azonban az, hogy megfelelt-e vagy sem. Kozmát azért állították a Távirati Iroda élére, mert megismerték nagy «szervező képességét. A Távirati Irodából először is eltávolította Kozma a forradalmi elemeket, ellenben megtartotta azokat a munkatársait, akik már régóta ott voltak. Megtisztította a • Tavirati Irodát az olyan visszaélésektől, amelyekben még ma is folyik a vizs

J gálát. Azt mondják, hogy sok uj munkatársat szerződtetett a Távirati Irodához, akinek se dolguk, se képzettségük sincs. A valóság ezzel szemben az, hogy csak 16 munkatárssal van több, mint azelőtt. A Magyar Távirati Iroda vidéken több fiókot állított fel, mert elsőrendű érdek, hogy a vidéki lapokat pontos hírekkel lássák el. Mikor Kozma átvette a Távirati irodát 250 ezer korona terhe volt és 100 ezer korona havi jövödelme, most pedig havi 150 ezer korona. Tizenkét millióról beszélnek, amit a Távirati Irodára költöttek, kijelenti ezzel szemben, hogy havi 100 ezer koronánál többet a Távirati Iroda sohasem kapott. il fiumei választások. Bécs, ápr. 27. A fiumei alkotmányozó gyűlés tagjainak választása során Zanella, az autonomisták vezére több mint ezer szótöbbséggel nyert. A légionisták elégették az urnákat és a szavazatokat. Több helyen véres utcai harcok voltak, amelynek során két egyént megöltek, többet pedig megsebesítettek. A hamis bélyegzésü bankjegyek ^orsa. — Az ezerkoronások a hamisítás központjában. — A pénzhamisítók „munkája" a bankjegyek lebélyegzése óta hallatlanul megkönnyebbült. Amig a béke idején különböző konstrukciójú gépekkel kellett a hamisítás munkáját elvégezniük és a bankjegyekéhez hasonló papirost elöállitaniok, most elégséges, ha a primitív bélyegzőt u

fánozzák és ké§z — a hamisítás. A hamis bélyegzők — mint a lefoglalt bűnjelek tanúsítják — különböző módok szerint készülnek. A zseniálisabb és agyafúrtabb pénzhamisítók réznyomásu bélyegzőkkel dolgoznak, amely tökéletes hasontnása az eredeti- " nek. A kisebb kaliberű szélhámosok fából faragják ki a bélyegzőt, de foglaltak le olyan bélyegző-hamisitványt is, mely porcellánból készült. A felülbélyegzés utánzásának legkönnyebb, legprimitívebb, de legveszedelmesebb (mar rájuk nézve) módja a kisebb értékű bankjegyekről levágott pecsétnek a nagyobb értékű bankjegyekre való felragasztása. A bankjegyeknek ily módon való hamisitása sokszorosan köniiyebb, mint az eredeti pénz utánzása, éppen ezért elképzelhetetlen mennyiségű hamis bankjegy van forgalomban. Emellett a pénzhamisítók dolgát nagyon megkönnyíti az a körülmény is, hogy ma — úgyszólván — minden forgalomban levő pénz bankjegy, ami az ellenőrzést — lehetetlenné teszi. A pénzhamisítók működési köre az ezer koronás bankjegyek körül kulminál. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt a kisebb egységek hamisitásánem fizetődik ki és a sok „munkának" kevés eredménye van, másrészt viszont a tizezer koronás bankjegyekkel való kísérletezés veszedelmes, mert ezek körül- nagyobb az ellenőrzés. Az a körülmény, hogy a pénzhamisítók az ezerkoronás bankjegyeket — mint a veszély és a pénzérték középarányosát — vették „munkába", tűrhetetlen helyzetet teremtett a pénzforgalomban. A közönség az indokoltnál is nagyobb tartózkodással viselkedik az ezerkoronások iránt, ami' a kifizetések és a vásárlások körül nagy nehézségeket okoz. Sem a vevő, sem a vásárló nem akar ezerkoronást elfogadni és ez nein-» csak a konkrét üzleti forgalomra káros, hanem az ilyen apró jelenségek összetevődése az általános pénzügyi és gazdasági helyzetre is rossz hatást gyakoról. Az érem másik oldala a valuta szempontjából fontos. A valuta javításának legfőbb eszköze a fedezetlen bankjegy forgalmának csökkentése. Mivel pedig a hamis bélyegzésü ezer koronások a pénzbélyegzés idején legnagyobbrészt külföldön voltak és igy a forgalomban levő fedezetlen bankjegy összegébe nem