Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-15 / 84. szám

Tizenhatodik évfolyam 84. szám. Péntek Ära^ Pápa, 1921 április 15. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal ...... jj Ker. Nemzeti Nyomda X X KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX 1 XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Holnap megjelenik az uj kormány kinevezése Budapest, ápr. 14. Gróf Teleky Pál miniszterelnök bejelentvén a kormányzó ur Őföméltóságának az összkormány lemondását, a kormányzó azt elfogadta és. az uj kormány megalakításával gróf Bethlen István képviselőt bizta meg, aki azonnal folyamatba tette az uj kormány megalakítását célzó tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások eredményre vezettek és gróf Bethlen István abban a helyzetben van, hogy részletes javaslatot tehet a kormányzónak. A hivatalos lap holnapi száma fogja közölni az erre vonatkozó kéziratokat és elhatározásokat. Az uj kormány holnap délelőtt 10 órakor teszi le a kormányzó kezébe az esküt. Az uj kormány, mint a megelőző kormányok, koaliciós alapon káván működni és iránya, mint az eddigi kormányoké, nemzeti, keresztény és agrár irányú lesz. (M. T. I.) Gróf Bethlen István kabinetjében a Teleky-kormánybó! Hegedűs. Lóránt pénzügyminiszter, dr. Vass József közoktatásügyi miniszter, Belilska Sándor honvédelmi miniszter vesznek részt. Belügyminiszter — és ehhez feltétlenül ragaszkodik Bethlen gróf — gróf Ráday Gedeon volna. Nagyatádi Szabó István szintén részt vesz a kabinetben. Benárd Ágostonhoz nem ragaszkodik Bethlen, utódjául hir szerint Huszár Károlyt szeretné. Bethlen ma délelőtt másfél órán át tanácskozott Telekyvel, majd a képviselőházba sietett, ahol Rakovszky Istvánt, a nemzetgyűlés elnökét kereste. Mivel azonban nem találta hivatalában, délután fel fogja keresni a Nemzeti Kaszinóban. Miért mondott le a Telek? kormán?? Jól Informált helyről a Teleky kormány távozásának okai közül a következőket emiitették meg: A végleges lemondásra az első

1 lökést a kormányzó politikai tartalmú hadseregparancsa adta meg. Általános feltűnést keltett, hogy ilyen nagyfontosságú nyilatkozat a felelős kormány ellenjegyzése nélkül jelent meg. Ennek következménye az lett, hogy a Teleky kormány, amely éppen befejezte az újjáalakulás munkáját, a hadseregparancs következtében újra benyújtotta lemondását. Politikai körökben izgalmat keltett az, hogy fontos politikai ügyek elintézésében és nyilatkozatok kiadásában most már ismételten a felelős kormány beleegyezése nélkül történnek intézkedések, Ebben a parlamenti kormányzás alapelveinek félretételét látják. n „munkástanács" ujabb formája. Egyébként is ettől eltekintve, lehetetlen helyzet elé íllitotla a kormányt a kisgazdapártban elhatalmasodott szellem, amely a hatalmat a munkástanács idejéből ismert recept szerint akarja kezelni. A kedd esti ülésén a kisgazdapárt intéző-bizottságának vezető tagjai például azt követelték, hogy a miniszterelnök előzetesen mutassa be a párt előtt ama beszédének szövegét, amelyet a parlament legközelebbi ülésén elmondani szándékozik. Röpcédulák a király aláírásával. Nagy megütközéssel tárgyalták a pártkörökben azokat a gyalázatos röpcédulákat, amelyeket ismeretlen politikusok osztogatnak a vidéken és a fővárosban. A cédula Szombathelyről van keltezve és IV. Károly király aláírásával ellátva. Felesleges bizonyítani, hogy a röpcédula az első betűtől az utolsóig hamisítás. Csak azért bocsátják a tömegbe, hogy a nyomtatott betűnek vakon hivő tömegből ujabb veszedelmes indulatokat csiholjanak ki. A röpcédula a népet a mai kormányrendszer ellen való lázadásra és fegyverfogásra hivja fel. Mindenki, még a legszélsőbb Habsburg-ellenesek is nyomban tisztában voltak vele, hogy az egész dolog csak lelkiismeretlen ugratás és hogy ahhoz sem a királynak, sem a legitimitásnak köze nincs. Kétségtelen, hogy a felbőszítő otrombaság vagy a pécsi kommunisták műve, vagy pedig a belföldi ugratók csinálták, akik a békét kivánó hiszékeny nép szemében ezzel diszkreditálni kivánják a király személyét és békevágyát. Bizonyos azonban, hogy a röpcédula terjesztése szervezetben történik. Először Székesfehérvár környékén kezdték terjeszteni, azután Somogy északi részen és Kanizsa környékén, tegnap pedig már Budapest környékén is szórták szét autóról. Akiknek ez az ugrás megéri a nagy nyomdai költséget és az autó költségeit, azoknak sok pénz és erős szervezet állhat rendelkezésükre. Fényes László vallomása o Tisza pörben. Budapest, ápr. 14. Gadó István dr. elnök 9 órakor nyitotta meg a Tiszabünpör mai főtárgyalását és folytatta Fényes László kihallgatását. Az úgynevezett katonatanácsokra vonatkozólag intézett kérdést Fényeshez, aki a következőkben válaszolt: Én sok katonatanácsi ülésen nem voltam jelen. Az okt. 25-ről 26-ára virradó éjszaka résztvettem a katonatanács ülésén, beszéltem több alkalommal a katonatisztekkel, de a Károlyi-párt prograinmját nein ismertettem velük, mert nem voltam Károlyipárti képviselő. A 26-ra virradó éjszaka sem tartottam semmiféle beszédet a katonatanácsban. Elnök: A katonatanács működött. Kitűnik ez abból, hogy a forradalom előtti éjszakán tervszerűen minden középületet megszálltak és a középületeket azonnal lefoglalták. Fényes: Hogy hogy folyt le mindez, arról nincs tudomásom. Semmit sem tudtam a forradalom kitöréséről, ugy hivtak oda fél 7 óra tájban. Az iratokból és Károlyi vallomásából azt hiszem, hogy a fegyvergyári munkások voltak azok, akikkel Kunfi és Landler kitörették a forradalmat! Elnök: Tehát az őszi rózsás forradalom mégsem lehetett olyan elmaradhatatlan szükségszerű, ha minden előzetesen ki volt tervezve és előkészítve. Ön ugy látja, hogy a háború készítette elő a lelkeket a forradalomra, de mégsem volt olyan veszedelmes a helyzet. Fényes: A legnagyobb baj a Nemzeti Tanács mulasztása volt. Ennek célja az lett volna, hogy hazahozza a hadsereget a határok védelmére, az lett volna a célja, hogy sürgősen békét kössön, az általános választójogot megvalósítsa, de erre nem volt idő. A Nemzeti Tanács nem támaszkodott külső hatalomra, de azért például a Wekerle kormány is tárgyalt vele. Elnök: Október huszonnyolcadikán, amikor még megbízható karhatalmak voltak a kaszárnyákban, miért küldtek agitátorokat a kaszárnyákba és frontra — a karhatalom érdekében agitálni? Aliért kellett a megbizható Jcarhatalmat feloszlatni, miért kellett Önöknek a törvényes rend alapján álló faktorokkal szembehelyezkedve eljárni ? . Fényes: Hogy a nemzeti tanács nevével kik és hányszor éllek vissza, azt nem tudhatom, de csak azzal akarok erre rávilágítani, hogy mindenki a nemzeti tanács védelme alá helyezte magát akkor, mert ez megnyugvást szerzett. A karhatalom nem volt megbizható, azzal sem Hüttner, sem a többiek nem tudtak volna biztosan rendelkezni. Hónapokkal a forradalom kitörése előtt már kaptam körükből leveleket, amelyekben azt irták, hogy csináljanak már az urak valamit a Házban, mert különben olyan forradalmat csinálunk, amilyent még nem láttak. A forradalom egyik kirobbantója az volt, hogy Károlyit, amikor a hatalom átvételéről már tárgyaltak vele, felvitték Bécsbe, ott azonban a király hirtelen nem fogadta. Hogy kik és milyen intrikák játszottak közre ebben, nem tudom, de nem is akarom megemlíteni! Elnök: Nem sejtették Önök, a bécsi ut megrendezésében és Károlyi Bécsbe való felvitelében nem gróf Tisza István kezét ismerték fel ? Fényes: Nem ! Tisza teljesen visszavonult, de távozásakor kijelentette, hogyha Károlyi Mihály jobb békét tud hozni az országnak, akkor minden erejével támogatni fogja öt. Elnök: Adataink szerint gróf Tisza István volt az, aki 1918. okt. 14-én a Wekerle-kormány lemondása után kijelentette, hogy most minden becsületes magyar embernek össze kell fogni. Miért nem dolgozott velük együtt a nemzeti tanács, miért nélkülük ? Fényes: Ha mi Tiszával dolgoztunk volna, elvesztettük volna egyszerre a nép rokonszenvét. Ezzel csak végzetes forradalomba döntöttük volna az országot. Hiszen szó volt Andrássy külUgyminiszterségéről, ő azonban csak közös külügyminiszternek vállalkozott volna. Elnök: Ismerte-e Hiittnert? Fényes: Nem! Elnök: Stanykovszkyt ismerte-e? Fényes: Nemi Elnök: Igaz-e, hogy október 27-én elhatározták, hogy több neves polgárt elfogatnak és egyeseket el tesznek láb alól ? Fényes: Nem igaz, sohasem volt erről szó! Járt nálam egyszer egy fiafal hadnagy, aki azt mondotta: Képviselő ur, én megesküdtem hogy ezzel a két kezemmel fojtom meg Tisza Istvánt! Leszidtam, megmagyaráztam neki, hogy Tisza nem tehet semmiről. Egy izben jelentkezett valaki nálam, aki Tisza meggyilkolására kért parancsot, botot ragadtam és elkergettem az illetőt. Fényes elmondja ezután, hogy október 31-én délután fél 3 és 3 óra között hazament, a hallban találkozott nyíregyházai barátaival, akikkel odahaza tartózkodott fél 5 óráig. Később kereste a tizes telefontanács tagjait és ezért 5 óra tájban felment a Nagymező-utcai telefonközpontba. Oda érve, a főnök újságolta neki, hogy Tiszát meggyilkolták. A hir megdöbbentette, mondta, kogy ez rettenetes, borzasztó, ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Utánna fölment az Esthez, ahol szintén sajnálkozásának adott kifejezést. Elnök: Gertner Marcelt honnan ismeri? Fényes: Innen a tárgyalóteremből. Elnök: Hüttnert ismeri-e? Fényes: Lehetséges, hogy láttam, de nem érintkeztem vele. Elnök: Friedrichkel volt-e politikai összeköttetése ? Fényes: 1918-ban a választási jelölések idején egy fiatalember jelent meg nálam a Royalban, egy levelet hozott, amelyben Friedrich közölte, hogy a dunapataji kerületben föllépet képviselőjelöltnek és támogatásomat kérte. Októberben a Károlyi pártban láttam néhányszor. Arra, hogy az Astoriában láttam volna, nem emlékszem. Elnök: Igaz-e, hogy Friedrich ellen röpiratott adott ki. Fényes: igaz és köszönöm a bíróságnak, hogy alkalmat ad ebben az ügyben itt nyilatkozni. Elnök: Azt akarja szóval demonstrálni, hogyha Friedrichkel együtt része lett volna a Tisza gyilkosság előkészítésében, nem adott volna ki röpiratot ellene. Fényes : Ez logikai képtelenség lenne! A tárgyalást holnap délelőtt Gertner Marcell kihallgatásával folytatják. Lapzártakor érkezett: Megalakult a Bethlen kormán?. Budapest, ápr. 14. Bethlen István gróf a kormányzónak előterjesztette miniszteri listáját, amit a kormányzó elfogadott. Az uj kabinet tagjai a következők : Miniszterelnök: Bethlen István gróf. Külügyminiszter: Bánffy Miklós gróf. BelüJ^miniszter: Ráday Gedeon gróf. Pénzügyminiszter: Hegedűs Lóránt. Földmivelésügyi miniszter: nagyatádi Szabó István. Kereskedelmi miniszter: Hegyeshalmy Lajos. Kultuszminiszter: dr. Vass József. Igazságügyminiszter: Tomcsányi Pál Honvédelmi miniszter Belicska Sándor Népjóléti és munkaügyi miniszter: Bemolák Nándor. Közélelmezési miniszter: Mayer János. A nemzeti kisebbségek minisztériumát a külügyminiszter, a kisgazda-minisztériumot a földmivelésügyi miniszter fogja vezetni. Az uj minisztérium holnap pénteken délelőtt teszi le a kormányzó kezébe az esküt. Az eskütételnél a zászlós urakat Jekelfalussy Zoltán volt fiumei kormányzó fogja helyettesíteni. il sajtófőnök távozása. Eckhardt Tibor, a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke lemondott és távozását befejezetnek lehet tekinteni. Eck- hardt Tibor erről egy újságírónak a következőket mondotta : — Lemondásomat én már négy nappal ezelőtt beadtam gróf Teleky Pál miniszterelnöknek és sikerült őt annak megnyerni. Azt hiszem, hogy felmentésem még ma elintéződik.