Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-14 / 83. szám

áfa 2 Tizenhatodik évfolyam 83. szám. Csütörtök EISfizatési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 április 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség ...... jj Kiadóhivatal j] Ker. Nemzeti Nyoindi X X KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Figyelő. Abból az alkalomból, hogy a budapesti lapok olyan sokat irtak a kisantat fenyegetéseiről és olyan keveset a király szombathelyi tartózkodásának körülményeiről, érdekesnek tartjuk megemlíteni a világ legnagyobb lapjának, a Timesnek a véleményét a király magyarországi látogatásáról. A Times két munkatársát dirigálta le Szombathelyre, akik fejcsóválva bámulták meg a mi naivitásunkat, hogy mi komolyan vettük az antant tiltakozó jegyzékeit. Mosolyogva beszélték, hogy egész Anglia szinte magától értetődőnek tartja, hogy a király visszatérjen. Hiszen azt, hogy ezt maguk is ugy akarták, mutatja a békeszerződés fogalmazása is. Németországban bevették a békefeltételek közé, hogy a Hohenzollernek oda nem térhetnek vissza, a magyar békeszerződésből azonban ezt — természetesen nem véletlenül — a Habsburgokra nézve kihagyták. Megkérdezték tőlük, hogy ha ez igy van, akkor mit jelentsen Anglia tiltakozó jegyzéke? — Blöffl — volt rá a rövid, de mindent megmagyarázó válasz. — Tehát nem kell azt komolyan vennünk? — Akik a diplomácia nyelvét nem ismerik, azok komolyan veszik. De Angliaban fognak rajta legjobban csodálkozni, hogy Önök komolyan vették. ... Azt hisszük, ehhez fölösleges kommentárt füznünk! Nem tud megalakulni a porosz kormányBécs, ápr. 13. (M. T. I.) A Neue Freie Pressenek jelentik Berlinből: 67cgerwald, a porosz országgyűlés által megválasztott miniszterelnök, kísérletet tett arra, hogy olyan kormányt alakitson, amely a centrumnak, a demokratáknak, szociáldemokratáknak és a német néppártnak koalíciójára támaszkodjék, a terv azonban meghiusult ö német csiszárné temetése. Bécs, ápr. 13. (M. T. 1.) A Neue Freie Pressenek jelentik Berlinből: A gyászünnepségeket ugy Doornban, mint Postdamban elhalasztotiák, mégpedig Doornban április 17-ére, Postdamban április 19.-ére. Húzódik a válság megoldása. Budapest, ápr. 13. Dr. Koszó István a neki felajánlott belügyminiszteri tárcát nem vállalta el s ennek következtében — bár a miniszterelnök és a pártvezérek között a tanácskozások során minden tárgyi nehézség elsimult — a kormány megmaradása tekintetében komoly nehézségek merültek föl. Merénylet készült Churchill vonata ellen. Bécs, ápr. 13. A Secolo jelenti Kairóból : Churchill angol miniszterelnök vonata ellen a megérkezés előtt merényletet akartak elkövetni, azonban meg idejében észrevették és a vonatot viszszatartották. Friedrich István vallott a Tisza bünpörben. — fai Érzi magát Uiisitk a Tisza gyilkosságba. — Budapest, ápr. 13. A Tisza-bünpör mai tárgyalása Friedrich István kihallgatásával kezdődött. Friedrich kijelenti, hogy a vádat megértette, azonban nem érzi magát bűnösnek. A tárgyalástvezető elnök megengedi neki, hogy a forradalomban vitt szerepét összefoglalólag elmondhassa. Vallomása során Friedrich István kijelenti, hogy ha ö a Tisza-gyilkosságban való bűnössége terhével vállalta volna a keresztény, nemzeti irányzat vezetését és a becsületet félrelökve foglalta volna el a miniszterelnöki széket, akkor a világ legnagyobb gaz- 1 emberének kellene magát tartania. Az októberi forradalom előkészítésében való szerepléséért minden felelősséget vállal, de nem vállalhat felelősséget olyan dolgokért, amiket nem tett. Politikai pályáját 1918 október 20-ika körül kezdette meg, amikor két-háromizben fönn járt a Károlyi párt klubhelyiségében. Mivel a lánchídi csatában résztvett, kinevezték hadügyi államtitkárrá november 2-án vagy 3-án, amikor már az ellenforradalmi mozgalmakban benne volt. Ellenforradalmi volta miatt a kommün alatt börtönben ült. A proletárdiktatúra bukása után ő vette át a kormányt a leglehetetlenebb viszonyok között, az ő érdeme az, hogy a politikai helyzet konszolidálódott, amelynek egyik tanúbizonysága az is, hogy a mai főtárgyalás megtartható. Üldözték őt azok a régi politikusok, akik 40 éven át semmit sem tettek és még az általános választójogot sem tudták megvalósítani, ezek nem akarják megbocsátani neki, hogy ő, a közönséges gépgyáros, a közönséges senki, Magyarország miniszterelnöke lett. Szerencsére idegei acélból vannak és a vád alatt csak mégjobban megacclosodtak. Az államügyészség bizonyítsa be bűnösségét! Vallomása további során részletesen kitér arra, hogy milyen szerepe volt a forradalom további előkészítésében. Gyárának három elbocsátott munkása, akik kommunisták voltak, azok, akik gyárát a szociáldemokraták kezére juttatták, azok, akik őt a Lenin fiuk kezére adták, azok, akik saját gyárából kidobták, azok vádolják őt azzal, hogy azt mondotta nekik, hogy Tiszát feltétlenül meg kell ölni és hogy erre szervezzenek egy bandát. Ez koholmány! Elnök: Eszerint tehát önnek a Tiszagyilkosságot előkészitő megbeszélésekben nem volt semmi része? Fiiedrich : Ugy van! El kell mondanom, hogy mit tudok a katonatanácsokról. Folyton tizenegyes katonatanácsról hallok. Mint volt hadügyi államtitkár, én tudom legjobban, hogy milyen katonatanács volt Én csak a Pogány féle katonatanácsról tudok. Tizenkét tartalékos tiszt összeverődött egy kávéházban, lefotografáltatták magukat és azt mondották, hogy ez a tizenegyes katonatanács. Pogány magából kikelve mondotta rájuk, hogy ez csak tizenegy csirkefogó. Október végén a Károlyi pártklubba sok egyetemi hallgató járt föl, ezt most ugy állitják be, hogy a Károlyi párt klubhelyiségében akkor rettenetes tanácskozások folytak zárt ajiók mögött. Az igaz, hogy akkor beszélt a Károlyi pártban ezekkel az uniformisos diákokkal, de hogy komoly tárgyakról diskuráltak volna, arról szó sem lehet. — Elmondja ezután, hogy Ő nem akart miniszterelnök lenni és csak József főherceg kapaciidlására vállalta el a miniszterelnökséget. Akkoriban mindenféle rémhírekkel jöttek Fiúméból, Pólából, Triesztből, ezeket megtárgyalták a Károlyi pártkörben, de ott mindenről esett szó, csak Tisza István meggyilkolásáról nem. Ugy állitják be a dolgot, hogy a pártkörben zárt ajtók mögött nagy tanácskozások folytak s a zárt ajtókon senki sem mehetett be, csak Friedrich István. A valóság az, hogy az ajtók tényleg zái;va voltak, de csak azért, mert féltek attól, hogy a, katonaság, vagy rendőrség megjelenik s elfogja őket. Ha azonban valaki kopogtatott, kinyitották neki az ajtót s — különösen kis nőket — beengedték. Az egész Károlyi párthelyiség csak három szobából állt: egy utcai és két udvari szobából. A két udvari szobában történtek azok a bizonyos „tanácskozások". Hangsúlyozni kívánja, hogy ő volt az, aki figyelmeztette a pán körben Seprényi Gusztávot, hogy Csernyákot és társait dobják ki a pártból. Ez meg is történt, ezért Csernyák és társai a lánchídi csatánál már nem voltak jelen, mert kihajigálták őket a pártból. Ekkortájt már a bomlás jelei mutatkoztak mindenütt. Kormány volt ugyan, de nem vették komolyan. A katonák tudták, hogy körülöttünk mindenütt nemzeti tanácsok alakultak, hazajőve itt is a nemzeti tanácsot keresték, igy verődtek el a Károlyi pártba, igy jutott be oda sok nem oda való elem. Amikor Károlyi hatalomra jutott, Csernyák és társai továbbra is fontoskodtak és okvetetlenkedtek, ugy hogy sok kellemetlenséget okoztak a kormánynak. Épen ezéri a minisztertanács megbízta Laehne Hugó minisztert, hogy szerelje le őket. Laehne a megbízást teljesítve 20 ezer koronával fejenkint kielégítette őket, hogy maradjanak csendben. Hogy helyes volt-e ez, vagy sem, nem tudja. November elseje körül hallotta, hogy Pogányék több millió koronát gyűjtöttek össze bankoktól és magánosoktól. Pogányék egyszer azután összevesztek az összegen a hadügyminisztérium épületeben és pofozkodni kezdtek, amire őt hívták oda, hogy csináljon rendet Ő odament közéjük, látta a sok pénzt, azt bizottság közbenjüttével lefoglalta tőlük s az egesz összeget a miniszterelnökség hazipénztáraba befizette. Pogányék ezért folyton a kormány nyakara jártak, atniie több ízben is utaltak ki nekik 50—50 ezer koronás összegeket. A pénzért mindig Pogány egy megbízottja ment el, annak nyugták ellenében kifizették a pénzt. A nyugták most is megvannak. Kitért ezulan Barta volt hadügyminiszter vallomására. Eszerint Csernyák egy ízben megjelent Bartánál, aki ki akarta dobatni, mire — Barta vallomása szerint — ő (Friedrich) védeimebe vette azzal, hogy minek bántják Csernyákot. F.z valóbun igaz is. Csakhogy Csernyáknak akkor a városban csapatai voltak, a hatalom a kezében volt, ezért óvatosan kellett vele szemben fellépni, igy meg tudta akadályozni azt, aini két héttel később történt. Ekkor Barta Pogánnyal szemben akart erélyesen fellépni, mire Pogány 5—6 ezer emberrel és 24 ágyúval felvonult a Várba, tüntettek — és Bartát menesztették a hadügyminisztériumból. Talán jobb lett volna, ha ekkor megfontoltan, óvatosan lépnek föl Pogánnyal szemben is. Friedrich ezután áttért a Nemzeti Tanács szerepének megvilágítására. A nemzeti tanács ma ugy van beállítva, mintha nemzetünk történetének legtitkosabb lapjaira tartozna. Akkor a nemzeti tanácsban nem láttak semmi ilyet. Kijelenti, hogy ő a nemzeti tanácsban nem azért nem vett részt, mert nem akart volna benne résztvenni, hanem azért, niert nem vették be. Ha bevették volna, bement volna közéjük, hogy közöttük küzdjön a baloldali destrukció ellen, mint később, államtitkár korában tette. Az intelligencia a forradalomban visszahúzódott és ezzel leszorult pozícióiról. Nem volt senki, aki ellentállt volna. Elmondja ennek illusztrálására a városparancsnokságnak Heltaiék által történt , elfoglalását". Egy csoport katona jelent meg a városparancsnokságon, akik a nemzeti tanácsot keresték. Az ott lévő urak beijedtek, fogták a sapkájukat és elmentek — fölesküdni a nemzeti tanácsnak. Nem volt sehol ellenállás, csak a Lánchidon. Sajnos ez ott néhány ember életébe került, de ez nem volt forradalom. Amikor látta, hogy a hadsereg vezetése József főherceg kezéből kicsúszik és Pogány Józsefet nevezik ki a hadsereg kormánybiztosává, rögtön a legelszántabb ellenforradalmárrá változott. 1919 augusztus elején József főherceg kapacitálására lett miniszterelnök, amiért nem tudnak neki egyesek megbocsátani. Ismétli, hogy belépett volna a nemzeti tanácsba, ha erre felhívást kapott volna. Azért mégse lehetett ez a sokat átkozott nemzeti tanács olyan borzasztó, amikor a Tudományos Akadémiától egészen a püspöki karig mindenki hódoló feliratot küldött neki és letette neki a hűségesküt. El kell ismerni, hogy a nemzeti tanácsot az egész nemzet elismerte. A tárgyalast holnap folytatják. ílői- és gyermek-felsőruha varrási tanfolyam. A Kath. Nővédő-egyesület háziipari szakosztálya, amely csendben, de annál eredményesebben dolgozik, életrevaló, praktikus tervet valósit meg: tanfolyamot rendez női és gyermekfelsőruha varrásának elsajátítására. A tanfolyam április 20.-án kezdődik s 3 hónapig tart, a hét minden napján vasárnap kivételével d. u. 2—6 óráig a m. kir. állami polgári leányiskola épületében. Amellett, hogy a résztvevők elsajátíthatják a legkényesebb igényeknek megfelelő készítési módot, ki-ki a saját ruháját is elkészítheti. A tanfolyam előadója özv. dr. Krasovetz N.-né, aki a dologban elsőrendű szakértő. Jelentkezni lehet Wohlmulhné Galamb Hona úrnőnél (Jókai-utca 34.), a mai naptól kezdődöleg április 20.-ig, d. u. 5—6-ig, aki a tanfolyamra vonatkozólag részletes fölvilágosítást nyújt. Reméljük, hogy női társadalmunk megérti a tanfolyam nemes intencióit s tömegesen vesz részt benne! „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában. Amen."