Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-06-05 / 22. szám
1 XV. évfolyam. Pápa, 1920 április 30. 22. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE POLITIKAI HETILAP A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA ' . / , , ' Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ár: : Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12.50 K. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE Szerkesztőség : Tisztviselőtelep 20. szám. A kiadóhivatal vezotóje : TOMOR VINCE. (Ker. Nemzeti Nyomdavállalat R.-t. Törők Bálint u. 1.,) hova az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Figyelő. Polgármester úr, i. t. városi tanács és más urak, kiket „hivatalos elfoglaltságuk" a múlt csütörtökön távoltartott az úrnapi körmenettől, bocsássanak meg, ha önöknek valamiről referálok. Tudom, milyen drága az idejük, nem terjedhet ki mindenre a figyelmük. Elmondom igazán röviden önöknek, milyen voli az úrnapi körmenet Győrött. Tanulságos t. i. a történet s tudom, hogy önök szívesen tanúinak. Győrött igen sokan vettek részt az úrnapij körmenetben, a városháza, a megyeháza, a katonaság, a különböző hivatalok. Többet is tudnék elmondani, de önöknek drága az idejük. Még csak annyit: egy szemtanú, aki saját állítása szerint nem könnyen hatódik meg, úgy nyilatkozott, hogy lélekbe kapó látvány volt a győri méltóságot, hivatalt viselő urak tömege, akik az úrnapi körmenetben résztvettek. Szerinte oly fényes volt, mint, valaha békében, azzal a különbséggel, hogy sokkal több lélek sugárzott ki belőle most mint akkor. — Az urak bízönnyára kíváncsiak, milyen volt a pápai körmenet. El kell ezt is mondanom, hisz önöket érdekli 5 nem látták. Sokan, igen sokan voltak. Sok ezren voltak. Meg kell azt is jegyeznem, hogy pápaiak voltak. Tehát az önök bölcs vezetése alatt álló egyének voltak. Annyian voltak, hogy kevesen hiányoztak. Önök ezen kevesek közé tartoznak. Ezt, bocsássanak meg vakmerőségünkért, megjegyezzük magunknak. Még valamit el kell mondani. A kopott városháza ablakaiban önök az ilyenkor szokásos gyertyákat mosolygó arcokkal helyettesíttették. Kedves gondolat, de az egyszer még kedvesebbek lettek volna nekünk az égő gyertyák. Tudjuk, hogy a 250 százalékos városi adó nagyon fölszükött volna, ha 20 drb. gyertyát veitek volna. Hisz a gyertya most nagyon drága. Ha megkérdeztek volna minket, adtunk volna pótadó-mentes tanácsot. A város kölcsön kérhetett Volna gyertyákat akár a Kaszinó, akár az egyik református, akár az egyik zsidó ügyvédtől. Ezeknek t. i. jutott gyertyára az ablakba. Én meg vagyok rola győződve, szívesen kisegítették volna a várost. Az úrnapi körmenetnek ezt a mozzanatát is megjegyezzük magunknak. — Kedves urak, szabadjon megjegyezni, hogy e sorokban annyi a klerikalizmus, mint aménnyien önök az úrnapi körmenetben voltak. Ha az urak nincsenek tisztában az úrnapi körmenet karakterével, ajánlok jó tanítómestert: Horthy Miklós kormányzót ... Még valami fájt nekünk nagyon a múlt csütörtökön. Fájt mikor láttuk ezt a nagy katholikus tábort, amely innen-onnan 4 hónapja árván vezérnélkül áll . . . Kérünk, alázattal kéfünk minél előbb pásztort. A Golgotán. A magyar nagypéntek tragédiája befejeződött. Hiába kértük Pilátusainkat, változtassák meg az irást, a felelet kegyetlen volt: „Amit irtunk, megírtuk!" A „békeszerződés" alá van irva s ezzel az írásbeli rész a borzalmas kifejletben el volna intézve. A keresztrefeszített magyar nemzet ajkáról sóvárogva várja a keresztrefeszítők lelketlen kara a a nagy konfessziót, amely most egy nemzet reményeinek utolsó lobbanását jélentené: „Consummatum est . . ." Igén, befejeztetett . . . t. i. a békekonferencia Magyarországra vonatkozó „munkálkodása". De — csak ez-! Némán, görcsösen összeszorúl vértelen ajkunk, lemondó „befejeztetett" vallomásra sohasem nyílik! Lábunk-kezünk kifeszítve, szivünk átszúrva és — halljátok a nagy paradoxont országrabló nagy urak! — agóniánk — ti úgy gondoljátok halálunk tavaszról, kikeletről, fölcsapó diadalmas életről álmadozik . .. Ti nem ismeritek a kéresztrefeszített nagy álmodozót! Ti nem látjátok, hogy ez a nemzet mikor múltjától megrészegülve jövőjéről álmadozik, akkor titokzatos, ázsiai erőktől kezd feszülni minden izma, minden atómja! Még/ nem vagyunk teljesen narkotizálva, a húsunkba szaladó kézre följajdulunk. S tudjátok-e, mit jelent az, mikor a puszta fiai, az anyaföld gyermekei fölhördülnek ! ? Uj történelmi korszakot jelent! 1920. jun. 4.-e nektek is, nekünk is történelmi dátum. Nektek é nap fölirata a „Consummatum est", nekünk . . . nekünk pedig a „Föltámadunk!" A Kereszt körül is a nagyHaldoklónál gúnyolódók álltak ... Ti ezt is kópiázzátok! Ti a kereszt körül győzelmi táncot jártok, mi a kereszten függünk ... A kereszt mögött üres sír, a nagy kövei s rajt' a fölirat: A magyar Hadúr népe föltámadott! . . . . . .Te nagy Isten odafönn a csillagos ! Égben, a Golgotájára fölért nemzeted keresztfájáról imádkozik Hozzád . . . Sajtó-gyülés. Impozáns gyűlése volt vasárnap Pápa város keresztény lakósságának. Eajiságának, kwesztény voltának akarta tanújelét adni, amikor a keresztény sajtó, támogatásának erősítésének kérdésében gyűjt egybe, hogy rámutatva a hibákra, mulasztásokra : hitet és fogadalmat tegyen amellett, hogy keresztény és magyar nem vesz kezébe más sajtóterméket, mint amely belőle fakad, általa él és a destruktiv sajtót; mint nemzetrontó lélekgyilkoló áfiumot eUízi magától. Fábián Károly mérnök, a Ker. Szoc. Párt főtitkára nyitotta meg lelkes szavakkal a gyűlést. Alá kell irnurik — úgymond — a békét, halálos Ítéletünket, pedig riem vesztettük mi el a háborut hiszen öt évig rettegett volt a magyar katona. .Az „Est" és társainak a zsidó sajtónak céltudatos destruktiv munkája darabolta föl Hazánkat. Eszméljünk végre föl s lássuk bé, líogy a sajtó kérdése nálunk á lét vagy nem lót kérdése. Ezután Szűcs DczsÖ nemz. képv. emelkedett szólásra. Másfélórás beszédben fejtette ki, hova vehetett a mi vakságunk s a destruktiv elem kapzsi ravaszsága,, minden korlátok nélküli élelmessége. Szépen, érthetően, mutatta, meg hogyan jutottunk a tönk szélére, halálos Ítéletünk elé. A | kereskedő, bánkár, az uzsorás zsidóság megszerzia gazdasági erőket, befurakodik az álíanií élet minden körébe. Hatalmas pénzével megkapárirítja a sajtót, az újságokat, megnyitja a nemzetköziség zsilipjét, megindul a lelketlen agitáció a mjpden jót igérő. — de Csak rosszat adó — interríationáliznuis érdekében, kiélesíti az osztályharcol, amely azután hoVa vezetett, rrtindánnyian láttuk. A képviselő kiterjészkedétt béázédébbn a politikára fs"!^'"'.. % Majd a Budapestről 'jött ár. S.ágh Károly I titkár bpszélt lelkes, tjtajes. szavakkal- MegI rázó szavai mélyen belevágtak a hallgatóság lelkébe. A hallgatóság viharos tetszése, majd kacagása közt állította pellengére a destruktiv elemet. Tartalmas beszéde erős nyomot 1 hagyott a hallgatóságban., Ezután Szalay Lajos páfttikár hívta fel a ; figyelmet arca, hogy a „Pápa és, Vidéke" napiláppá alakul. Támogatást, erősítést kér. ( Majd néhány lelkes szóval az ülést bezárta. Mikor a gyűlés szétoszlott, a lenyugvó tavaszi nap aranysugaras kévéjét végig terítette a megcsonkított országon, mutatni akarván, hogy a mi beborult egünkre is eljő még ; tiszta, fénylő napsugár, \
