Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-04-23 / 16. szám

* • 1 XV. évfolyam. Pápa, 1920 április 30. 73. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE POLITIKAI HETILAP b A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA -í— -h Megjelenik minden pénteken. * Szerkesztőség: Tisztviselőtelep 20. szám. Előfizetési ár: FELELŐS SZERKESZTŐ: A kiadóhivatal vezetője: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12-50 K. BOKSAY ENDRE. Tomor Vince (ker. szociálista páftlroda) Fő-tér. «. Egyes szám ára 1 korona. hova az előfizetési és hirdetés! dijak küldendők. Felhívás! A szervezett keresztény szocialista összmunkásság folyó lió 25-én, vasárnap délután fél 5 órakor a Grill' nagytermében általános nagy munkásgyülést tart, melyen SZÉKELY JÁNOS népjóléti államtitkár fog beszédet mondani. — Szombaton, f. hó 2t-óu este 7 órakor ;i kaszinó nagytermében iparos-gyűlés lesz, melyen Székely János államtitkár is megjelenik. Magyar Testvéreink! Jöjjetek el mindnyájan! Testvéri üdvözlettel: A keresztény szociálista szakszervezetek vezetősége. A földbirtokteformról. A földbirlokreform nagy horderejénél | fogva s Magyarország agrár állam mivolta miatt legfontosabb, mondhatni a legsürgő­sebb megoldási a váró feladatok egyike. Ha akárhogyan hivják is a földmivelésügyi minisztert, e/l a reformot hoznia kell. A magyar népei saját hazájában földhtia; kell ' juttatni. Ebben az egy mondatban, hogy „u magyar népet saját hazájában földhöz kell juttatnibenne foglaltatik az egész reform. Elég szégyen, hogy a magyar nép ezer éve itt lakván e földön, mégis földtelen. I z csak onnan származhatott, hogy olyan törvényeink voltak, amelyek csak egy u. n. nagybirtokos és nemesi középbirtokos osztály érdekeit képviselték. Nein fejlődhetett ki tehát az u. n. Jrisgazda kategória. Hogy mégis vannak mái kisgazdák, az csakis igazán egyesek privát szerencséje. Hanem e helyett törvényeinken valószínűleg a nem kívánatos faj közreműködésével olyan vál­toztatásokat és pedig lényegbe vágó változ­tatásokat eszközöltek, hogy ez>a közép­nemesi birtok szépen átcsúszott ennek az ydegen fajnak a kezébe. A most készülő, RubinekGyula földmivelés- I ügyi miniszter által készített földbirtokreform » is e kél tonlos tényezőt leszi a reform ten­gelyévé, I. i., hogy a középbirtok ismét talpraállittassék, vagy'ahol szükséges, egé­szen újonnan fclálllttassék. A második té­nyező, hogy a kisgazda-osztály szaporittas­sék. A reformon még átérzik az a szellem is. hogy csak az fog kapni földet, akiről bizonyos az. hogy ezt a földet a leghasz­no ibban ki is fogja tudni használni. Ezen tételt a nagybirtokra is fogják alkalmazni, t amennyiben csak olyan terjedelmit nagy­birtokot hagynak meg, amit a tulajdonos ! ma£a kezel. Azok az u. n. rémbirtokok, amikor a tulajdonos azt sem tudja, hogy földjén mi van bevetve, megszűnnek. Érdekes része a készülő törvényjavaslat­nak az, hogy már a legkisebb földterületek adásvételéhez is kikérendő lesz az ingatlan­forgalmi tanács hozzájárulása, amely tanács a nem kívánatos elemeknek földhöz juttatási szándékát meghiúsíthatja. A helyi hitel­szövetkezetek is fel lesznek ruházva azon jogkörrel, hogy az igénylők földhöz juttatási kérelmét elbírálják. Végül a tervezendő földbirtokreformnak egyik vezérgondolata volt, hogy csak az fog földet kapni, aki azt mindjárt a kézhezvétel után azonnal meg is tudja munkálni, vagyis hogy a termelés azonnal meginduljon. Szük­ség is van erre, hogy a föld sürgősen azok kezébe kerüljön, akik mindjárt termelni is tudnak, mert sok bajaink között legelső sor­ban az élelmezési kérdést kell megoldani. Üdvös volna, hogy a készülő földbirtok­reform mennél előbb életbe lépne. Ezzel egy hatalmas lépési teszünk a konszolidált álla­potok megteremtése felé. Keresztény Nők! Keresztény Magyarországot akarunk ? Ne támogassuk a zsidókat egy fillérnyi munkával sem, hanem pártfogoljuk a keresztényeket. Özv. Szentgyörgyi Sándorné Fő-tér elvállal mindennemű nöi kalap­átalakítást. jutányos áron. Itt az alkalom, vegyük pártfogásunkba a szegény özvegyet s mutassuk meg keresz­tény szeretetünket. ,_ 3 A szövőgyár üzembehelyezése. Olvasóközönségünk előtt is bizonnyára unalmassá vált szövőgyári ügy végre-valahára abba a stádiumba jutott, hogy levehetjük a napirendről és az ország szempontjából annyira fontos termelő munka megindulhat. Sok munkába és fáradságba került, amig idáig jutottunk, de a kitartó és állandó fel­színen tartása az ügynek végtére is meg­hozta az első eredményt, hogy — habár redukált üzemmel is — meg fog indulni a munka és az utolsó rongyait is elnyűtt munkásság nyolchónapi munkanélküliség után ismét kenyérhez jut. Dicséret és elismerés illeti meg a nyomor­ban is kitartó szövőgyári munkásságot, kik ügyük igazságában bizva kitartással küzdöt­ték végig azt a harcot, melynek végső eredményeképen másfélévtizedes vágyaikat látják megvalósulni. A keresztény szociálista munkásmozgalom­nak egy darab történelme fűződik a pápai szövőgyárhoz, illetve annak munkásaihoz, kik éveken keresztül vivtak erős csatát a vörös terrorral szemben. Méltán ünnepelhetik ezt az első sikert, amikor a munkaadó kénytelen volt elismerni a keresztény szociálista szak­szervezetet, mely szerződésben vivta ki azt, hogy a gyárban csak szervezett keresztény szociálista munkás dolgozhat. A gyári üzem megindításának tárgyában az elmúlt héten Budapesten a Gyáriparosok Országos Szövet­ségénél folyt le a tárgyalás, melyen a honvédelmi és kereskedelmi ügyi minisztériu­mok képviselői, Perutz Richárd munkaadó. Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő, Lilién József központi és Szalay Lajos pápai szak­szervezeti titkárokon kivül a gyár munkásai­nak megbízásából Pallos Kálmán és Buday József kiküldöttek vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents