Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-03-19 / 11. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1920 március 12. azokra a helyekre való eljuttatása, ahol a gazdasági élet kölcsönt meríteni kénytelen. Végre elérkezett tehát az a döntő fordulat, amelytől a gazdasági élet viszonyainak jórafordulását várhatjuk. Szűnjenek meg ezért a pénzforradalmak és |Magyarországon adjanak helyet a békés munkálkodás, a termelés és elosztás helyes rendjének. A „Munkásnap" Pápán. A nyomorgók és Ínségesek javára. 1920 március 21. vasárnap. A megvalósuláshoz közeledik az a jótékonysági akció, amely eredetileg 14-re volt tervezve, de utóbb csak azért, hogy az akkor már elfoglalt győri katonai zenekar Pápára is kieszközölhető legyen, elhalasztatott a következő vasárnapra, március 2l-re. A máimúlt számunkban megemlített Horváth Karcsi cigányzenekara mellett a közönség Füredi Kálmán cigányzenekarának nótáit és élvezni fogja. Mindkét zenekar fölajánlotta, hogy a nyomorgók és Ínségesek javára készséggel közreműködik, hogy a nemescélú jótékonysági akcióban ők is résztvehessenek. Helyénvalónak tartjuk, hogy a vasárnapi jótékony akció igazi céljait újból is körvonalazzuk. A Ker. Nemz. Egy. Pártjának a napjainkban — sajnos — sokféle mutatkozó nyomor és nélkülözés adta az indítékot arra, hogy morális kötelességérzetétől indíttatva a lehetőség szerint valami anyagi támogatást is nyújthasson az ínségeseknek. A befolyó pénzbeli és természetbeni adományokból a lehető legpontosabb információk beszerzésével, a legnagyob lelkiismeretséggel akarja felkutatni és segélyezni az igazi nélkülözőket, az igazi Ínséges nyomorgókat. Azokat, akik igazán önhibájukon kivül, keresetképtelenségük, betegségük, vagy minden jövedelemforrás hiánya folytán szenvednek és nélkülöznek. Akik árvák, gondozó nélkül vannak, vagy özvegyek, akik képtelenül csekély nyugdíjból valósággal tengetik az életüket. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy ezen akció jövedelme csupán a napi életben munkásnak nevezettekre vonatkoznék. A befolyó jövedelemből segélyeztetni fognak minden osztály, vagy foglalkozásra való megkülönböztetés nélkül azok, akik a segítségre igazán reászorulnak és azért nélkülöznek, a mai lelketlen drágaságban szinte már csak a csodával hatásos módon tartják életüket. Az internacionális téveszmék, a vörös uralom hihetetlen helyzetbe vitték ezt a szegény országot; ezrek és ezrek nyomorognak, sokszor betevő falat nélkül vannak annak folytán, hogy 133 napig Haza és Isten fogalma nélkül „boldogította" a kommunizmus az országot. A vasárnapi jótékony akció műsorának múlt számunkban közölt részleteinek kiegészítéseképen közöljük, hogy a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjának március 20-án este 8 órakor a városi színházban tartandó estélyén a Prologus után szinre kerül: „Az összeesküvő" 1 felvonásos szinmű, és „A nőkérdés" cimü 1 felvonásos vigjáték. A ref. Leányegylet március 19-én este 7 órakor az áll. tkp. intézet tornatermében tartja estélyét, amelyen beszél Lingauer Albin, nemzetgyüi. képviselő s a műsorban énekel Papp Zoltánné, zeneszámmal szerepelnek Horváth Endre és Bajcsi Kató. i Március idusának ünneplése. Impozánsan, lelkesedéssel vette ki a részét városunk közönsége március 15-nek ünnepléséből. Milyen más volt az idei ünnep levegője, mint a tavalyinak. Valahogy kiéreztük belőle, hogy erősödünk, hogy a nemzet új, biztató korszak ajtaján kopogtat. Részletes beszámolónk a következő. A pápai Ker. Nemzeti Egyesülés Pártja délelőtt 10 órakor tartotta impozáns ünnepségét, melyen a párt hivei zászlóik alatt testületileg vonultak fel. A „Himnusz" nyitotta meg az ünnepséget, mi után Németh L. vasutas a „Talpra magyar"-t szavalta ritkán hallott lelkesedéssel. Blazovich Jákó bencés tanár megrázó szavakban fejtegette a magyar nemzet jelemét és bizalomra gerjesztette hallgatóit a jövő iránt. Hatalmas tömeg kisérte figyelemmel meghatódva, lelkesedésben égő előadását. Majd Dörzsi Sándor IL éves papnöv. „Erős hit" cimü lelkes, megkapó szavalaia következett. Az ünnepség, mely mind a lelkesedést, mind a tömegek imponáló nagyságát tekintve, a legkiválóbb volt, a „Szózat" eléneklésével ért véget, azután az ünneplő közönség szétoszlott. A pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat hagyományaihoz hiven impozánsan ülte meg március 15-ikét. 11 órakor zárt sorokban vonult fel az ifjúság magyar dalok éneklése közben a szabadság-emlékhez. A Himnusz éneklése és Szalay B. szép szavalata után Horváth E. lelkes beszéde következett. A népes ünnepség Gáty M. szavalatával és a Szózat eléneklésével ért véget. Este a színházban Jókai: „Keresd a szived" c. drámáját adta elő az ifjúság. A színdarab előtt a Damjanich-indulót és a Czinka Panna nótáját adta elő az ifjúság preciz kidolgozásban. Majd Tóth E. pályanyertes szép ódája következett. A színdarab a 48-as idők lelkivilágának konvulzióit adja elénk. Pfrogner A.-né úrhölgy Jókai fantáziájának egy igazi megtestesült alakja volt. Viz Baba a báróné személyében igyekezett kiválót alkotni. Csizmadia Irénke az erősebb drámai helyeknél ért el szép eredményt. Rendkívül hálás szelepe volt Rácz Ilus úrleánynak. A kedves bohóság, igazi naivság szinte egyéniségéből folyt, meg is nyerte a közönség tetszését. Horváth E. Baranghy kapitány személyében a lelki küzdelmek kifejezésében ért el kiváló eredményeket, jóllehet az erős páthosz néha erősen érezhető volt. Gáty M. Palvicz szerepében természetes alakításával tűnt ki és szeretettel élte át szerepét. Tóth E. és Szalay B. szintén jól alakítottak, jóllehet, szerepük kevésbbé volt hálás, mégis életet öntöttek beléje. A mellékszereplőkön is meglátszott a lelkesedés, mert még a mellékjeleneteket is pontosan kidolgozták. Kiemelendő még az ifjúsági zenekar, mely fölvonások között mulattatta a közönséget. A darabot kedden fél 8 órakor megismételték. A pápai ipartestület a bencés főgimnázium dísztermében ünnepelt este fél 6 órakor. A Legényegyesület énekkara szerepelt két hazafias darabbal, majd Zalán Menyhért bencés tanár fejtegette, hogy a magyarságnak nem szabad csüggednie, hanem biznia kell múltjában, Istenében és önmagában. Pék M. úrleány csengő hangjában gyönyörködtünk ezután. Hangjának finom csengése és választékossága elragadta hallgatóságát, mely ismételten kihivta. Ezután egy kis szinmű következett, melynek szereplői ezúttal is kitettek magukért. A szentbenedek-rendi főgimnázium ifjúsága 9 órakor ünnepelt, hol a főgimn. énekkara két szép darabbal szerepelt. Kolbe Lajos érzéstől áthatott szavalata következett ezután, majd Kohányi Imre szavalta saját költeményét, az „Új márciust", a tőle már megszokott, csinos, lelkes kidolgozásban. Az ünnep legfényesebb része dr. Kocsis Lénárd 1 beszéde volt, melyben a régi és az új márciust fejtegette és lelkesedést öntött hallgatóiba. Az ifjúsági zenekar ezután Gáty Z. indulóját játszotta, mely rendkivüli tetszést és lelkesedést váltott ki. Az állami tanítóképző-intézet ifjúsága 15-én délután 3 órakor ünnepelt. A fenyővel, koronás magyar cimerekkel és nemzeti szinü szalagokkal Ízlésesen díszített termet a közönség zsúfolásig megtöltötte. Kardhordó László tanár beszédjében az ország jelen helyzetét ecsetelte, hirdette az ősi hazai föld egységét s megjelölte az utat, amelyet a jövő tanítóságának követnie kell. Farkas Gábor IV. éves növendék március 15-ének jelentőségét fejtegette. Rozonits Sándor, Heiner László és Kreutz János szavalatai s az ifjúsági ének- és zenekarnak számai tették még változatossá az ünnepély műsorát, melynél a jelen volt közönség lelkesedéssel vett részt. Az ev. férfiénekkar 14-én este 7 órakor tartotta március idusának emlékünnepét. Jankó László tanítóképző-intézeti tanár ünnepi beszédjében méltatván a peáti ifjúságnak lelkes mozgalmát, mely az új Magyarország megteremtését elősegítette, a nemrég lefolyt nemzetietlen, szomorú idők tanulságaiból vázolta meg a jelen március 15-ének jelentőségét. Föltárvári az ország, a nemzet jelen helyzetét, megjelölte azokat a hazafias teendőket, amelyekkel a magyar szabadság emléknapját ma a legméltóbban ünnepelhetjük. Dr. Hermann László hegedüjátéka, Rezenka Jenő saját szerzésű óda-szavalata s az egyesület szavalat- és énekkar-számai bővítették az ünnepély műsorát. Az ipariskola is megünnepelte március 15-ét, a tanoncok nagyszámú részvételével. Az ünnepély sorrendjén hazafias énekek és szavalatok voltak, Sinkó Pál h. igazgató pedig- lelkes szavakkal mondott ünnepi beszédet. Lelkesedéssel ünnepelték meg a nagy napot a zárdában, a ref. nőnevelőben, a polgári körben s a felsővárosi kath. olvasókörben is. Ker. szoc. pártélet. Felhivás! Keresztény szociálisták! Magyar Polgárok és Munkások! Testvéreink! Március 21. örök szégyene és gyásza a magyarnak. Most egyéve ezen a napon ragadtak fegyvert Szamuely pribékjei, hogy az ezer éves magyar hazát, a kereszténységet és a becsületes munkás társadalom szervezkedését elnyomják. Ezt követő négy és fél hónapon keresztül a történelem legsötétebb és legborzalmasabb napjai következtek ránk. Börtön, akasztófa és túszság járt azoknak, kik a keresztény szociáliztnusnak vezérharcosai v.oltak. Nem akarjuk emlékezetünkbe idézni e szomorú napokat, csak rá akarunk mutatni, hogy minket nem boszu és gyűlölet vezet azok ellen, kik annak idején a vörös hóhérokkal egy követ fújtak, sőt ezen gyászos napon hónuk alá nyulunk a nyomorban sínylődőknek és meg akarjuk osztani velük az utolsó falat kenyerünket is. Ez az igazi szociáliztnus, mely a Krisztus evangéliumán épül fel, mely nem rombol, de alkot, boszu és gyűlölet helyett megértést, szeretetet és igazságot hirdet. A puszta véletlenség hozta így, hogy e napra esik ezen szociális emberbaráti akció, melynek egyetlen célja az árvák, özvegyek és önhibájukon kivül kenyér kereset nélkül sinylődő