Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-03-12 / 10. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1920 március 12. A „Munkásnap" Pápán. 1920 március 21. A Ker. Nem. Egyesülés Pártjától kezdemé­nyezett humánus akció, amely a nyomorban szenvedő özvegyek, árvák és általában az önhibájukon kivül Ínségesek támogatását, föisegélését tűzte ki céljául, a legszebb ered­ményekkel kecsegtet. Maga a rendező bizott­ság mindent megtesz, amivel az emberbaráti mozgalom sikerét növelheti, fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy ínséget szenvedő magyar honfitársainak majd, minél hathatósabb támo­gatást nyújthasson. Az egyesületek, a külön­böző körök a legnagyobb készséget mutat­ják az ügy fölkarolásában. A Kath. Leánykör semmi fáradságot nem ismerve járja tagjai­val a város környékét, hogy az ínségesek számára gyűjtés anyagát természetbeni ado­mányokkal minél jobban növelhesse. És jóleső érzéssel kell. konstatálnunk, hogy a falvak népe mennyire helyesen értelmezte a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjából megindult ezen akciót; a rendező bizottság pl. Salamon­ból, Kovácsiból, Jákóról, Nagy- és Kis­Gannáról igen szép mennyiségű élelmiszert kapott. Szépen folynak a pénzbeli és az értéke­síthető tárgyadományozások úgy annyira, hogy ha a gyűjtés ilyen eredményeket hoz továbbra is, akkor a megindított segélyakció olyan sikerrel fog záródni, amilyenre senki nem is számíthatott. Múlt számunkban megemlékeztünk már azokról az egyesületekről, amelyek március 15-iki nemzeti ünnepélyüknek jövedelmét a jelzett „Munkásnap" céljaira ajánlották, ki­egészítésül hozzáfüzzük, hogy március 14-én d. u. Väß órakor az Ipartestület is ünnepi előadást rendez a bencés főgimn. dísztermé­ben, s előadásának tiszta jövedelmét a „Munkásnap" céljaira ajánlotta. A közönség körében mutatkozó nagyfokú érdeklődés folytán a rendező bizottság indíttatva érzi magát, hogy a Munkásnap tervezett programmját már most közölhesse. Ez a műsor, amennyiben valamely lényeg­telenebb változtatás később szükségesnek nem mutatkoznék, a következő: Március 20-án este 7 órakor, esti harangszó után tárogató hangzik a nagytemplom tornyából. Este 7 órakor a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjának hazafias színdarabja a városi szín­házban. Az előadás előtt Prológ. Március 21-én reggel 7 órakor a győri katonai zenekar zenés ébresztője. Reggel 8 órakor istentisztelet a templomok­ban, az egyesületek, a szervezetek és a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjának részvételével. Délelőtt V 210-V 211 óráig a perselyző helyeknél a Felsővárosi róm. kath. Olvasó­kör, a Ref. és Ev. egyleti énekkarok hang­versenyeznek, azonkívül Horváth Karcsi cigányzenekara játszik. 7a 11—12 óráig a Kath. Leánykör Szeretet­vásárja a Főtéren, hol ez alkalommal katona­zene játszik. Délután 7,4 órakor az alsóvárosi ifjúság a városi színházban előadja A falurosszát. 2—7 25 óráig a Szeretetvásár folytatódik a Főtéren, egyben cigányzene. Va5—7a6 óráig katonai térzene a Főtéren. 6 órakor az Ev. Leányegylet vallásos estélye az ev. tanácsteremben. 6 órakor a Ref. Leányegylet szeretet­vendégsége. 7 27 órakor a Kath. Legényegylet hazafias estélye saját helyiségében. Este 8 órakor az Ébredő Magyarok és a Kath. Leánykör együttes estélye katonazené­vel a városi színházban. Az előadások, valamint az egész nap be­folyó összes jövedelme az inségakció célját szolgálja. A „Munkásnap" alkalmából március 21 re Szűcs Dezső, a pápai választókerület nemzet­gyűlési képviselője is megérkezik. Természeti kincseink. Miután Magyarország legértékesebb terü­leteit, a romantikus és ipari felvidéket, az éléstárnak nevezett délvidéket, a bányákban leggazdagabb keleti országrészeket a béke­feltételek el akarják venni, és köröskörül csak ellenségeink vannak, mindinkább tért kell hogy hódítson azon felfogás, hogy a lankadatlan munka révén eddig még kihasz­nálatlan erőforrásainkhoz kell fordulnunk. Az alábbiakban felsorolunk egynéhány ily kihasználatlan természeti kincset, amelyek itt közvetlen közelünkben vannak. A sóbányáink elvesztésével gondoskod­nunk kell erről a fontos közgazdasági" szük­ségletünkről. Magyarország talajában van só elég, mivel a sótartalomban leggazdagabb középtenger Magyarországra is,kiterjedt, hátra­hagyva tekintélyes sólerakodásokat. Nem messze innen van egy kis sóforrás. A falu­siak az mondják rá, hogy ez a só nem érett, pedig ez csak hozzá nem értő hozzászólás s erre a laikus Ítéletre csak az adhatott okot, hogy a sóforrás azon földrétegekből, melyeken átszivárog, az ottani geologiai formáció szerint vasat vagy ként is felvesz magába, miáltal ezen sóforrás tisztátalanná válik. E helyen a fúrások eredménnyel jár­hatnak. Minden esetre feladata a geologu­soknak meghatározni azon helyeket, hogy hol lehet még geologiai viszonyok szerint sóra következtetni. A termelés korántsem oly költséges, mint például a kőszénbányá­szatnál, mivel a sónál elesnek a drága bánya­fák, s elesik még a költséges levegő és viz­szivattyuzás. A kősótelep általánosságban nagyon erős. Hannoverben Celle mellett a lüneburgi mező kezdeténél petróleum után való kutatás alkal­mával egy 250 méter erős sótelepet fúrtak át. Ez a volt beltenger pedig nem lehetett valamikor igen nagy, mivel az ott közvetlen közelében talált petróleum nem fordul elő nagy mennyiségben. A petróleum azonban a sólerakodással föltétlen összefüggésben van. Ha egy beltenger elpárolog, akkor a folytonos sósürüsödés folytán abban a tengerben elő­forduló nagyszámú állati élet megy tönkre és mint holt anyag száll a tenger fenekére. Ezekből vagy petróleum, vagy földviaszk vagy földgáz származik. Ajka falu mellett találtak is egy földviaszkforrást, amely év­századokon keresztül folyhatott annélkül, hogy kihasználtak volna, míg végre a ter­mészet szeszélye folytán el is tünt. Körül­belül 20 évvel ezelőtt a noszlopi kőszéntelep fúrásainál a legmélyebben furt lyukban egy földrétegre akadtak, melynek erős petró­leumossága volt. Itt tehát földviaszk, esetleg ' földgáz fordulhat elő. Egy másik helyen van egy hegy különös kőzetalakulatokkal, amely kőzetek analitikai vizsgálatánál naph­talin nyomokra bukkantak. Ez csak a mély­ségből. jöhet s ez is petróleum-anyagokra enged következtetni. Szentlászlón, ezen a romantikus vidéken van egy nagyon erős kénforrás nagy gyógyító erővel. Győrből már egy társaság egy fürdő­telepet akart létesíteni s ennél fogva már egyes családok villákat is építettek, a dolog azonban félbenmaradt. Még pompásabb a vidék Cseszneknél, ahol oly iszap fordul elő, mely vegyi analízis szerint nagy gyógyhatás­sal bir. Itt elsőrangú hidegvizgyógyintézetet is lehetne létesíteni, mivel a Czuha vize az ottani geologiai viszonyok szerint esetleg vasat vagy ként is tartalmazhatna. Csesznek a jókarban levő győr-veszprémi országút mellett fekszik s Szentlászlótól Zirczig mint­egy 20 km.-nyi útor. halad a vasút a pom­pás Czuha völgyében, amely minden ter­mészetbarátnak nagy élvezetet nyújt. Az itt létesített vas-, kén-, esetleg sósfürdők méltán pótolhatnák Pöstyént, Herkulesfürdőt stb., ha a reklám ügyesen van vezetve. Nem kel­lene akkor a nagy városok nyaralásra szoruló lakóinak külföldi fürdőket látogatni, s így pénzünk sem vándorolna ki idegenek kezébe. Legvégül hagytuk annak megemlítését, hogy a Bakonyban elsőrangú kőedényagyag is van. Mennyi millió ment és taián fog is menni ezen a cimen Csehországba. Ki keli ezeket mind használni és helyes vámpoliti­kával iparunkat kifejleszteni s ne engedjük át a kezdeményezést idegeneknek, mint a magyar azt a múltban mindig tette; hanem saját erőnkkel dolgozzuk fel. Nagy szénbányáink közül a tatai, salgó­tarjáni, pécsi maradtak meg tulajdonunkban s csak önzetlen, erélyes munkakedv szüksé­ges, hogy itt újra pezsgő élet és annak nyomán a jóllét üssön tanyát. El kell érkezni végre a megértésnek is, amely oly nagy dif­ferenciákat teremtett az ipari és a földmi­velés produktumaiban. Az iparosságnak és a földmives népnek föltétlenül meg kell talál­nia a kivezető utat, mert ha egyik a másik­nak a produktumát nem tudja olyan áron kicserélni, amely elfogadható, akkor abból úgy az egyeseknek, mint az országnak csak kára származik. M. A. Értesítés. Van szerencsém a város közönségét értesíteni, hogy a Városi Hatóságtól nyert engedély alapján piaci husárusítást nyitok. Ez okból felhivom a gazdaközönsé­get, hogy a kényszervágásra, vagy egyéb hibák miatt levágásra kerülő állatokat (sertés, borjú, marha stb.) részemre adja át, s azt a város lakos­ságának jutányos áron fogom kimérni. Ezzel a drágaság enyhítését óhajtom elősegíteni. Tisztelettel: Fischer Vilmos mészáros 3-i Eötvös-utca 18. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents