Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-10-10 / 111. szám

1920 szeptember 12. PAPA ÉS VIDÉKE 317. Az állomáson a hosszas várakozás ellenére is mintegy 1000—1500 főnyi tömeg várta a vonatot. Kivonult a ta­nítóképezde zenekara is, amely a vonat befutásakor a Hymnuszt játszotta, az énekkar, amely a magyar Hiszekegy, a „Nem, nem, soha!" irredenta dal preciz előadásával fogadta az érkező küldött­séget. Megjelentek a város tanácsa ré­széről Uzonyi Kálmán tanácsos veze­tésével Freund Ferenc főszámvevő, Ónody Dezső főmérnök és Jovanovics György aljegyző. A tömegben ott láttuk a város majdnem minden egyesületé­nek és testületének vezetőit és tagjait. A Liga küldöttei leszálltak a termes kocsiból. A tanács élén Uzonyi elébük sietett és bemutatkozás után üdvözölte őket, mint a magyar integritás eszmé­jének lelkes, buzgó apostolait, akiket Pápa városában való áthaladtukban sze­retettel üdvözöl a város s egyben föl­használja az alkalmat arra, hogy ki­fejezést adjon annak a hitének és re­ményének, hogy a magyar nemzet, amely becsületét, barátságot és zászlót soha meg nem tagadott, vissza fogja még szerezni régi határait. A stílusos üdvözlő beszédre a Liga küldöttsége nevében dr. Ajtay József, a Liga ügyvezető-alelnöke akart vála­szolni, de a megszólításnál tovább nem juthatott el, mert a vonatot — nem tudni miért — elindították s a Liga küldöttsége kénytelen volt kocsijába fölszállni. Csak épen annyi ideje volt Ajtaynak, hogy a kocsi ablakából kezet szoríthasson Uzonyi tanácsossal és megköszönje az ünnepies fogadtatást pár meleg szóval, sajnálkozva afölött, hogy a vonat, elindítása miatt hossza­sabban nem válaszolhat. — Azután a vonat a tanítóképző zenekarának hangjai mellett kifutott.az*állomásról. Szerkesztőnknek alkalma volt Győr­ben beszélgetést folytatni a küldöttség egyik tagjával, aki csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy Pápán a Területvédő Liga helyi fiókja még min­dig nem alakult meg. Pedig — jelen­tette ki — Pápa iskolaváros s épen ezért elsőrendű nemzeti érdek és köte­lesség, hogy ott, ahol az ifjúság ezrei, a jövő generáció gerince készül a jö­vőre, az irredentizmus fáklyája égjen. — A Területvédő Liga különben már előkészületeket tesz a pápai helyi fiók megalakítására, amennyiben ''megbízá­sából városunkban járt Hamvas József pozsonyi líceumi tanár, akit a csehek hazafias versei miatt kiűztek Pozsonyból. Remélhető, hogy előkészítése nyomán a Területvédő Liga Pápán is hamarosan megtartja zászlóbontását. s — Nem emelik föl a lisztfejadagot. Vass József közélelmezési miniszter vidéki körútján a napokban Miskolcon járt és az egyik ottani lap tudósitójánák nyilatkozott a fontosabb közélelmezési problémákról. A miniszter a nyilat­kozatban kijelentette, hogy a lisztfej­adag fölemeléséről a gyenge termés­eredmény miatt szó sem lehet. — Villamosítják a vasutakat. Nagy magyarország vonalhálózatának a hossza kettőezer kettőszáz huszonnyolc kiló­méter volt s a csonka Magyarországon ezer háromszáz kilencvenöt kilométer jön, mint fővonal számításba. Ha ezt villamosítják,évenkint másfélmillió tonna szenet takarítanak meg. A villamos mozdonyok szerkesztője Kandó Kálmán, a Ganz-Danibius gyár vezérigazgatója. Az ő rendszerével hajtották végre az olasz államvasutak néhány fővonalának villamosítását is. Legközelebb egy uj szerkezetű villanyos mozdonnyal tesz­nek kisérletet Kelendföld—Adonypuszta­szabolcs között. — Rz 1899. évben születettek pót­szemléje. A magyar kormány a jelen­leg tényleges katonai szolgálatot telje­sítő 1895., 1896. és 1897. évi születési évfolyambeli hadköteleseknek felváltása céljából az 1899. évi születési évfo­lyambeli népfölkelésre kötelezetteknek népfölkelési tényleges szolgálatra való igénybevételét rendeli el. Az igénybe­vétel nemcsak a katonailag kiképzett, valamint a háború tartama alatt meg­tartott népfölkelési bemutató szemléken alkalmasnak talált, de a polgári élet­ben való nélkülözhetetlenségük miatt felmentett hadkötelesekre, hanem az 1899. évi születési évfolyamba tartozó népfölkelési tényleges szolgálatra al­kalmas összes népfölkelésre kötelezet­tekre kiterjed. Ennélfogva azok az 1899. évi születési évfolyambeli népfölkelésre kötelezettek, akik a háború alatt meg­tartott népfölkelési bemutató szemlék alkalmával alkalmatlannak találtattak, vagy bár alkalmasnak találtattak, de utóbb alkalmatlanságuk miatt felül­vizsgálati uton elbocsáttattak, végül szemlekötelezettségüknek a háború alatt bármely okból nem tettek eleget, jelen­legi alkalmasságuk felülbírálása céljá­ból népfölkelési bemutató pótszemlére fognak előállíttatni. A bemutató pót­szemlén megjelenni tartozó népfölke­lésre kötelezettek összeirhatása céljából a honvedelmi miniszter rendelete ér 5 telmében felhivatnak a város területén tartózkodó összes 1899. évi születési népfölkelésre kötelezettek, akik az 1918. évi április hóban megtartott népföl­kelési bemutató szemle alkalmával al­kalmatlannak találtattak, vagy a nép­fölkelési tényleges szolgálatból alkal­matlanságuk* miatt elbocsáttattak, vagy szemlekötelezettségüknek a háború alatt nem tettek eleget, hogy összeírásuk céljából 1920. évi október hó 12., 13., és 14-én a városháza nagytermében reggel 9-től 12-ig jelentkezzenek. A jelentkezés alkalmával a katonai viszo­nyukrá vonatkozó mindennemű személyi okmányaikat hozzák magukkal. Az ösz­szeirás céljából való jelentkezés el­mulasztása az 1915. évi II. törvénycikk 5. §-ába ütköző kihágás és az a tör­vény teljes szigorával büntettetik. • \ j— Rngol irodalomtörténeti előadások. E>!r. Rácz Dezső, ki több heti szabad­ságát városunkban tölti, nemrég fejezte bé „Képek az angol irodalomtörténetből* cimU munkáját, melyet régi kedvenc eszméjének megfelelőleg a pápai közön­séggel fog először megismertetni egy hát estére terjedő előadási ciklus kere­tében. Minden estére két, párhuzamos modorban készitett iróportré kerül ugy, hpgy a ciklus a következő előadások­ból fog állani; I. Marlowe és Shakes­peare. II. Bacon és Milton. III. Swift és Johnson. IV. Dickens és Thackeray. V. Macaulay és Carlyle. VI. Byron és Wilde. Ezek az előadások magyar nyelvűek lesznek. Jegyekre előjegyzést §lfogad Kohn Mór ujságüzlete. A to­yájbbi részletek annak idején a hírlapok ptján fognak közöltetni. Haladottabb angolul beszélők számára dr. Rácz angol nyelven elő fogja adni szintén most befejezett angol anthologiáját. Elője­gyezni lehet ugyanott. — Egy szegedi mérnök szenzációs találmánya. Több nagytudásu feltaláló, közöttük a leghíresebbek, Edisonnal, hiába próbálták a beszélő filmet meg­alkotni. Történtek ugyan gyenge pró­bálkozások, azonban ezek mind a lehető lfegprimitivebbek voltak. Most, amint értesülünk, Rohonyi Gyula, szegedi gépészmérnök egy egészen újfajta ké­szüléket talált fel. Ő ugyanis eltérően a többi feltalálótól, nem fonográfot alkalmaz, hanem hangfilmet, amely film ; a mozjfilm leforgásával együtt, működik. 'Szakértők szerint Rohonyi készüléke már megközelíti a probléma tökéletes megoldását és igy egy ujabb bizonyí­tékunk lesz a magyar faj kulturális felsöbbségéröl. í — Hirdetmény. Pápa r. t. város adó­hivatala értesíti az adózó közönséget, hogy Pápa r. t. város 1920. évi ház­osztálzadó kivetési lajstroma a vesz­prémi m. kir. pénzügyigazgatóságtól érvényesítve leérkezett. Ezen lajstrom f. hó 11 -19-ig Pápa r. t. város adó­hivatalánál közszemlére kitétetik s az a hivatalos órák alatt mindenki által be­tekinthető. Az esetlegéss fellebbezések a veszprémi m. kir. pénzügyigazgató­sághoz címezve e hivatalnál is bead­hatók. nünket a sors, tudom, nem tolná félre érintetlen a birkacombot, a szüretek hagyományos csemegéjét s nem hagyná kortyolatlan a kékesen csillogó somlóit, az utolsó trubadur: Lavolta, „servus hiimillimusát a . . . Furcsa szüret biz ez I A cigány rossz­kedvű, a barát nem iszik, a szedőlá­nyok nem dalolnak, a présházból is nótaszó helyett legfeljebb hordókongás hallik ki. — Csak a hegyormon meg­kopott, vén sasként tollászkodó vár­omladék régi. Vagy még ez sem az. Mint a beteg ember, fogy napról-napra, évről-évre kevesebb fal mered belőle az égnek. Ezúttal is már hiába kerestem a hajdani lovagterem sarkában azt a részt, mely évek előtt még emlékezte­tett arra, hogy itt járt Petőfi Sándor és Petrics Soma 1841-ben. A sok-sok szürke név között több, mint három­negyedszázadig díszítette ezt a vihar­mosta romfalat a legnagyobb dalnok sajátkezüleg bevésett neve, mígnem le­omlott, semmivé lett. A rom többi ré­sze is igy jár, omladozóban az egész, nemsokára hírmondója sem marad az Árpádok, Anjouk, Jagellók dicsőséges lovagkorának és maga alá temeti a Hosszutóthy és Bakacs család tragédiá­ját, melyről olyan szépen dalol a nagy regős : Kisfaludy, a Somló cimü regé­jében. Akár egy érdekes, megkopott emlék­könyv lapjai, tűnnek elénk a várrom zöldesszürke falai: telis-tele vésve-irva nevekkel, mondásokkal. Sok ismerős van köztük, kiknek a nevét azóta fej­fák keresztjére vésték. A sok-sok név között két kedves betű után kutat az emlékekről emlékekre sikló tekintetem: vájjon meg van e még? Más úgyse maradt meg az idilből . . . Egy messze múltba veszett, olvasztott arannyal be­futtatott őszi nap délutánján ketten ir­tuk fel: hiába kerestem, ez se maradt meg, lemosta az idő. Elmosta . . . mint az élet viharai annyi mindent, szépet, jót, álmot, ábrándot. De — csudálatos! — valami mégis megmaradt: egy jellemző mondás az elmosott betűk felett: „Tutto trapassa e nulla puo morir . . ." Emlékeimből a Szent-Márton kápolna harangja ébresztett valóra. Vecsernyére hívott — mentem. Különben is mindig ezt tesszük; megyünk kedves hangok, csalogató fények, szines célok fele, mignem valahol vége lesz az útnak. — A hegyoldal a Loreley-haju ősz pompájában fürdött; régi arany-szinben, meg a dértől pirosra csókoltan csillog­tak a fákon és hulldogáltak alá, mint emlékfakasztotta könnycseppek, a le­velek; a megszedett szőllők közt bor­zolgató szellő a nyárról dudorászott bus elégiát; a borókafenyőkön fekete­rigók csipegették a bogyót; az ég alatt varjak szárnyaltak keresztül, vadludak hu?tak át, hogy ha üres is itt a Ninive romjain tollászkodó gólyák, fecskék helye, azért ne maradjon madártalan az őszi mező, a téli táj. — A kis ká­polpa alant, a völgyben áll. Kőlábakkal megtámogatott falairól kicsi ablaksze­mek tekintgetnek, fatornyán kereszt hirdeti, hogy örök az Isten. Bent fél­homály dereng, az egyszerű oltáron sok-sok vadvirág hervadoz s a fakó oltárképen fényesen ragyog a glória. Áhított, nyugalom, tisztaság mindenütt s á belépő ajkáról önkénytelen száll el az Ave Maria I . . . A kápolna mellett fakereszt, tövében forrás csörgedez, ebből patak ered. Akinek valami ellopta ajkáról a mosolyt, ide jöjjön el, nézzen fel a megfeszített Megváltóra, megenyhül a lelke, aztán nézzen bele a forrás csobogó, tiszta vizébe, arca elszelidül s úgytetszik, mintha újra hallaná az édesanyja altató danáját, melyet bölcsőjét ringatva dú­dolt valamikor, régen . . . Soká álltam ott. Néztem föl a ke­resztre, az égre, melyen akkor gyúltak ki a csillagok, mintegy biztatásul a téveteg földi embernek, hogy: Nézz a Magasságba I . . . Aztán elhallgattam a forrás meséjét, az avar zizegését, szellő sóhajtását, mignem este lett s haia indultam. Haza. Mert hát mindig haza­felé megyünk ... Az őszibogár méla | muzsikája kisért. — Uj módszerű házépítést tervez a Rangya. A Hangya beadványt intézett a városi tanácshoz, amelyben előadja, hogy a Hangya igazgatósága tisztvi­selői számára^ szeretne házat építtetni, hogy a lakáshiányon ezáltal is segítsen. Tervének megvalósításához olcsó telek átadását, vagy hosszabb időre ked­vezményes áron való bérbeadását kérte. A Hangya igazgatósaga által tervezett házak uj rendszer szerint készülnének s rendkívül gyorsan, három-négy hét alatt teljesen készen lennének. A terve­zett uj módszerű épitéshez a fal föl­rakásához olyan téglaalakra formált műkőt használnának, amelynek minden egyes darabja ugyanazon a helyen át van nagyobb terjedelemben lyukasztva. A fal fölrakásakor ezek a lyukak egy­más fölé kerülve, egységes folytatást képeznének az alaptól a tetőig. Ezeket a lyukakat azután vasbetoknal beönte­nék, ugy, hogy kiválóan erős tartó­és ellenálló-képességű falat nyernének ezáltal. — Rz one-step végnapjai. A székes­fehérvári rendőrkapitányság Miskolcz példáját követve, nyilvános helyeken betiltotta az one-step-et és fox-trott-ot. — R „Hangya" közgyűlése. A „Han­gya" keresztény fogyasztási és értékesítő szövetkezet vasárnap délután 2 órakor a Felsővárosi Olvasókör Csáky-utcai helyiségében rendkivüli közgyűlést tart, melyen a Szövetkezetben legutóbb meg­tartott rovancsolás eredményét fogják megismertetni. — Borvezeték épUl Kecskeméten. Kecskemétről jelentik: Kissé furcsán hangzik ugyan, de valóság, hogy Kecs­keméten a „Fructus" bor-és gyümölcs­kereskedelmi részvénytársaság a vál­lalat központi pincéitől a pályaudvarig földalatti borvezetéket akar létesíteni. A csőhálózat segítségével a bort a pincé­ben levő tartályokból közvetlenül a pályaudvar vágányain álló borszállító waggonokba szivatyuzzák át, ami a szállítást nagyban megkönnyíti és a bor kocsin való rázásokozta megzava­rosodását is kizárja. A társaság ezirányu kérvényét már be is nyújtotta a városi mérnöki hivatalhoz, Ha a hatóságoknak nem lesz kifogásuk a terv megvalósítása ellen, az a különös helyzet áll elő Kecskemét városában, hogy előbb lesz bor-, mint vízvezetéke. — Komárommegye szabad gabona­forgalmat akar. Komárommegye feliratot küldött a kormányhoz, amelyben azt kívánja, hogy a jövő évi termést tegye szabaddá, illetve a gazdaságok minden­nemű termény beszolgáltatás alól mente­sítessenek és a kormány a közcélokra szükséges gabonamennyiségeket vásár­lás utján szerezze be. — Köszönetgyilvánitás. Horváth István ur és neje gyermekük születése örömére 500 koronát, azaz Ötszáz koronát vol­tak szívesek a Kath. Nővédő Egyesü­letnek adományozni, mely adományért a Ieghálásabban köszönet mond az Elnökség. — Zsuppán ur káposztái cim alatt megjelent közleményünkre helyreigazir tásul közöljük, hogy a drágítás tényét utólag szerzett információk alapján nem lehet Zsuppán Gyula ur terhére irni s igy az emiitett közlemény Zsuppán Gyula urat nem érinti. x Rz összes magyar gazdasági erők egyesítése. Vasárnap, október 3-án dél­után 5 órakor folyt le a „Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank Részvénytársaság" propaganda gyűlése Zalaegerszegen, a Kath. Ház nagy­termében. Á gyűlésre leutazott neves alapítók; Kirchner Hermann nyugal­mazott altábornagy, az általános munka­kötelezettség rendszerének igazi fel­találója és kidolgozója, eöttevényi Eötte­vényi Olivér m. kir. udvari tanácsos, nyug. főispán, az ántánt képviselők előtt az oláhok ellen vitt harcnak lel­kes vezére és Becsehelyi Antal gépész­mérnök, a főváros régi keresztény reál politikusa és vállalkozója. A gyűlést mint házigazda, Pehm József esperes­plébános nyitja meg meleg szavakkal. Utánna Eöttevényi Olivér széles pres­pektiváju beállításban mutatja be elmúlt

Next

/
Thumbnails
Contents