Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-02-20 / 7. szám

•4. PÁPA É

S VIDÉKE. 1920 február 27. mi sohasem voltunk ellenségei, csak önnek, egyedül csak Önnek. A figyelmes olvasó eddig is láthatta, hogy a D. E. sok kutyaugatására, amely ellenünk megjelent, rrii nem válaszoltunk. Talárt sokan meg is értették, hogy ezt helyesen tesszük, níert mint fentebb említettük, még a nyomdafestéket is sajnáltuk erre, de meg „kutyaugatás nem hallatszik az égbe". Jobban tenné tehát, ha — mint élőhalotthoz illik — visszavonulna a feledés homályába. Felhívás a gazdákhoz. Egy nemes adakozó 60 kocsi fát adományozott a ker. szoc. pártnak, hogy azt a város szegényei között a nyomor enyhítésére széjjelossza. Tisztelettel kérjük a Pápa város és környékén levő uradalmakat, bérlöket és gazdákat, hogy egy-egy kocsi ingyenfuvarral segítsék elő a fának hazaszállítását, hogy embertársainkon segíthessünk. Kik felhívásunkat megszívlelik és e nemes akciót támogatni akarják, jelentsék be a pártirodában. Reméljük, hogy akadnak jószivü emberek, kik a szegény nép nyomorán enyhíteni fognak. Magyar Nemzeti Gazdasági Bank. — A keresztény magyarság nagybankja. — Ismét egy oly vállalat létesítéséről kaptunk hirt, mely a keresztény Magyarország felépítését segíti elő. Bár e vállalat nem Pápán, hanem Budapesten alakul meg, annak megalakításában minden igaz magyar kereszténynek, ki hazáját s vallását szereti, részt kell vennie; aki vissza akarja hódítani ezt a szerencsétlen, agyonsanyargatott országot, s nem akarja, hogy idegen faj uralkodjon rajtunk. Mint már a cím is mutatja, ezen vállalat keresztény magyarok részére alakul. Ezen váltatnak oly nagynak kell lennie, hogy segítő keze mindenüvé eljuthasson, ahol erre szükség van s hogy semmiféle ellenséges erő meg ne törhesse; s oly erősnek, hogy egységesen irányíthassa a nemzet gazdálkodását s így kipróbálhassa, mi lesz jó, mi lesz hasznos, mi lesz káros. A Magyar Nemzeti Gazdasági Bank részvényeire darabonként csak 105 koronát kell befizetni, hogy az is vásárolhasson belőlük, Aki csak egy darabot tud venni. Aki tiz darabnál kevesebbet vásárol, annak azok árát egyszerre kell befizetni, aki pedig tiznél nagyobb összeget jegyez, az három részletben fizetheti ki. A részvényjegyzéssel egyidejűleg darabonként 35 K-át, a további 35 K-át áprilisban és a harmadik 35 K-át részvényenkint májusban kell befizetni. A vállalat azonnal megalakul, ha a megfelelő összeg be lesz fizetve, mert sürgősen hozzá kell fogni a munkához I Ezen munkában részt kell venni mindenkinek, osztálykülönbség nélkül. Ezen vállalatra annál is inkább szükség van, miután gazdasági téren fontos a szervezkedés, mert a kifosztott, kirabolt országunk részére be kell szerezni állatot, gépet, nyersanyagot és ipari cikket. Gazdasági életünk szolgálatába állítunk mindenféle természeti kihcset: szenet, petróleumot, vasat, rezet s más fémeket, vizi és egyéb erőket. Rajta léhát keresztény testvéreink, itt az idő, hogy á keresztény Magyarországot felépítsük. Jegyezni lehet a Ker. Szoc. Pártiradában, a Move-irodában, az összes helybeli keresztény egyesületekben. Ker. szoc. pártélet. Statáriumot az uzsorásokra. Aki nem tud imádkozni, menjen a tengerre, majd ott megtanul — mondja egy közmondás. Az élet tengere sohasem volt olyan viharos, mint manapság, sohasem volt rajta olyan nehéz evezni, mint ma. Nem a szelek, nem a viharok nehezítik meg az élet utait ma, hanem elsősorban az élelmezési nehézségek. Sohasem esengtek az-emberek a mindennapi kenyérért oly buzgó fohászban, mint ma. A mindennapi kenyerünk ennek dacára alig-alig van meg. Néha félfalat, néha semmi sem. A tejjel-mézzel folyó Kánaán az ötéves háború és a szomorú bolseviki pusztítás után odajutott, hogy munkálkodó népét immár alig tudja kenyérrel ellátni. Az árdrágítás oly rettenetes mérveket ölt, hogy itt már csak az anyagiakban duskálódó lánckereskedök tudnak megélni és boldogulni. A tisztességes, kétkeze munkája után élő munkások a betevő falatot alig birják maguknak biztosítani. A munkásság már a háború alatt is igen nyomasztó viszonyok között tengette életét. Ez azonban a mostanihoz képest paradicsomi állapot volt. A láncolás és a drágaság a háború alatt is nagy mértékben emelkedett. Mi volt ez azonban a jelenlegi állapotokhoz mérten, amikor az árak minden cikknél több ezer százalékkal emelkedtek és mindezek ellenére még mindig ugrásszerüleg fölfelé szöknek. Nincs ruha, nincs cipő, se tüzelőszer. Az az van, csakhogy lelketlen uzsorások és árfelhajtók jóvoltából a szegény ember nem veheti meg a maga keresményéből. Hányan betegednek meg hiányos táplálkozás és hiányos öltözködés miatt? Sokan. Százan és ezren. Ezek szerint az árdrágitók valóságos tömeggyilkosok, akikkel ilyen értelemben is kell eljárni. Legyen vége ennek a gyilkolásnak és inkább sújtson le az igazságszolgáltatás törvényes ereje pár száz gazemberre, minthogy tizezerek pusztuljanak el miattuk nyomorban. Statáriumot követelünk az áruuzsorások lelketlen piócáira és kegyetlen szigort az egész vonalon. Nem szabad egy pillanatig sem tűrni azt, hogy ezen uzsorások kutyája is különben éljen, mint a sok ezer és százezer munkás- és hivatalnokosztály. Nem akarunk kalácsot, de szerény ebédünk elkészítéséhez egy deka zsirt és kenyeret követelünk! Azt üzenjük a nemzetgyűlésnek és mindazoknak, kik hivatásuknál fogva sorsunkat intézik, hogy cselekedjenek, amig nem késő! . . . •••••••••••••••• Pártoljak a keresztény sajtót! MunkásgyGlés. A pápai keresztény szociálista szervezett munkásság február hó 13-án a különböző munkáS-szerVezetek nagy érdeklődése mellett gyűlést tartott. A gyűlést Fábián Károly máv. mérnök, a ker. síöc. párt fő-t titkára nyitotta meg hatalmas beszéd kíséretében. Felhívta a munkásság figyelmét arra, hogy a nagy nyomor közepétte se feledkezzék meg hazafiságáról és keresztényi mivoltáról, mert ha erről a két alapról a munkásság letér, csak a pusztulásba rohan. Türelemre inti tehát a munkásokat, mert a mostani nagy nyomor, sőt koplalás majd meghozza a diadalt, amikor a munkások sorsa jobbra fordul. Felkéri a munkásokat, hogy azt a hatalmas erőt, amely a szervezetekben rejlik, minden erővel fejleszszék, mert a munkásság tömött és egységes sorai kell, hogy diadalt arassanak a majd megejtendő törvényhatósági és városi képviselő-választásokon is. László Mihály ügyvezető alelnök és Szalay Lajos pártitkár hasonló szellemű beszédeket tartottak, amelyek után Szalay Lajos párttitkár felolvasta f következő határozati javaslatot: Nagyméltóságú miniszterelnök úr! A pápai ker. szociálista szervezett munkásság folyó hó 13-án tartott gyűlésén a következő határozatot fogadta el. Határozati javaslat: Pápán, 1920. évi február hó 13-án megtartott keresztény szociálista munkásgytílés nyomatékosan hangsúlyozza és felhívja a kormány figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő nemzetgyűlésen minden erejével első sorban valutánk és pénzügyi vigzonyaink gyökeres megjavításával és a jelenlegi lehetetlen helyzet megszüntetésére irányuló radikális törvényekkel a nyomorgó munkás- és tisztviselőosztály helyzetét iparkodjék megjavítani, mert e nélkül a nemzetépítő munka, melyhez mi minden erőnkkel és lelkesedésünkkel hozzá járulni kívánunk, — legjobb tudásunk szerint meg sem kezdődhetik. — Valutánk és pénzügyi viszonyaink megjavítására minden felvetett eszménél radikálisabbnak tartanánk az országban lévő még mindig nagymennyiségű arany és ezüst ékszerek és tárgyaknak a nemzet megmentése céljaira való felajánlását, olymódon, hogy az mint békekölcsön az illetőknek rendes állami kötvény alakjában kamatozzon. A különböző osztályok között dúló és már nem is árdrágaságnak, hanem árlicitálásnak minősíthető helyzet, az árak szigorú és büntetendő betartása mellett az egész vonalon a való helyzetnek megfelelően szabályoztassék. Szerintünk csak e két fontos reformnak sürgős és igazságos megvalósítása biztosíthatja hazánk boldogulását és jelen nehéz helyzetünkből való sikeres kimenetelt. Nagyméltóságodnak legalázatosabb szolgái a pápai ker. szoc. szervezett munkásság. — A határozati javaslatot a gyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel vette tudomásul, aminek utánna Szalay Lajos párttitkár a gyűlést berekesztette. Felhivás! A ker. szoc. szervezett munkásság f. hó 27-én, pénteken este 6 órakor a kaszinó nagytermében közös gyűlést tart, melyre az összes munkás testvéreket meghivja a szakszervezetek vezetősége.