Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-26 / 99. szám

PAPA ÉS VIDÉKE ( 1920 szeptem ber 26 . többé, a szemek is csukva már. Hiába szólítja, hasztalan hallgatja a szive ve­rését: csönd, egy rezdülés se. Halott volt. A csaták hős hadnagya, a saját életét később oly fenséges nyugalommal fel­áldozni tudó martir, ekkor azt tette, amit soha a későbbi kinos napokban sem: szeméből könnycseppet törült ki. Á hős, a tiszt a harcok borzalmai közt is ember volt. Szíve volt, érző, meleg szive! * ... A Piave elhallgat, halálosan csöndes. Egy Rém jött valahonnét, idegen földről, jól emlékszünk reá: a „forra­dalom'" nevét bitorolta. Torz mellére nemzeti kokárdát tűzött, szinvakkd téve a győzödelmes magyar katonákat és hazakergette őket a harcterekről. Na­gyon szomorú látvány volt: egy győztes hadserég, mely önmagát verte megl Megjöttek a hősök, a katonák, nyo­mukban a Rém. Csillagtépéssel, rend­jelfosztással kezdte átkozott munkáját, hogy azután égő-vörös szint öltve, el­pusztítson mindent: ami szent, magyar, szép, jó és nemes. Szomorúbbat a világ nem látott. * ... Elszüntek a harcok a világ csa­taterein. A vaskoronás hadnagy haza jött a vér-viharából épen, egészségesen. Itthon szerető szivek, meleg otthon, jól meg­érdemelt nyugalom vártak reá: dicső­séges harcok után az élet örömei. A hősi végzet azonban másként rendelte­Magyarország felett a legszomorúbb sors bontotta fekete szárnyait; olyan idők következtek el, amikor ízetlen, ke­serű falatot evett minden igaz magyar s inkább halni, mint élni kivánt. A , Vörös Rém rabbi-lincséitől lenyűgözve, re j*-k.4ieíétléreül Lotrerigett kínjaiban az or­szág, a nép. szenvedett, türt, amig le­hetett. Végre elfogyott a türelem, vérbe borultak a szemek, vaddá torzultak a tekintetek s egy vágyban összpontosult minden kívánság: „Szabadulni az ezer­szer átkozott Vörös Rémtől, szabadulni, tenni valamit!" És tettek: lángra lob­bantak az ellenforradalmak, az elsők közt a somló-vidéki. Leverték. A ve­zetők részére nem volt irgalom. A vas­koronás hadnagy hősi végzete betelt. Baják István meghalt hős társaival együtt az Istenért és hazáért. Ugy halt meg, ahogy élt: hősként, szépen, igazi férfi módjára. Sirja fellett a hállhatatlanság glóriája fénylik. • ... Az üstökös csillag ragyogását kevesen látták, hiszen éjjel, sőlétben tündökölt, mire megvirradt, már le is futott, De a nyoma ott megmaradt: a csó­vája ragyog, fénylik, akár a Csaba utja. * 1920. őszén. ... Egy év előtt volt: Ott álltunk a devecseri temetőben, a hősök sírjá­nál és hullattunk sok-sok virágot és forró könnyet. Azóta borostyán futotta be a sírokat, megenyhültek a fájó sebek, de élnek az emlékek. Jártomban-keltemben most, hogy újra elvetődtem a devecseri temetőbe, egy csokor vadvirágot szedegettem össze és letettem a hősök sirhalmára: ne le­gyen az virág nélkül soha! Hulljon a virág és éljen az emlékezet! — TUz a felső Hosszu-utca'ban. Ma délután öt óra után pár perccel a felső Hosszu-utcában tüz ütött ki. Kis Zsig­mond felső Hosszu-utca 32. szám alatti házában kigyulladt a pajta, majd tüzet tót fogott tőle a szomszédos istálló is, amelyből azohban a lábasjószágot még idejekorán .sikerül kiszabadítani. Igy csak a pajta és az istálló égett le, de ez is nagy kár, mert a tűzvész által sújtott szerencsétlen embernek majdnem egy évi fáradságos munkája veszntt oda takarmányban és betakarított jószágban a tűzben. A tüzet a kivonult tűzoltóság idejében lokalizálta és este fél hét órára megerőltetett munkával teljesen eloltotta. A tüz oka ismeretlen. A város társa­dalmának osztatlan feladata most, hogy a tűzvész által sújtottat felsegélyezze. Várjuk az illetékes köröktől ennek a mozgalomnak sürgős megindítását; ado­mányok közvetítésére szerkesztőségünk készséggel vállalkozik. — R keresztény ifjúságért. Legutóbbi számunkban rámutattunk arra, hogy a numerus clausussal a keresztény ifjú­ság térfoglalása korántsincs biztosítva, a társadalomnak kell összefogni, meg kéli adni számára az anyagi erőket is, hogy a megélhetés súlyos gondjaitól ki nem fárasztva, teljesen a tanulásnak szentelhesse magát. Ma Gyöngyös vá­rosától átirat érkezett ebben az ügyben a városhoz, amely szerint Gyöngyös városa elhatározta, hogy a jövőben egy-egy ingyen helyet biztosit a város­ból származó keresztény főiskolás szá­mára valamelyik fővárosi egyetemi kol­légiumban. Hasonló határozatkozatalra ? kérte fel Pápa városát is, ami — remél­jük — nem fog soká késni. Itt emlit- i jük meg, hogy cikkünk hatása alatt Szokoly Viktor tanácsos, a keresztény tanulóifjúságnak báfmily formában való segélyezésére ötven koronát küldött b? szerkesztőségünkbe. Reméljük, hogy ez a példa követőkre fog találni. — R húsárak ujabb megállapítása;. Megírtuk, hogy a husiparosok az árvizs­gáló bizottság által megállapított lénye­gesen alacsonyabb húsárak miatt depu­tációban jártak a polgármesternél és memórandumot juttattak el az árvizs­gáló bizottsághoz. Az árvizsgáló bizott­ság a memorandumban foglaltaknak részben helyt adott és az uj húsárakat a következőképen állapította meg: marhahús eleje 50 korona, hátulja 56 korona; borjúhús eleje 58 korona, hátuljá 62 koróná; sertéshús 80 korona, szálo'nriá 120 korona, zsir 140 korona, háj 130 korona. — A pénteki vásáron a sertések ára nagy áremelkedést muta­tott, ha ez a hétfői vásáron is emelkedni fog, a pápai közönségnek a hét végén könnyen abban a kellemetlen megle­petésben lehet része, hogy a zsir és sertéshús eltűnik a piacról. — Rz erkölcstelen táncok ellen. A miskolci rendőrségé az érdem, hogy vétót mondott az erkölcstelen s ingerlő táncok ellen: rendelet jelent meg Mis­kolcon, amelyben a wanstep, foxtrott s más túlságosan érzékies táncokat a rendőrség eltilt s helyettük a csárdás, körmagyar, palotás s egyéb régi, szép magyar táncok kultiválását ajánlja. — Rngol irodalomtörténeti előadások. Dr. Rácz Dezső, ki több heti szabad­ságát városunkban tölti, nemrég fejezte be „Képek az angol irodalomtörténetből" cimü munkáját, melyet régi kedvenc eszméjének megfelelőleg a pápai közön­séggel fog először megismertetni egy hat estére terjedő előadási ciklus kere­tében. Minden estére két, párhuzamos modorban készitett iróportré kerül, ugy, hogy a ciklus a következő előadások­ból fog állani: I. Marlowe és Shakes­peare. II. Bacon és Milton. III. Swift és Johnson. IV. Dickens és Thackeray. V. Macaulay és Carlyle. VI. Byron és Wilde. Ezek az előadások magyar nyel­vűek lesznek. Jegyekre előjegyzést el­fogad Kóhn Mór ujságüzlete. A további részletek annak idején a hírlapok utján fognak közöltetni. Haladottabb angolul beszélek számára dr. Rácz angol nyel­ven előfogja adni szintén most befeje­zett angol anthologiáját. Előjegyezni lehet ugyanott. — üj bankalakulás. Sok uj vállalko­zás alakult már a proletárdiktatúra bu­kása óta, de egyik sem indult útnak azzal a magyar érzéssel és öntudattal, mint amily magyar érzésre és céltuda­tosságra akarja lefektetni alapjait a Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank. Az alakulóban lévő nagy bank alapítási tervezetében az ősi nemzeti hagyományt igyekszik működése egész vonalán kifejezésre juttatni. Müveit, szorgalmas, élelmes és nemzeti érzéstől áthatott kereskedő, iparos és vállalkozó­oáztályt akar nevelni, az e téren már működő érdemes honfitársainkat pedig az őket megillető helyre és gazdasági helyzetbe juttatni. Elhatározott szándéka, hogy a magyarság támogatásának jo­gos feltételezése mellett, tőkéit a leg­szolidabb elvek alapján gyümölcsözteti és fölös jövedelmeit a magasabb nem­zeti és szociális érdekek szolgálatába fogja állítani. Alaptőkéje 100 millió K. Egy-egy részvény ára 400 K, amelynek 30 százaléka, tehát darabonként 20 K fizetendő be a jegyzés alkalmával a bank alapítási irodájának: Budapest, IV., Királyi Pál utca 9. Remény van arra, hogy ez az uj nagybank érdek­körébe fogja vonni és karöltve fog együtt dolgozni az ez évben megalakult két pénzintézettel és más keresztény és nemzeti alapon álló gazdasági és kereskedelmi vállalkozásokkal. — A Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank elsőrendű pénzügyi szakemberek részvételével és vezetése mellett alakul ugy, hogy megvan a teljes garancia arra, hogy az alapítási tervezetben fog­lalt célok valóra fognak válni. Az ala­pítók között ott látjuk Magyarország minden társadalmi osztályából azokat, akik eddig is a magyar ujjáébredés érdekeit szolgálták. A részvényjegyzési határidő 1920 október 15-ikében álla­aittatott meg. Részvények jegyezhetők lapunk szerkesztőségében és alapitók­nál. Hisszük, hogy Veszprém vármegye és városunk közönsége megérti a Nem­zeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank alakulásának közgazdasági és nemzeti fontosságát és megmutatja, hogy magyar érzését nemcsak szóval, hanem tettek­kel is igazolja. — R közalkalmazottak figyelmébe. Mindazon közalkalmazottak, kik faigé­nyüket a beszerzési csoportnál már bejelentették, illetményeiket, nyugdíjai­kat a pápai m. kir. állampénztárnál veszik fel, igénybejelentésük átvétele végett ott azonnal jelentkezzenek. — Borbélyok és a vasárnapi munka­szünet. Azt mondja a német — és na­gyon helyesen — hogy a 'magyar em­bernek egy rossz tulajdonsága van és ez az, hogy még a jóra is ugy kell ráerőszakolni. Valahogy ilyenformán ál­lunk a pápai borbély-mesterekkel is, mint ahogy a német mondja, hogy szi­szigorú rendszabályhoz kell nyúlni, hogy az ő javukat és nyugalmukat biztosító vasárnapi munkaszünetet betartassuk velük. Ugyanis arról van szó, hogy a borbélyniesterek között egynéhányan azon törik a fejüket, hogyha már egy­szer az inasnak és segédnek vasárnap is enni kell adni, hát miért lopja po­tyára a napot, miért ne dolgozhatna az vasárnap is, mikor olyan drága ma minden. Igy okoskodnak s aztán közbe meg is feledkeznek arról, hogy hiszen ők is keresztény emberek vagy ml, meg az a fiatal inasgyerek sincs gépből és ha már a templomba nem küldi a bölcs maiszter az alkalmazottjait vasár- és ünnepnapokon, legalább testi nyugal­mától ne fosztassák meg. Ne felejtsék el a t. mester Urak azt, hogy a jó gazda az ökrét sem fogja be vasárnap, mert hat napi munka után annak is pihenésre van szüksége. Sajnos, hogy az ilyen mindent fölfalni akaró keresz­tények ellen nincs behozva a huszonöt, mert megérdemelnék. A zsidó iparos sem cselekszi azt meg, amit a borbé­lyok akarnak meghonosítani. Nekik ünnep és pihenőnap nem kell, ők po­gányok, hogy azonban az alkalmazott­jaikat is ne tehessék azzá, arról a ker. szoc. szakszervezetek fognak gon­doskodni. — Hordójelzés Pápán. A polgármes­ter értesítést kapott, hogy a veszprémi hordójelző hivatal kiküldöttje október 4-én a hordóknak a feleknél való jel­zése végett Pápára érkezik. — R cukor árának leszorítása. Komá­rom és Győr vármegyék feliratban kér­ték a kormányt, foglalja le az egész cukorrépatermést, vegye állami keze­lésbe a cukorgyártást és árusítást s ezáltal szorítsa le a cukor árát 70—80 koronára — fl szakszervezetek vezérlő bizott­sága f. hó 21-én tartott ülésén foglal­kozott a vasárnapi munkára éhes bor­bélymesterek szándékával és határoza­tot hozott, hogy a vasárnap nyitva tartó 3. borbélymesterek ellen a ker. szoc. szer­vezett munkásságnak a legradikálisabb eszközökkel kell fellépni. Itt jegyezzük meg, hogy a főnökök nagy többsége hallani sem akar a vasárnapi munkaidő visszaállításáról, csak egyesek. Szemé­lyeket egyenlőre nem nevezünk meg, de ha kinyittanak, kirukkolunk velük. A keresztény közönség figyelmét azon­ban felhívjuk a vasárnap is nyitvatartó borbélyokra: kerüljék el őket még hétköznap is. — R pénz közgazdasági életünkben — ugy látszik — a forgalomban eltűnő valami, mert a bő pénzkibocsájtás és kényszerkölcsön dacára a pénzpiacon nehezen lehet hozzájutni. A pénz ismét megrekedt valahol, olyan helyen, ahol nem értik meg, hogy a pénz a láda­fiában nem jó helyen van. Pedig ott van a legrosszabb helyen, mert minden irányú valutarendezés hátrányosan ér­tékelheti a pénzt és ezenfelül a pénz­nek közhaszonu hasznosításától is elüti azt, aki a pénzt elrejti. Váratlan es­hetőségek küszöbén — mint most va­gyunk — mindig biztosabb, ha pén­zünket részvényekbe vagy más érték­papírokba fektetjük, mint ha odahaza a ládafiában őrizzük. — Pályázati hirdetés. A kaposvári m. kir. állami főgimnáziumnál a róm. kath. rendes hittanári állás Bécsy Márton rendes hittanárnak veszprémi székes­egyházi kanonokká történt kinevezteté­sével megüresedett, mit azzal hozok az állás elnyerésére pályázóknak tudomá­sára, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz intézett, kellő­képen felszerelt és bélyeggel ellátott kérvényeiket hozzám f. évi október hó 15-ig küldjék be. A felszereléshez szük­séges mellékletek: keresztlevél, végzett tanulmányokról, képesítésről szóló bizo­nyítványok, érettségi bizonyítvány, hit­tanári oklevél, vagy doktori oklevél és a megyés püspöktől állami szolgálatra elbocsátó levél. Pályázhatnak a vesz­prémi és pécsi egyházmegye papjai. A hittanári javadalmazás az állami főgimn. tanárok javadalmazásával egyenlő. A kérvényre 1 kor., a mellékletek minden egyikére 30 fill, bélyeg kell. Veszprém, 1920 szeptember 20. Dr. Rott Nándor veszprémi püspök. — R borbélymunkások gyűlése. A szervezett ker. szoc. borbély- és fod­rász-munkások csoportja tegnap este 7 órakor tartott gyülésükön foglalkoztak néhány profitéhes főnök azon óhajával, hogy ezentúl vasárnap is legalább délig dolgozzanak. A gyűlésen Szalay Lajos a mestereknek ezen tervét merénylet­nek mondotta a munkások és az egész keresztény társadalom ellen. A gyűlés úgy határozott, hogy ez ellen erélyesen tiltakozik és egyszersmind felterjesztés­sel fordulnak a kormányhoz, hogy a vasárnapi munkaszünetnek a törvény erejével is szerezzen érvényt. Igazán furcsán hangzik, hogy a keresztény kurzus idején a ker. szoc. munkászer­vezeteknek harcolni kell ezért. — Meghivó. F. hó 28-án, kedden este 7 órakor a ker. szoc. borbély- és fodrász-munkások csoportja a pártiro­dában gyűlést tart, melyre az összes munkások megjelenését feltétlenül el­várja az elnökség. — Lengyelország cukorkivitele. A volt Keletpororszország és Posen bekebe­lezése következtében — warsói jelen­tések szerint — Lengyelország az 1920 —21. gazdasági évben előreláthatólag képes lesz cukrot exportálni. Hozzáve­tőleges számítás szerint Lengyelország cukortermelése kerek 4 és fél millió mázsa lesz. Minthogy pedig 3 millió mázsa bőségesen fedezi a belföldi szükségletet, közel 1 és fél millió mázsa cukrot tud majd Lengyelország kivinni. — R somlói bor. Amint magánúton értesülünk, csaknem az egész Somlón befejeződött már a szüret. A must mi­nőségre elsőrendő, amennyiben 21 fok cukortartalommal bir s e szerint a leg­felségesebb pecsenyebor fejlődik be­lőle. Mennyiségre nézve azonban — sajnos — igen rosszul fizetett, mert a iisztharmat átlag a termés 80 százalé­kát tönkretette.

Next

/
Thumbnails
Contents